A világ lakosságának nagy része városokban él, így a városi területek nagymértékben felelősek az éghajlatváltozásért és a szennyezésért. Ez azonban azt is jelenti, hogy számtalan lehetőségük van fenntarthatóságuk javítására. A zöld városok térnyerése mélyen pozitív hatással van a környezetre és az emberi egészségre. Íme nyolc technológia, amelyek lehetővé teszik, köztük az intelligens hálózatok, levegőminőséget mérő szenzorokés nedvességszabályozó termosztátok.
Tartalomjegyzék
1. Továbbfejlesztett tömegközlekedés
A hagyományos járművek – köztük a dízel- és gázüzemű autók – jelentősen hozzájárulnak a légszennyezéshez és az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Autók körülbelül 4.6 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente.
Az elektromos és akkumulátoros buszok, vonatok és metrók csökkentik a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást, és gyorsabban eljuttatják az embereket oda, ahová kell. A zöld tömegközlekedés szilárd hálózata azt jelenti, hogy az emberek kevésbé számíthatnak az autókra.
2. Megújuló energia
Szél, nap és geotermikus energia óriási szerepet játszanak a zöld városok fejlesztésében és működtetésében. Javítják a levegő minőségét és megbízható, háztartási energiaforrást biztosítanak. A napelemek és a geotermikus energiaforrások különösen jól illeszkednek az épített környezethez. Kevés helyet foglalnak el, és kihasználják a meglévő erőforrásokat.
3. Hőmérséklet, levegőminőség és nedvességszabályozás
Az intelligens épületek megkönnyítik a hőmérséklet, a levegőminőség és a nedvesség szabályozását. Az intelligens termosztátok érzékelik az épületek foglaltsági szintjét, és automatikusan fel- vagy lecsökkentik a hőmérsékletet. A beltéri levegő minőségét és nedvességtartalmát ellenőrző monitorok érzékelik, ha egy szerkezet káros kibocsátást termel. Ezek a technológiák csökkenti az általános energiafelhasználást és javítja az emberi egészséget.
4. Energiagazdálkodási rendszerek
Az intelligens hálózatok intelligens kommunikációt és kétirányú adatelemzést használnak az energiaáramlás szabályozására. Az intelligens fogyasztásmérők az ilyen típusú hálózatok fontos elemei, amelyek bizonyos területeken és a nap bizonyos szakaszaiban gyűjtenek adatokat az áramfogyasztásról. Ez az energiagazdálkodási rendszer segít a város vezetőinek abban, hogy az energiaáramlást oda irányítsák, ahol a leginkább szükséges, javítva a hatékonyságot, a megbízhatóságot és a fenntarthatóságot.
5. Hulladékgazdálkodás
2050-re valószínűleg a városi hulladék keletkezik 70% körüli növekedés évi 3.4 milliárd tonnát. Az emberek hulladékuk kevesebb mint 20%-át hasznosítják újra.
Szerencsére az intelligens hulladékválogató gépek el tudják választani az újrahasznosítható anyagokat a szeméttől, így több kerül az újrahasznosító kukába. A töltésszint-érzékelőkkel és mesterséges intelligencia által vezérelt útvonaloptimalizálással ellátott szemeteskukák szintén csökkentik a szemét mennyiségét.
6. Vízgazdálkodás
Az érzékelő alapú öntözőrendszerek és a szivárgásérzékelő eszközök nagyobb szabályozást biztosítanak a városoknak a vízhasználat felett. Egyedül az USA-ban törött vízvezeték 2 billió gallont pazarolni tiszta, kezelt ivóvíz mennyisége, gyakran a nem észlelt szivárgás miatt.
Az internetre csatlakoztatott érzékelők a csőriasztások közelében értesíthetik a karbantartókat, ha szivárgás lép fel. A felhasználók távolról is lekapcsolhatják ezeket, és egyes intelligens vízgazdálkodási rendszerek még olyan szelepekkel is rendelkeznek, amelyek szivárgás esetén automatikusan kikapcsolnak. A vízfigyelő rendszerek gyakran használnak talajbehatolást, hőképalkotást, száloptikát és zajnaplózókat a szivárgások valós időben történő észlelésére.
Az intelligens öntözőrendszerek szintén fontos szerepet töltenek be a vízgazdálkodásban. Ahelyett, hogy ütemezetten öntöznék a növényeket, időjárási adatok és talajnedvesség-szintek alapján határozzák meg, mikor – és mennyit – permetezzenek vizet.
7. Internet-of-Things (IoT) eszközök
Az intelligens városok gyakran integrálják az IoT-eszközöket a nyilvános területekbe. Ezek az internethez csatlakoztatott érzékelők nyomon követik a levegő minőségét, a forgalmi viszonyokat és a hőmérsékletet a közpolitikai döntéshozatal javítása érdekében. Például, ha az érzékelők a kereszteződésben alapjáraton közlekedő autók fokozott környezetszennyezését észlelik, a várostervezők kiszélesíthetik az utat a torlódások csökkentése érdekében.
8. Zöld terek
Bár a növények önmagukban nem a technológia egyik formája, a közparkok, kertek, utak és egyéb zöldterületek a zöld várostervezés döntő fontosságú elemei. A tájtervezők a legmodernebb technológiát használhatják a tervezéshez és karbantartáshoz. Például az IoT-adatok segítségével eldönthetik, melyik épület felel meg a legjobban a tetőkerteknek, majd intelligens locsolókat telepíthetnek a növények optimális időpontban történő öntözésére.
Egy szebb jövő építése
A világ zöldül, beleértve azokat a helyeket is, amelyeket az emberek hagyományosan nem tartanak fenntarthatónak. Az intelligens városok új technológiát alkalmaznak a víz- és hulladékgazdálkodás, a közlekedés, az energiafelhasználás, a levegőminőség és a nedvesség szabályozásának javítására.
Ezek a változások nemcsak a környezetet érintik, hanem az emberek életminőségét is jelentősen javítják. A városlakók valószínűleg boldogulni fognak e fejlesztések közepette, és magukévá teszik őket, ha látják az egészségügyi, környezeti és pénzügyi előnyöket. Nemsokára a zöld városok inkább a norma, mint a kivételek lesznek.
