Kutatja-e az eredetet és bányászati gyakorlatok a vásárolni kívánt ékszerekben található drágakövek közül? Csak bányászattal nyerhetők vissza, és ez az eljárás szinte kivétel nélkül pusztítást és pusztítást hagy maga után, ami a gyémántbányászat bizonyos környezeti hatásaihoz vezet.
Soha nem volt jobb lehetőség a befektetésekre etikus gyémánt olyan megoldásokat, amelyek biztonságos, fenntartható bányászati gyakorlatokat kínálnak a dolgozóknak és a közösségeknek.
Tartalomjegyzék
A gyémántbányászati folyamat
A gyémántbányászat nem foglalja magában a vegyszerek használatát, ellentétben más bányászati módszerekkel (például az arany cianidozásával). A gyémántbányászat négy folyamata a következő jelentős rövid- és hosszú távú veszélyeket hordozza magában, annak ellenére, hogy csekély a környezeti ártalma:
1. Nyissa meg a Pit Mining alkalmazást
In külszíni bányászat, az alatta lévő ércet először a kőzetrétegek és szennyeződések eltávolítása után robbantják fel. A feldolgozatlan anyagot teherautókra rakják, és egy zúzóberendezésbe szállítják.
2. Földalatti bányászat
Mélyen a földkéreg alatt kétszintű alagutakat ásnak ki, amelyeket tölcsérek kötnek össze; ezt a folyamatot néha „keménykőbányászatnak” is nevezik. Az érc leesik és a második alagútban landol, amikor az elsőben felrobbantják. Ezután kézen fogva felviszik a tetejére.
3. Tengeri gyémántbányászat
A gyémántbányászat ezen módszere, amely a legújabb bányászati innovációk közé tartozik, lánctalpas lánctalmakat rögzít a hajókra, hogy összegyűjtsék a tengerfenéki kavicsot, amelyet később feldolgoznak. Természetesen ez csak azokban a nemzetekben fordul elő, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek vízhez.
4. Hordalékos (kézműves) bányászat
Mivel hordalékgyémántokat gyakran számos mederben fedeznek fel, ezek ipari bányászata lényegében lehetetlen. A kis léptékű gyémántkitermelést ezért gyakran kézzel, gyakran szabályozás nélkül végzik.
A gyémántbányászat környezeti hatásai
A kereslet növekedésével a bányászat távoli helyekre terjeszkedik, ami talajeróziót, erdőirtást, kényszervándorlást és számos állatfaj kihalását eredményezi (melyek mindegyike finoman összefonódik).
1. Talajerózió
A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása napjainkban a talajerózió. Tudományos kutatások igazolják, hogy a biogazdálkodás csökkentheti a talajeróziót, a humuszanyagok elősegítik a talaj szerkezetképződését, javul a talaj tápanyag-, víz- és hőgazdálkodása. a földkéreg legkülső rétegének lemosása, és minden bizonnyal egy olyan eljárással, mint a gyémántbányászat, amelynek során a talajrétegeket eltávolítják, hogy elérjék a föld alatti drágakövet, a talajerózió elterjedt lenne, ha nem szabályozzák.
Mindazonáltal talajerózió léphet fel, ha a bányaterületet felhagyják, vagy ha nem tesznek lépéseket a gyémántbányászat utóhatásainak kezelésére.
2. Szárazföldi zavarok
A bányászat más formáihoz hasonlóan a gyémántbányászat is veszélyt jelent a földre és annak lakóira. A gyémántbányászat földzavarokhoz vezethet, mint pl földcsuszamlás, remegés, sőt földrengések. Miert van az? Nos, ez azért van, mert a földet megzavarják, hogy hozzáférjen a drágakőhöz.
3. erdőirtás
erdőirtás mi történik a bányászati területen, mielőtt a bányászati folyamat megfelelően megkezdődik. E természeti erőforrások nagy része fákkal borított területeken található, és ahhoz, hogy hozzáférhessenek, ezeket a fákat el kell távolítani az útból.
De ezek a cselekvések sok szempontból károsak a környezetre. A legrosszabb az, ha miután a gyémántkészlet kimerült, és a földet nem rehabilitálják a fák, az ökoszisztémát érintő hatások világa rejlik.
Sierra Leonéban a korábban bányászott területekről azt hitték, hogy véglegesen elpusztulnak, de az ökoszisztémák helyreállítása egyre gyakoribb módszer a sérült ökoszisztémák helyreállítására. Kezdeményezésükre magánlakosok fákat ültettek, árkokat töltöttek be, és helyreállították a termőtalajt.
4. Vízhasználat
Afrikában, ahol gyakran működnek gyémántbányászati vállalkozások, sok helyen kevés a víz, ezért ésszerűnek tűnik, hogy ez némileg hatással lesz a vízellátásukra. A gyémántbányászat során vegyszerek helyett vizet használnak a kitermeléshez.
Fontos azonban kiemelni, hogy a gyémántbányászat a lehető legkevesebb energiát használja fel, és nem szennyezi a természetes vízforrásokat. Az ágazat mindent megtesz annak érdekében, hogy csökkentse a vizet, helyreállítás, újrafelhasználásés újrahasznosítása.
Szigorú felhasználási célokat tűznek ki és szorosan nyomon követnek, valamint hasznosítási és újrahasznosítási programokat hajtanak végre. Alternatív vízforrásokat is kutatnak.
5. Megváltoztatja a vízi utak irányát
A folyómedrek alatti kincsek feltárása érdekében a gyémántbányászati cégek képletesen megváltoztathatják a folyók áramlását és/vagy gátakat építhetnek.
