Az erdőirtás 14 legjobb hatása a környezetre

Az erdőirtásnak számos pusztító hatása van a környezetre. Ebben a cikkben gondosan felvázoljuk és tanulmányozzuk az erdőirtás 14 legfontosabb környezeti hatását.

A fenntartható fejlődés fogalma az erdőirtás hatásai miatt keletkezett és fejlődött az erdőtudományon belül. Az erdőirtás környezetre gyakorolt ​​hatása az erdőforrások elvesztése, amely magában foglalja az erdők által kínált ökoszisztéma-szolgáltatásokat is.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) szerint az erdők és a fák támogatják a fenntartható mezőgazdaságot. Stabilizálják a talajt és az éghajlatot, szabályozzák a vízáramlást, árnyékot és menedéket adnak, élőhelyet biztosítanak a beporzóknak és a mezőgazdasági kártevők természetes ragadozóinak. Emellett több száz millió ember élelmezésbiztonságához is hozzájárulnak, akik számára fontos élelmiszer-, energia- és bevételi források.

Az erdők jelenleg mintegy 4 milliárd hektáron terülnek el. Ez a föld felszínének körülbelül 31 százaléka. Évente átlagosan mintegy 5.2 millió hektár erdősültség pusztult el erdőirtás következtében az elmúlt tíz évben.

Az erdőirtás szót időnként más szavakkal helyettesítik, mint például újratelepítés, fakivágás, fakivágás, földirtás stb. Ezek a szavak azonban magyarázatot adnak az erdőirtás különböző aspektusaira vagy az erdőirtáshoz vezető tevékenységekre.

Az erdőirtás leegyszerűsítve az erdei erőforrások, különösen az erdei fák elvesztését jelenti. Ez az erdei fatakarók eltávolítása, és az egykor létező erdő átalakítása más földhasználati tevékenységekre, mint például a mezőgazdaság, az ipar, az utak, a birtokok és a repülőterek építése.

Az erdőirtás mindig a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan történt. A mezőgazdaság, a bányászat, az urbanizáció olyan gazdasági tevékenységek, amelyek az évek során az erdőirtást ösztönözték. Ezek a tevékenységek nagy területet igényelnek. Úgy gondolják, hogy az állattenyésztés felelős a globális erdőirtás mintegy 14%-áért.

Az 1900-as évek eleje előtt Ázsia, Európa és Észak-Amerika mérsékelt égövi erdőiben volt a legmagasabb az erdőirtás mértéke. A huszadik század közepére az erdőirtás lényegében megállt a világ mérsékelt égövi erdeiben.

Ahogy az erdőirtás üteme fokozatosan megállt a mérsékelt égövi régiókban, a világ trópusi erdeiben megnőtt. Ezek a trópusi erdők a szárazföldi gazdasági tevékenységektől való függésük miatt fenntartották ezt a magas szintű erdőirtást

A szubszaharai Afrikában az üzemanyagok, a mezőgazdasági földterületek és a készpénzes termények, például a gyapot, a kakaó, a kávé és a dohány termelése iránti kereslet erdőirtáshoz vezetett. Ezenkívül az utóbbi időben egyes országokban felgyorsította ezt a folyamatot, hogy külföldi befektetők nagy területet vásároltak fel...

Észak-Afrikában és a Földközi-tenger medencéjében az olyan tevékenységek, mint a hajóépítés, a fűtés, a főzés, az építkezés, a kerámia- és fémkemencék fűtése, valamint a konténerek készítése fakitermeléshez vezettek.

A gazdasági növekedés erdészeti erőforrásoktól való függése társadalmanként eltérő. A preagrártársadalomban az erdészeti erőforrások jelentik az egyedüli megélhetési forrást, így az erdei erőforrások nyersanyagának és tüzelőanyagának nagymértékű függése és kiaknázása, fenntarthatatlan felhasználása uralkodik. Az agrártársadalomban az erdőket mezőgazdasági célokra irtják ki. Azokban a posztagrárius társadalmakban, ahol a gazdasági fejlődés előrehaladt, a hangsúly a fenntartható erdőgazdálkodáson van. Politikai elkötelezettséggel alátámasztott ésszerű erdészeti gyakorlatokat hajtottak végre.

Bár az erdőirtás globális üteme az elmúlt évtizedben lelassult, a világ számos részén még mindig riasztóan magas. Még az Egyesült Nemzetek Millenniumi Fejlesztési Céljainak (MDG) erdőkre vonatkozó mutatóját sem sikerült elérni.

Folmer és van Kooten szerint sok kormány ösztönzi az erdőirtást azáltal, hogy közvetlen vagy közvetett támogatásokat és ösztönzőket biztosít a mezőgazdaságnak. Ezek a kormányok sem ismerték fel az erdők nem faanyagból származó előnyeinek és az erdőirtással kapcsolatos külső költségeknek a jelentőségét.

