14 A bortermelés környezeti hatásai

A borászat egy elavult módszerrel jött létre, amelyet idővel továbbfejlesztettek, hogy azzá váljon, amilyen most. Hat kontinensen termelt borral és mindenhol tenyésztett szőlővel, ez egy globális vállalkozás.

Következésképpen a világ számos kedvező és kedvezőtlen borászati ​​hatást tapasztalt. Ez lefedi a a bortermelés környezeti hatásai, mint például a túlzott víz és a mezőgazdasági vegyszerek használata.

Az ipar azonban vegyes társadalmi hatást fejt ki az antiszociális viselkedés miatti aggodalmak és a mértékletes borivás egészségügyi előnyei miatt. Mindazonáltal tagadhatatlan, hogy a borágazat számos nemzet gazdaságát jelentősen fellendítette.

A borkészítés két összetevője az szőlészet és borászat. A borkészítés céljára történő szőlőtermesztést – ami végső soron bortermelést is eredményezhet – szőlőtermesztésnek nevezik. A borkészítés során a szőlőt először feldolgozzák, majd borrá alakítják, amelyet ezt követően többféle módon értékesítenek.

A borkészítési technikáknak két kategóriája van: hagyományos és modern. A régi világ borait, amelyek 46-ben a globális termelés 2014%-át tették ki, olyan klasszikus bortermelő helyeken állítják elő, mint a franciaországi Bordeaux, valamint Olaszország és Spanyolország nagy része.

Egyes szőlőültetvények hagyományos technikákat is alkalmaznak, például fahordóban érlelik a szőlőt. Az új világ borait olyan helyeken állítják elő, mint Chile, Ausztrália és a kaliforniai Napa-völgy, és olyan kortárs módszereket alkalmaznak, mint a csavarozás, a gépesített szüret és acéldobok.

A bortermelés környezeti hatásai

A bortermelésnek számos környezeti vonatkozása van, a szőlő fejlesztésétől a borkészítésig és a forgalmazásig.

• Szőlőültetvény termesztése
• Szőlőszüret
• Bortermelés
• Csomagolás és forgalmazás
• Borturizmus

1. Szőlőültetvény termesztése

• Tisztított növényzet
• Tápanyag-kivonás
• Peszticidek és gyomirtó szerek használata
• Vízhasználat

1. Tisztított növényzet

A világméretű borászat számos káros környezeti hatása gyengíti és veszélyezteti az ökoszisztémákat szerte a világon. A terület domborzatát jelentősen meg kell változtatni a szőlőtermesztés gyakorlásához. A növénytermesztéshez a természetes növényzetet eltávolítják, és a teraszokat, öntözőgátak, és kutakat kell építeni.

Az olaszországi Cinque Terra, ahol a szőlőültetvények teraszát alkalmazták, jó példa erre a megváltozott környezetre. Ezenkívül a szőlőtermesztés gyakran azzal jár, hogy az őshonos növényvilágot és környezetet olyan monokultúrával helyettesítik, amely egyetlen szőlőfajtát termeszt.

Ez látható az új-dél-walesi Hunter Valley-ben, és sajnálatos módon a a biológiai sokféleség csökkenése és ennek következtében az ökoszisztéma egészsége.

2. Tápanyag-kivonás

Ezenkívül a szőlő a szőlő betakarításával folyamatosan távolítja el a tápanyagokat a talajból, ami kimeríti a talajt a szerves anyagoktól. A túlzott művelés következtében a talaj szerkezete tönkremegy, ami gátolja a szerves anyagok felhalmozódását.

3. Peszticidek és gyomirtó szerek használata

A hagyományos szőlőültetvényekben gyakran használnak peszticideket és gyomirtó szereket, amelyek szennyezik a talajt, a vizet és a környező ökoszisztémákat. Ezek a mezőgazdasági vegyszerek rendkívül erős, nehezen lebontható vegyületekből állnak.

Ennek eredményeként lehetőségük nyílik arra, hogy megöljenek sokféle élőlényt, különösen a magas rendű evőket, és megváltoztassák a táplálékláncot, amikor maradékot hagynak maguk után a talajban, és biológiailag felhalmozódnak az ökoszisztémában. A fenntartható vagy organikus szőlőműveletek célja a kevesebb vegyszer felhasználása.

4. Vízhasználat

Vízhiány a szőlőültetvények intenzív öntözési gyakorlatából eredő problémák hatással lehetnek a közeli ökoszisztémákra és közösségekre. A fenntartható vízgazdálkodás fenntartása elengedhetetlen e hatások csökkentéséhez.

Továbbá az új globális termelő által alkalmazott öntözési gyakorlatok sótartalom-problémákat eredményezhetnek, aminek következtében a túlzott sószint elpusztítja a tőle függő növény- és állatvilágot. A folyó áramlási mintája drasztikusan megváltozik, amikor az öntözésre szolgáló vizet egy folyóból vagy egy gátból vezetik.

Ennek eredményeként azok a lények, amelyek a rezsimtől függenek az ívás megindításában, mint például a halak, negatív hatásokat szenvednek el. Végül ezek a vízgyűjtők csökkentették a vízszintet és megterhelték a vízi élőlényeket, mivel kevesebb élőhelyet biztosítottak számukra.

2. Szőlőszüret

Energiafogyasztás

Az energiafelhasználást a gépesített betakarítási eljárások növelik, különösen a nagyüzemi szőlőültetvényekben. Az energiahatékony technológia vagy a kézi betakarítás példák a fenntartható gyakorlatokra.

