A szegénység környezeti hatásai kevesebb figyelmet kaptak, mint a az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásai ebben a korban.
Most ismerjük el, hogy a szegénység hatással van a környezetre, és mindkettő antropogén és természetes környezeti hatások negatívan befolyásolják az emberi jólétet, és súlyosbítják a szegénységet.
„A szegénység minden formája felszámolása mindenütt” az elsődleges Fenntartható Fejlődési Cél.
A bolygó minden nemzete azon a célon dolgozik, hogy felszámolja a szegénységet, hogy mindenki, beleértve a legsebezhetőbbeket és a legszegényebbeket is, egyenlő hozzáférést kapjon a pénzügyi forrásokhoz, egészséges életkörnyezethez, valamint a modern infrastruktúrához és technológiához.
Továbbá nem kérdéses, hogy az elszegényedők a gazdagoknál súlyosabban ki vannak téve a környezetromlás hatásainak.
Az átlagos életszínvonal az elmúlt néhány évtizedben emelkedett, de a nagyon gazdagok és a nagyon szegények közötti szakadék is tovább nőtt.
A bolygó lakosságának közel fele kevesebb, mint napi 5.50 USD-ből él, míg a a világ egyének leggazdagabb 1%-a rendelkezik az összes vagyon 44%-ával. A gazdagabb országoknak van akár 30-szor nagyobb átlagosan egy főre jutó olaj- és egyéb erőforrás-felhasználás, mint a szegényebbek.
A nők nagyobb valószínűséggel dolgoznak rosszul fizetett vagy nem fizetett állásokban az elszegényedők körében, a női vezetésű háztartások pedig a legalacsonyabbak közé tartoznak a világon. Egy jómódú családba született gyermeknek kisebb az esélye annak, hogy ötéves kora előtt meghaljon a feltörekvő országokban, mint annak, aki szegény szülőktől születik.
Az élelmiszer- és egyéb alapelemek hiánya egyenlőtlen világunkban mélyebb rendszerszintű kihívások megnyilvánulása. A globális környezeti problémák kezelésére irányuló minden kísérlet során figyelembe kell venni az emberi szükségletek kiterjedését és jellegét világszerte.
Ráadásul környezetvédelmi kérdések, klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése, <p></p> , a környezetszennyezés és a globális környezeti változás egyéb aspektusai is társadalmi és gazdasági jellegűek.
Tartalomjegyzék
A szegénység környezeti hatásai
Környezetvédelmi szempontból a környezet romlásának fő oka a szegénység, valamint a nem fenntartható termelési és fogyasztási módszerek.
A szegénység a környezet romlása és az éghajlatváltozás következménye is lehet. Bár nincs egyszerű válasz, a szegénységet és a környezetvédelmet párhuzamosan kell kezelni.
- A természeti környezet és a szegénység
- A kontextuális környezet és a szegénység
1. Természeti környezet és szegénység
Számos kapcsolat van köztünk és a természet között. Táplálékkal és vízzel lát el bennünket. Sokan bíznak benne a megélhetésükben, és ez növeli jólétünket és jólétünket. A természet három fő módja van a szegénység enyhítésének:
- erdőirtás
- Vízszennyezés
- A levegő minősége
1. erdőirtás
erdőirtás– az erdők eltávolítása vagy kiirtása – emberek milliárdjait érinti világszerte. A World Wildlife Fund adatai szerint több mint 300 millió ember él az erdőben, és 1.6 milliárd ember él tőle. Az erdőirtás során az emberek elveszítik otthonaikat és a túlélésükhöz szükséges erőforrásokat.
Az esővíz átfolyik a föld felszínén anélkül, hogy behatolna, miközben a fák és más növényzet elpusztul, ami talajeróziót okoz a szomszédos vízrendszerekben.
Ha a városok nem tudják kezelni az elfolyást, és a föld nem képes felszívni a vizet, jelentős és katasztrofális áradások következhetnek be. Számos ember veszíti életét, amikor otthonok, iskolák és egyéb ingatlanok megsemmisülnek.
Ezenkívül a növényzet és a fák tápanyagokkal gazdagítják a talajt. A tömörített, tápanyaghiányos talajon nehezebb gazdálkodni. Csökkent a növény- és élelmiszertermelés, ami megnehezítette a gazdálkodók megélhetését és családjaik eltartását.
A fa és egyéb források lakáscélra, főzéshez, fűtéshez és kézművességhez való helytelen felhasználása miatt a szegénység erdőirtáshoz vezet, megfosztva a sérülékeny lakosságot a szükségletektől, és felgyorsítja a szegénység és a környezetromlás lefelé irányuló spirálját.
