Élelmiszer az élet egyik alapvető szükséglete. Olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyek nélkülözhetetlenek a testszövetek növekedéséhez, helyreállításához és karbantartásához, valamint a létfontosságú folyamatok szabályozásához. Ezek a tápanyagok biztosítják szervezetünk működéséhez szükséges energiát.
Az élelmiszer létfontosságú aspektusa azonban nem cáfolja azt a tényt, hogy az élelmiszer hatással lehet a környezetre. De aztán ez látszik a gyártási folyamaton. Ezért ez a cikk egy gyors áttekintést nyújt az élelmiszer-termelés környezetre gyakorolt hatásairól.
Először is, mielőtt az élelmiszertermelés még elkezdődne, a természetes élőhelyek és ökoszisztémák megsemmisülnek, hogy megtisztítsák a földet, amelyet mezőgazdasági célokra használnak majd fel.
Ezért lehetetlen elválasztani az élelmiszertermelést, -feldolgozást és -elosztást a környezetünktől. Sajnos az élelmiszer-előállítás ipari vagy „hagyományos” módja nagymértékű környezetromlást okoz.
Az egytermesztésű területeken műtrágyákra és peszticidekre van szükség, amelyek a talajba és a vízi utakba kerülnek. A koncentrált állattakarmányozási műveletek (CAFO-k), más néven üzemi gazdaságok, többlet állati hulladékot eredményeznek, amely szennyezi a talajt, a vizet és a levegőt. Ezek az élelmiszer-előállítási módszerek véges erőforrásokat használnak fel anélkül, hogy azokat pótolnák.
Ezen túlmenően, az élelmiszer-előállítás és -fogyasztás módja hozzájárul a globális klímaváltozás, melynek hatásai óriási hatást gyakorolnak az élelmiszerrendszerre. Az aszály, az árvíz, a rendkívüli hőség és a rendkívüli hideg már most is hatással van a termésre.
Azonban új fejlemények fenntartható mezőgazdaság a teljes ökoszisztéma megközelítésén alapuló regeneratív gyakorlatokban gyökereznek. Inkább a természeti környezetbe fektetnek be, nem pedig kimerítik azt, hanem a talaj egészségének, a tiszta vízrendszereknek és a biológiai sokféleségnek a kiépítésébe.
A fenntartható megközelítés emellett csökkenti az ipari gazdálkodásból származó kibocsátásokat, növeli a környezeti ellenálló képességet, és az élelmiszertermelést és a földterületet is hozzáigazítja az éghajlatváltozáshoz.
Az egyik legjelentősebb kihívás, amellyel szembenézünk, annak biztosítása, hogy mindenki hozzáférjen a tápláló étrendhez. Ez a cikk az élelmiszerek környezeti hatásairól szól.
Tartalomjegyzék
Főbb tények az élelmiszerek környezeti hatásairól
Az élelmiszer-termelés több szempontból is jelentős környezeti hatást gyakorol:
- A világ lakható földterületének felét mezőgazdaságra használják
- Az élelmiszerek felelősek a világ kibocsátásának egynegyedéért (25%).
- Csak az élelmiszerből származó kibocsátás 1.5°C vagy 2°C fölé visz bennünket ebben az évszázadban
- A hús- és tejtermékek általában nagyobb szénlábnyommal rendelkeznek.
11 Az élelmiszer-termelés környezetre gyakorolt hatásai
Az élelmiszer-termelés több szempontból is jelentős környezeti hatással bír. Ami ezeket is magában foglalja, de nem korlátozódik rájuk.
- Globális felmelegedés
- Éghajlatváltozási
- Vízkészlet felhasználás
- Vízszennyezés
- Légszennyeződés
- Talajszennyezés
- erdőirtás
- Az emberi egészségre gyakorolt hatás
- A talaj termékenységére gyakorolt hatások
- A föld újrahasznosítása
- Ételpazarlás
1. Globális felmelegedés
Mint fentebb említettük, az élelmiszertermelés az összes negyedéért felelős üvegházhatású gázok kibocsátás világszerte, amelyek többsége a következőkből áll metán állatállomány termeli.
Amikor a kérődző állatok széntartalmú anyagokat (például füvet, takarmányt vagy más szerves anyagokat) esznek, az emésztési folyamat során illékony zsírsavak keletkeznek, amelyeket az állat energiaforrásként használ fel. Sajnos melléktermékként metán keletkezésével is jár, amit az állat a levegőbe juttat.