3. Bortermelés

• Energiafelhasználás
• Hulladéktermelés
• Vegyi adalékok
• Szén-dioxid kibocsátás

1. Energiafelhasználás

A borkészítési folyamat során magas az energiafelhasználás, a zúzástól és az erjesztéstől a palackozásig. Használata megújuló energiaforrások és az energiahatékony technológiák segíthetnek csökkenteni a szénlábnyomot.

2. Hulladéktermelés

Szennyvíz a szőlőtörköly pedig a borkészítés során keletkező szilárd és folyékony hulladékok közé tartozik. A környezetre gyakorolt ​​hatás csökkentése érdekében a megfelelő újrahasznosítási és hulladékkezelési technikák kulcsfontosságúak.

3. Vegyi adalékok

Egyes borkészítési eljárások közé tartozik a technológiai segédanyagok és vegyszerek használata, amelyek nem megfelelő kezelés esetén szennyezhetik a vízkészletet. A fenntartható bortermelők igyekeznek a lehető legkevesebbet felhasználni ezekből a vegyszerekből.

4. Szén-dioxid kibocsátás

A vörösbor és a rozé körülbelül 0.89 kg szén-dioxidot bocsát ki 0.75 literes palackonként, míg a fehérbor átlagosan 0.92 kg 0.75 literes palackonként.

Mivel a korán szüretelt szőlőnek magasabb a cukortartalma, kisebb a savassága, és előfordulhat, hogy nem érett elég sokáig ahhoz, hogy polifenolszagok jelenjenek meg a szőlőben, a klímaváltozás a bor ízét is módosítja.

Széndioxid-kibocsátás a borellátási lánc általános logisztikájának, valamint a szőlő és a készbor mozgásának eredménye. Ez a hatás csökkenthető fenntartható csomagolási és szállítási technikák alkalmazásával.

Ha mindent figyelembe veszünk, akkor nyilvánvaló, hogy a globális felmelegedés nagy hatással van a borbizniszre.

4. Csomagolás és forgalmazás

• Borosüvegek
• Szállítás

1. Borosüvegek

Az üvegpalackok súlya – amely a boripar szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül egyharmadát teszi ki – továbbra is a legnagyobb probléma az ágazat magas szénlábnyomával.

Évente több mint 30 milliárd borosüveget gyártanak és forgalmaznak megvásárlásra világszerte. Ez a több milliárd üvegpalack nem csak hozzájárul globális szén-dioxid-kibocsátás utazásuk során, hanem jelentős mennyiségű fosszilis tüzelőanyagok kezdeti gyártásukhoz.

Talán úgy gondolja, hogy a palackok újrahasznosítása megoldja ezt a problémát. Vegyük azonban figyelembe az Egyesült Államokat, amely a világ legnagyobb borfogyasztója, mindössze 25%-ával üveg újrahasznosított. Ennek megfelelően a vaskos üvegpalackok 75%-át bedobják hulladéklerakók. Eltekintve a ökológiai lábnyom borszállítással kapcsolatos, ez további hulladékhoz és kibocsátáshoz vezet.

2. Szállítás

A hosszú távú borszállítás növeli a szén-dioxid-kibocsátást. Használatával ez a hatás csökkenthető környezetbarát közlekedés lehetőségeket, vagy helyben és regionálisan fogyasztva.

5. Borturizmus

• Infrastruktúra hatás
• Vízhasználat
• Szőlőültetvények bővítése

1. Az infrastruktúra hatása

A bor terjeszkedése idegenforgalom olyan infrastruktúra kiépítését idézheti elő, amely felboríthatja a közeli ökoszisztémákat és domborzatokat. A fenntartható turisztikai gyakorlatok célja ezen hatások csökkentése.

2. Vízhasználat

A növekvő turizmus nyomást gyakorolhat a régió vízkészletére, csökkentve a közeli városok és szőlőültetvények rendelkezésére álló víz mennyiségét.

3. Szőlőültetvények bővítése

A szőlőültetvények bővítése azt eredményezheti élőhely elvesztése, amely hatással van a biológiai sokféleségre, különösen az eltérő ökoszisztémákkal rendelkező területeken. A fenntartható szőlőtermesztési módszerek figyelembe veszik a természetes élőhelyek megőrzését.

Következtetés

Végeredményben a borágazat sokféleképpen hatott a világra, pozitívan és negatívan egyaránt. Ez a terep jelentős megváltozásával és az agrárkémiai szennyeződés környezetre gyakorolt ​​káros hatásaival jár.

Az azonban vitatható, hogy a borágazat pozitív vagy negatív társadalmi befolyást gyakorolt-e, és hogy figyelembe veszik-e az egészségügyi előnyöket. Végül pedig azoknak a régióknak a gazdasága, ahol a borágazat jelen van, nagyrészt profitált ebből.

A bortermelés környezeti hatásainak csökkentése, valamint a társadalmilag és ökológiailag tudatosabb ágazat előmozdítása érdekében a szőlészetnek és borászatnak fenntartható és környezetbarát gyakorlatokat kell alkalmaznia.

Nemcsak gondosan kell kiválasztania a bort, hanem ne felejtse el újrahasznosítani a palackot elfogyasztása után, hogy a boripar fenntarthatóbb jövője legyen.

ajánlások

• 3 A sertéstenyésztés környezeti hatásai
  .
• 7 tökéletes alternatíva a csomagolópapír helyett, amelyek környezetbarátak
  .
• Gyári gazdálkodás és klímaváltozás – A valóság, amellyel szembesülünk
  .
• 6 A fa égetésének hatásai a környezetre
  .
• 4 A homokbányászat környezeti hatásai