A szegény emberek nehezen gazdálkodnak a számukra hozzáférhető természeti erőforrásokkal fenntarthatóan és megalapozottan, ami biológiai változatosságuk és megélhetési esélyeik elvesztését eredményezi. Ennek az az oka, hogy korlátozott hozzáférésük van a tudáshoz és az információhoz.
2. Vízszennyezés
Minden olyan mérgező anyagot figyelembe kell venni, amely szennyezi a vízrendszert és a rajta átfolyó ökológiát vízszennyezés. A halászati ágazat, a gazdálkodók és mások, akik a tiszta ivóvíz természetes vízforrásaitól függenek, kihívásokkal néznek szembe szennyezett víz.
A Világbank becslései szerint a világ éves szilárd hulladék-kibocsátásának legalább egyharmadát – 2.01 milliárd tonnát – nem kezelik a környezetet kímélő módon. A hulladék helytelenül kerül a vízrendszerbe, és megzavarja a víz környezetét.
Az ökoszisztéma minden összetevője egy bizonyos célt szolgál. Ha a vízben lévő ökoszisztéma megfelelően működik, a víz tiszta, és minden olyan elemet tartalmaz, amely a növények és a vízi élőlények virágzásához szükséges. A dolgok természetes rendje felborul, ha nincsenek egyensúlyban.
Például az oxigénhiányos hipoxiás víz algák virágzását és az édesvízi növények és állatok életének csökkenését eredményezi. Az alultápláltság következménye lehet azok számára, akik a halra, mint elsődleges fehérjeforrásra támaszkodnak, és ez károsítja azokat a gazdaságokat, amelyek a kereskedelem és a bevételek halászatától függenek.
Az édesvízi halak az elsődleges fehérjeforrások legalább 200 millió ember számára, és 60 millió ember – több mint fele nő – tőlük függ a megélhetésük.
Az algák gyorsan szaporodhatnak a vízi ökoszisztéma túlzott nitrogéntartalma közepette, amelyet a székletszennyezés okozhat. Ez hipoxiás vízrendszereket és algavirágzást eredményezhet.
Ezenkívül olyan betegségek, mint a hasmenés, a dengue-láz, a kolera, a vérhas, a hepatitis A, a tífusz és a gyermekbénulás, terjedhetnek a szennyezett víz és a nem megfelelő higiénia miatt.
3. Levegő minősége
Az elszegényedők által az erőforrások vagy a szakértelem hiánya miatt alkalmazott nem megfelelő termelési módszerek, valamint a levegőszennyezés szintén felelősek a klímaváltozásért, ill. a globális felmelegedésamelyek megfizethetetlenek a fejlődő országok számára.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint tízből kilenc ember nagy mennyiségű szennyezőanyagot tartalmazó levegőt lélegez be, és az alacsony és közepes jövedelmű országokban élők esetében a legmagasabb az expozíció.
Mivel azonban a levegőszennyezésnek való kitettség tartós betegséghez, fogyatékossághoz, korai halálozáshoz és csökkent tanulási potenciálhoz vezethet, jellemzően a gyerekek szenvednek a leginkább.
Mivel kora gyermekkori fejlődés elengedhetetlen ahhoz, hogy segítsük a gyermekeket abban, hogy egészséges, boldog felnőttekké váljanak, a hatás és a potenciális ártalmak felerősödnek, ha a szegénység és a gyermekkor összekapcsolódik.
Az alacsony jövedelmű országokban a hulladék több mint 90%-át gyakran a szabadban égetik el, vagy ellenőrizetlen szemétlerakókba dobják. A szemétégetésből származó szennyező anyagok hatással vannak a levegőre, a vízre és a talajra.
Amellett, hogy káros az emberi egészségre, ezek a szennyező anyagok légúti betegségeket is okoznak, például tüdőtágulást, tüdőrákot és szívbetegségeket.
2. A kontextuális környezet és a szegénység
Egy személy nevelése jelentős hatással van fejlődésére, identitására. Az ember fizikai és kontextuális környezete alakítja a siker esélyeit, valamint a napi kihívásokat.
Egy személy életszínvonalát és életminőségét számos tényező befolyásolja, köztük az éghajlat, a lakhatási alternatívák, a föld elérhetősége, a vízellátás, a betegségeket terjesztő rovarok, a víz által terjedő fertőzések, a helyi infrastruktúra és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés.