Bár az állattenyésztés teszi ki az élelmiszertermelés metánkibocsátásának túlnyomó részét, az akvakultúra-ágazat is hozzájárul ehhez.
A műtrágyák és peszticidek használatát is fenntarthatatlannak találták, mivel előállításuk nagyon energiaigényes, és ezért erősen függenek az olcsó fosszilis tüzelőanyagoktól. Mivel a fosszilis tüzelőanyagok üvegházhatást okozó gázokat bocsátanak ki, ezeknek a vegyi anyagoknak az előállítása hozzájárul ahhoz klímaváltozás, jelentős tényező
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb jelentése megerősíti, hogy ha nem teszünk semmit, az üvegházhatású gázok (ÜHG) légkörben való folyamatos felhalmozódása miatt a hőmérséklet több mint 1.5 °C-kal emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest. a következő évszázadban, nevezetesen a Párizsi Megállapodás által kitűzött cél a globális felmelegedés negatív hatásainak minimalizálása.
Az akvakultúra a gazdálkodás másik gyorsan terjedő formája, amely jelenleg az emberi fogyasztásra szánt hal- és tengeri halkészlet több mint 60%-át teszi ki.
Bár az ágazat ÜHG-kibocsátása még mindig jóval alacsonyabb, mint az állattenyésztésé, a legutóbbi mérések mindazonáltal a globális felmelegedési potenciál meredek növekedését jelzik, főként a metántermelés növekedése miatt.
2. Éghajlatváltozási
Az állattenyésztésből származó metán (egy jelentős üvegházhatású gáz) felszabadulása hozzájárul a globális felmelegedéshez, ami éghajlatváltozáshoz vezet.
Amikor az állatok, mint a tehenek, növényeket esznek táplálékként, emésztőrendszerük metángázt termel, amely gáznemű hulladékként ürül ki. A haszonállatok egész életük során hatalmas mennyiségű élelmet fogyasztanak el, és ezáltal hatalmas mennyiségű szilárd hulladékot is termelnek.
Például, ha egy tehén naponta 35 kg trágyát termel, és egy gazdálkodónak van egy 100 szarvasmarhából álló állománya, akkor ez az állomány több mint 1.25 millió kilogramm hulladékot termel évente. Bár kisebb mennyiségű trágya természetes műtrágyaként használható, ez a mennyiség használhatatlan, és csak a levegő, a víz és a talaj szennyezésére szolgál.
3. Vízkészlet-használat
Annak ellenére, hogy a világ felszínének több mint kétharmadát víz borítja, ennek csak 3%-a édesvíz, és ennek 1%-a használható emberi fogyasztásra.
Vízhiány globális teher, mivel 1.1 milliárd ember nem jut elegendő tiszta vízhez, és az élelmiszertermelés a globális vízfelhasználás 70%-át teszi ki.
A fejlődő országok gazdaságának növekedésével jelentős elmozdulás történt a keményítő alapú étrendről a vízigényesebb hús- és tejtermékek irányába, amelyek mindegyikének vízlábnyoma van.
Az élelmiszeripar vízigénye várhatóan növekedni fog a népesség növekedésével. A víz nélkülözhetetlen erőforrás mind a növények, mind az állatok számára a hatékony termeléshez, valamint az ember számára.
A haszonállatok azonban nagy mennyiségű vizet igényelnek, a növényeknek is szükségük van rá a nagyon intenzív terményöntözéshez. Láthatjuk tehát, hogy az élelmiszertermelés mennyire igényes ivóvízkészleteinkre.
Bármennyire is nem tűnik nyilvánvalónak, vízkészletünk korlátozott, és mivel az éghajlatváltozás várhatóan fokozza a szárazság feltételeit a jövőben, a víz megőrzése minden eddiginél fontosabb lesz.
A hagyományos mezőgazdaság hihetetlen sebességgel üríti ki vízkészleteinket, ezért meg kell változtatnunk az élelmiszertermelés módján, ha biztosítani akarjuk a hosszú távú fenntarthatóságot.
4. Vízszennyezés
Miután a földet megtisztították, alapozni kell, hogy nagy mennyiségű táplálékot termeszthessen. Ez nagy mennyiségű mesterséges gyomirtó és műtrágya alkalmazásával történik.
A gyomirtó szerek célja, hogy megakadályozzák a nemkívánatos növények növekedését, amelyek versenyeznének a tápanyagért a terménnyel, a műtrágyák pedig növelik a talajban elérhető tápanyagok mennyiségét, így a terméshozam maximalizálódik.