Ez az akció egész ökoszisztémákat felborít: mivel az állatok és az emberek (különösen a gazdálkodók) évezredek óta támaszkodtak ezekre a patakokra, máshol kell élelmet és menedéket keresniük, ha elfogy a víz.
6. Vízszennyezés
Emellett, vízszennyezés a gyémántbányászat hatással lehet a lakosok egészségére. Ha a bányászati gödröket vagy telephelyeket bezárják, erre sor kerül.
Ahogy a gyémántkészletek kimerülnek, és a korábban gazdag termőföldek megfosztják a termőtalajtól, lakhatatlan gödrök maradnak hátra.
Ez közegészségügyi katasztrófát is eredményezne. A lyukakat szúnyogok fertőzik meg, és olyan betegségeket terjesztenek, mint a malária és más, víz által terjedő betegségek, amikor megtelik álló esővel.
A vízben terjedő vírusok, paraziták és szúnyogok az állóvízben szaporodnak, ami súlyos egészségügyi veszélyt jelentenek a lakosság számára esős évszakokban.
A zimbabwei Odzi folyó mentén állatpusztulásokról és emberi betegségekről panaszkodtak. A környezetvédők szerint a sűrű közeg-leválasztási eljárások során a veszélyes vegyi ferroszilícium szabadul fel.
7. A biológiai sokféleségre gyakorolt hatás
A környezetet veszélyeztetheti az emberi tevékenység. sok növény- és állatfaj együttélésének követelménye. Világszerte a gyémántbányászat sokféle környezetben történik, Afrikától Kanadáig.
A gyémántbányák Afrika-szerte találhatók, beleértve a Namíb-sivatagot, az afrikai szavannát (Dél-Afrikában), a Karoo Biome-ot (Dél-Afrikában) és a Benguela tengeri élőhelyet (Namíbiában).
A gyémántbányászati tevékenységek a veszélyezteti a biológiai sokféleséget ezeken a területeken. A biodiverzitást nemcsak a gyémántbányászat, hanem a bányászat egyéb formái is megváltoztatják, mivel a földet megfosztják, és az érzékeny élőlényeket zord körülményeknek teszik ki.
Emiatt egyes fajok elpusztulhatnak vagy elvándorolhatnak, ami a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet. Egyes fajok képesek lehetnek alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez, de már nem lesznek a régiek, mert előfordulhat, hogy olyan dolgokat fogyasztanak, amelyeket nem szoktak.
Ez minden bizonnyal az ökoszisztéma torzulásához, következésképpen az ökoszisztéma pusztulásához vezetne.
8. Energiafelhasználás és kibocsátások
A villamos energia és a fosszilis tüzelőanyagok a gyémántkutatásban és -bányászatban használt kétféle energia (dízel, tengeri gáz, olaj és benzin). A szén-dioxid (CO2) és más üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátása az elektromosság és a szénhidrogén energia (természetesen előforduló gáz) mellékterméke.
Ezek a légkörbe kerülnek, és különféle hatásokat eredményeznek környezetvédelmi kérdések, mint például a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás, amelyek mind az emberi egészséget, mind az ökoszisztémát veszélyeztetik.
Az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátását egy meghatározott területen és időben ebben az értelemben „kibocsátásnak” nevezik. A kibocsátás bármely olyan anyagra vonatkozhat, amely ipari vagy kereskedelmi tevékenység melléktermékeként szabadul fel ezen a kontextuson kívül.
A globális felmelegedés csupán az éghajlatváltozás egyik aspektusa, amelyet más néven klímaváltozás.
A gyémántbányák hasonló hulladékokat termelnek, mint bármely más nagy ipari létesítményben, például olajat, papírt, fémhulladékot, akkumulátorokat, gumiabroncsokat, valamint kisebb mennyiségű műanyagot és üveget.
A gyémántipar továbbra is kutatja a hulladék csökkentésének, az újrafelhasználás növelésének (például az útburkolati jelekhez használt gumiabroncsok esetében) és az újrahasznosításnak a módjait annak érdekében, hogy biztosítsa minden típusú hulladék ellenőrzését és minimalizálását (pl. , fémhulladék).
A megfelelő ártalmatlanítás és újrahasznosítás érdekében például a hulladékanyagokat a bányában kategorizálják. Az olaj és zsír visszanyerése és újrahasznosítása az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott.
Namdebben azonban a használt olaj egy részét azonnal újrahasznosítják a bánya területén. A használt olajat gyakran a telephelyen kívülre szállítják újrahasznosítás céljából.
A gyémántbányászat környezeti hatásai – GYIK
Milyen hulladék keletkezik a gyémántbányászat során?
A gyémántbányászat során az értékes ércet kiválogatják a hulladékból a gyémántbányászat során, és a hulladékot zagynak vagy fedőnek nevezik. A gyémántbányák zagyja gyakran iszapból és homokból álló iszap, amelyet csöveken szállítanak ki a telephelyről.
Környezetbarát-e a gyémántbányászat?
Egyik gyémánt sem nem környezetbarát, mivel a gyémántbányászatnak számos negatív hatása van a környezetre, mint például a talajerózió, az erdőirtás és az ökoszisztéma pusztulása.
Összegzés
Ez arra késztet minket, hogy fontolóra vegyük az ilyen drágakövek iránti egyre növekvő törekvésünket, mivel a felfedezéstől a szállításig tartó folyamat nem környezetbarát.
ajánlások
- A szalagbányászat 5 legfontosabb környezeti hatása
. - Az alumínium 5 legfontosabb környezeti hatása
. - 9 A cementgyártás környezeti hatásai
. - 22 A gátak pozitív és negatív hatásai a környezetre
. - 11 Az olajkitermelés környezeti hatásai
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.