Mivel a szegénység gyakran taszítja az elszegényedett egyéneket a vidéki területek peremterületeire, felgyorsítja az eróziót, növeli az ökológiai érzékenységet, földcsuszamlásokat és egyéb problémákat okoz.
Az elszegényedett területeken az erőforrások hiánya nem megfelelő hulladékgyűjtést és -kezelést eredményez, ami viszont egészségügyi problémákat okoz. Ha az energiaellátást nem megfelelően használják fel, az hulladékot eredményez, és az energiaárak emelkednek, ami elérhetetlenné teszi az energiát a szegények számára.
Például az, hogy egy gyermek túléli-e az első születésnapját, a kontextuális környezettől függ. Azt is meghatározza, hogy a gyermek mekkora valószínűséggel fejezi be az általános iskolát, valamint annak valószínűségét, hogy gyermekmunkára kényszerítik, gyermekkatonaként végez, vagy embercsempészet áldozatává válik.
A kontextuális tényezők szintén ronthatják a gyermekek testi egészségi állapotát, és hatással lehetnek érzelmi jólétükre.
Amellett, hogy növeli a betegségek terjedésének veszélyét – különösen világjárvány vagy egyéb egészségügyi veszélyhelyzet esetén – a nagyvárosi területek túlzsúfoltsága, ahol nagy a nyomornegyedekben élő elszegényedett ember, az erőszakos kitörések vagy természeti katasztrófák áldozatainak számát is növeli.
A környezet egy másik aspektusa, amely befolyásolja a gyermek fejlődését, a családszerkezet. Mindkét szülőd itt van? Az elsődleges gondnok a nagynénje, a nagybátyja vagy a nagyszülei? Mennyi a gyerekek száma a családban? A gyerek nevelt gyerek?
A szélsőséges szegénység stresszt okozhat, ami családon belüli bántalmazáshoz és gyermekek elleni erőszakhoz vezethet, aminek hosszan tartó hatásai lehetnek.
A szegénység és a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentése érdekében kulcsfontosságú, hogy mindenki hozzáférjen az alapfokú oktatáshoz, szakképzéshez és közösségi oktatáshoz. fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, hulladékgazdálkodás, természeti erőforrás-gazdálkodás, partvédelem, vízkészlet-gazdálkodás és halgazdálkodás.
újraerdősítési az erdőirtás megállítására irányuló kezdeményezések és intézkedések fenntarthatóbb erőforrás-alapot biztosíthatnak, amely segíti a hátrányos helyzetűeket. Az alacsony jövedelmű háztartások energiaszámlái jelentősen csökkenthetők, miközben a környezetet is kímélik a tüzelőanyag-hatékony kályhák és fűtőberendezések helyi, olcsó előállításával.
Egészséges környezet biztosítása rászoruló gyermekek számára
Ahhoz, hogy egy gyermeket megszabadítsunk a szegénységtől, minden olyan okot és módszert kell kezelnünk, amellyel a szegénység behálózza a gyermeket, mivel a szegénység sokrétű probléma, amely az ember létének minden területét érinti.
Olyan stratégiára van szükség, amely a szegénység minden oldalával és formájával foglalkozik, figyelembe véve a kontextuális, valamint a természeti környezeti problémákat és körülményeket.
Olyan biztonságos, egészséges tereket kell létrehozni, ahol a gyerekek félelem nélkül fejlődhetnek és tanulhatnak, ahol abbahagyhatják a túlélésért való küzdelmet, és elkezdhetnek tanulni a virágzásért, és ahol úgy érzik, hogy szeretik és törődnek velük.
Szponzorként jelentősen és gyakorlatilag megváltoztathatja a gyermek jelenlegi és jövőbeli környezetét. Gyermeke szponzorálásával Ön a nevében küzd a szegénység ellen, hozzáférést biztosít számukra tiszta vízhez, egészségügyi ellátáshoz, egészséges ételekhez, oktatási lehetőségekhez, felnőttek támogatásához és sok máshoz.
Bárhogyan is definiálja a környezeti szegénységet, hozzájárulhat ahhoz, hogy megváltozzon a gyermekre gyakorolt hatás.
ajánlások
- 7 A tejtermesztés környezeti hatásai
. - 11 legjobb vízlágyító cég San Antonio-ban, javítás és telepítés
. - 8 A műanyag vizespalackok káros hatásai az emberre
. - A megfelelő víztelenítés jelentősége a zöld építkezésben
. - A 9 legjobb vízlágyító cég Austinban, TX – javítás és telepítés

Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.