A terméketlen talajok még nagyobb mennyiségű műtrágyát igényelhetnek a mezőgazdasági termelési igények kielégítéséhez. Az elültetést követően a műtrágyákat, a gyomirtószereket és a mesterséges peszticideket a termesztési folyamat során mind felhasználják, hogy elősegítsék a növények növekedését (műtrágyával), miközben ezzel egyidejűleg megakadályozzák a más növények versenytársát és a terményevő kártevők által okozott leromlást.
A műtrágyák, gyomirtó szerek és növényvédő szerek túlzott használata fenntarthatatlan és környezetkárosító.
Bármilyen lefolyás esetén ezeket a vegyszereket lemossák, a talajvízbe szivárogva ezzel szennyezik a talajvizet, illetve heves vagy intenzív csapadék esetén a közeli folyókba, patakokba, tavakba is bemosódnak. Mindez annak a törekvésnek a célja, hogy élelmiszert állítsanak elő a világ növekvő népességének kielégítésére.
5. Levegőszennyezés
A mezőgazdasági ágazat is fontos forrása a finom részecskék felelős légszennyeződés, ezeknek a szennyező anyagoknak a többsége az állattenyésztés során keletkező ammóniából származik.
A vegyszerek, például a gyomirtó szerek és a mesterséges peszticidek alkalmazása a növények termesztési folyamata során szintén káros légszennyező anyagként került a légkörbe.
6. Talajszennyezés
A heves esőzések mezőgazdasági lefolyása eltávolítja a vegyszereket az élelmiszertermelés helyéről, és más helyekre szállítja, szennyezve a talajt.
Ha a természetes rendszereket ilyen módon szennyezik, a vegyi anyagok felszívódnak az egyszerű organizmusok, például az algák szöveteibe. Ezeket az egyszerű szervezeteket a táplálékláncban feljebb lévő nagyobb állatok megeszik; és ahelyett, hogy megsemmisülnének, a vegyszerek felhalmozódnak a nagyobb állatok szervezetében.
A „biológiai felhalmozódásnak” nevezett folyamat révén a természetes ökoszisztémákba kerülő vegyi anyagok potenciálisan mérgező koncentrációra nőhetnek.
Ezen a ponton károsítják az ökoszisztéma egészségét azáltal, hogy csökkentik a termékenységet, helyrehozhatatlan genetikai károsodást okoznak, vagy akár fontos populációkat is megölnek.
7. erdőirtás
A hagyományos mezőgazdaságból származó élelmiszer-előállítás környezeti kárai az erdőirtásban is megmutatkoznak. Amellett, hogy hozzájárul a globális ÜHG-kibocsátáshoz, mindenféle szennyezéshez, erőforrás-felhasználáshoz stb., az élelmiszer-termelés egy másik környezeti hatása is hozzájárul a erdőirtás.
Ezt az élelmiszerszektort érő negatív hatást nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert az ÜHG okozta globális felmelegedés hatása elsősorban közép- és hosszabb távon lesz érezhető, elsősorban a jelentős szén-dioxid-nyelőt jelentő erdei fák eltávolítása következtében.
Ezenkívül az állatállomány túllegeltetése nagyban hozzájárul a rendelkezésre álló fű elvesztéséhez a környezetben, ami szintén erdőirtáshoz vezet.
8. Az emberi egészségre gyakorolt hatás
A légkörbe kibocsátott gázok nemcsak olyan hosszú távú jelenségeket okoznak, mint a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás. Rövid távon pusztító hatással lehetnek egy adott régióban élő emberek egészségére.
A 2.5 µm-es vagy kisebb finom részecskék (PM2.5) főként felelősek a légszennyezés egészségre gyakorolt negatív hatásaiért. Kis méretük miatt ezek a részecskék könnyen behatolnak a tüdőbe a tüdő alveolusaiba, ahol közvetlenül a tüdőerekbe, majd a test összes artériájába jutnak.
Ezután gyulladásos reakciót és oxidatív stresszt váltanak ki, amelyek károsítják az ér endotéliumát, azt a vékony sejtréteget, amely az artériák belső falát borítja és biztosítja azok megfelelő működését.
A műtrágyákban található vegyi anyagok, például gyomirtó szerek és peszticidek miatti emberi expozíció, valamint a szennyezett élelmiszer vagy víz számos komplikációt okozhat az emberi egészségben.
9. A talaj termékenységére gyakorolt hatások
Talajunk gyakran elhanyagolt tényező a meghatározás során környezeti egészség de minden földön termesztett növény a termékeny talajprofiltól függ.
Riasztó, hogy egy nemrégiben készült ENSZ-tanulmány becslése szerint a termékeny talaj évente 24 milliárd tonnával vész el. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 150 év során a Föld felső talajrétegének körülbelül a fele elveszett.
Az intenzív mezőgazdaság és gazdálkodási gyakorlatok felgyorsulva okozzák ezt a veszteséget talajerózió és csökkenti a talaj termékenységét. A termés betakarítása jelentős mennyiségű tápanyagot, vizet és energiát von el a földből.
Ez kietlenné teszi a földet, és barátságtalanná teszi az új szervezetek és ökoszisztémák növekedését és fejlődését.
Ezenkívül a növények monokultúra-termesztése során azok a földterületek, ahol egyetlen növényt, például kukoricát vagy búzát termesztenek, különösen károsak a talajra, mivel a növények különböző módon hatnak a talajra, illetve hatással vannak rájuk.
Ha különböző típusú növényeket termesztenek együtt, akkor ezek együtt dolgozhatnak a talajminőség javításán. Ez nem történik meg monokultúrákkal, így a betakarítás után a föld kopár és egészségtelen marad.
Időnként műtrágya segítségével a talajt újraélesztik, és újra mezőgazdaságra használják fel. Ha nem így van, akkor a száraz szennyeződést elfújja a szél, ami tovább járul hozzá bolygónkon az elsivatagosodás növekvő tendenciájához.
Az olyan művelési módszerek, mint a talajművelés, tovább károsíthatják a talaj szerkezetét, csökkentve a talajszelvény mélységét és szerkezetét, és kevésbé alkalmasak a jövőbeni növénytermesztésre.
10. A föld újrahasznosítása
Sok szarvasmarha- és juhfarm ma olyan területeken található, ahol korábban erdők és dzsungelek éltek. Ez oda vezetett a biológiai sokféleség csökkenése valamint az erdőirtás
Ez az egykor erős szén-elnyelőt az ÜHG-k erős forrásává változtatta (mivel a tehenek, a birkák és más állatok metánt bocsátanak ki). Ez a kettős csapás nagy hatással van a környezetre.
Ugyanez igaz a helyzetre akvakultúra környezet. Ezek többsége édesvizű tavakban található, kiszorítva az egykor ott élt természetes növény- és állatvilágot.
A trópusi deltákban és a part menti régiókban az ázsiai mangrove-fajok helyét átvevő akvakultúra-rendszerek jelentik azonban az igazi gondot, hiszen ezek a vízi erdők akár négymilliárd tonna CO2 tárolására is képesek, így pusztulásuk nagyon érezhető.
10. Ételpazarlás
Az élelmiszer-pazarlás az élelmiszer termesztése, szállítása és fogyasztásra való előkészítése után tapasztalható. Ez még utoljára károsítja a környezetet.
Az élelmiszer pazarlásba kerül a teljes termelési lánc során, a kezdeti termésnövekedéstől a szupermarketben történő szűrésig, a végső háztartási fogyasztásig. Az élelmiszer-hulladék közé tartozik az ételmaradék, a kidobott élelmiszer és az el nem fogyasztott élelmiszer.
Következtetés
Statisztikailag 2050-re a világ népessége 33%-kal fog növekedni, ami körülbelül 10 milliárd embert jelent. A növekvő népesség élelmiszerigényének kielégítése érdekében az élelmiszertermelést körülbelül 60-70%-ra növelnék, vagy az élelmiszer-hulladékot újrahasznosítanák.
Ezért nagyobb hatással van a környezetre. Ezért környezetünk kímélése érdekében fenntarthatóbb megközelítéseket kell alkalmazni az élelmiszer-termelésben.
ajánlások
- Miért kell az amerikaiaknak a környezetvédelmi kutatás és innováció bajnoka lenni?
. - 11 A füvek környezeti és gazdasági jelentősége
. - 10 veszélyes környezeti probléma Kaliforniában
. - 10 fő környezetvédelmi probléma Kambodzsában
. - Gyökértermés betakarítása: a hozam egyensúlya a környezettell Gondozás
.
Ahamefula Ascension ingatlantanácsadó, adatelemző és tartalomíró. A Hope Ablaze Alapítvány alapítója, és az ország egyik tekintélyes főiskoláján végzett környezetvédelmi menedzsment szakon. Az olvasás, a kutatás és az írás megszállottja.