Az erdőirtásnak van-e valamilyen hatása a környezetre?

Dehogynem.

Az erdők a világ legnagyobb szárazföldi biodiverzitás-tárhelyeként ismertek. Emellett létfontosságú szerepet játszanak a globális éghajlatváltozás mérséklésében, és számos törékeny ökoszisztémában hozzájárulnak a talaj és a víz megőrzéséhez.

A State of the World's Forests jelentése szerint az erdők a környezet nagyon fontos összetevői. Közvetlen és mérhető hatásuk van az emberek életére. Az erdei erőforrások és szolgáltatások bevételt termelnek, és kielégítik az ember élelem-, menedék-, ruházat- és energiaszükségletét. Az erdőirtás tehát ezen erőforrások és szolgáltatások visszavonását jelenti.

Az erdőirtás 14 legjobb hatása a környezetre

Az erdőirtás hatása az emberre és a környezet egyéb összetevőire a következő:

  • Munkahely elvesztése
  • Fatüzelőanyag-energia elvesztése
  • Menedékanyagok elvesztése
  • Bevételkiesés a környezetvédelmi szolgáltatásokért fizetett kifizetésekből (PES)
  • Nem fa erdészeti termékek gyártásából származó bevételkiesés
  • Az élőhely és a biodiverzitás elvesztése
  • Megújuló erőforrások elvesztése
  • Talajerózió és árvíz
  • Az óceán pH-szintjének változása
  • A légköri CO2 növekedése
  • A légkör páratartalmának csökkentése
  • Az életminőség romlása
  • Környezetvédelmi menekültek
  • Betegségek kitörése

1. Munkahely elvesztése

A formális erdészeti szektor mintegy 13.2 millió embert foglalkoztat világszerte, míg az informális szektor nem kevesebb, mint 41 millió embert foglalkoztat.

Az erdőirtás hatása a környezetre hatással lehet az ezen ágazatok bármelyikében dolgozó egyének foglalkoztatási forrásaira. Azok, akik aktívan részt vesznek az erdőirtásban, biztosan eszükbe jutnak.

2. Fatüzelőanyag-energia elvesztése

Az elmaradott és fejlődő országok vidéki településein gyakran a faenergia az elsődleges energiaforrás. Afrikában a faenergia a teljes primerenergia-ellátás 27 százalékát teszi ki. Latin-Amerikában és a Karib-térségben az energiaellátás 13 százalékát, Ázsiában és Óceániában pedig 5 százalékát adja. Körülbelül 2.4 milliárd ember főz fával,

A faenergiát a fejlett országokban is használják a fosszilis tüzelőanyagoktól való teljes függőségük csökkentésére. Európa és észak-amerikai országok mintegy 90 millió lakosa használja beltéri fűtésként a hideg évszakokban.

Az erdei fa fenntarthatatlan felhasználása az erdei fa tüzelőanyagának elvesztését eredményezi. Ez viszont növeli a fosszilis tüzelőanyagok, mint energiaforrások iránti keresletet.

3. Menedékanyagok elvesztése

Ázsiában és Óceániában körülbelül 1 milliárd, Afrikában pedig 150 millióan élnek olyan otthonokban, ahol az erdei termékek a falak, tetők vagy padlók fő anyagai.

Mivel az erdei termékek fontos menedékanyagok, ezeknek az anyagoknak a folyamatos, utánpótlás nélküli felhasználása a kínálat fokozatos csökkenéséhez és végső soron teljes veszteséghez vezet.

4. Környezetvédelmi szolgáltatásokért (PES) származó bevételkiesés

Egyes helyeken az erdőtulajdonosokat vagy -gazdálkodókat olyan környezetvédelmi szolgáltatások előállításáért fizetik, mint a vízgyűjtő-védelem, a szén-dioxid-tárolás vagy az élőhelyek megőrzése. Amikor ezek az erdők az erdőirtás miatt elvesznek, a környezetvédelmi szolgáltatásokért (PES) származó bevételek is elvesznek.

5. Nem fa erdészeti termékek előállításából származó bevételkiesés

A nem fából készült erdei termékek a fák és termékeik kivételével erdőkből származó termékek. Az NWFP-k példái a gyógynövények; bozóthús vagy vadhús, méz; és más növények.

Ázsia és Óceánia (67.4 milliárd USD, azaz a teljes bevétel 77 százaléka) az NWFP-kből termel. Ezt követően Európában és Afrikában a következő legmagasabb az ezekből a tevékenységekből származó jövedelem.

Az erdészeti ágazat egyéb tevékenységeihez képest az NWFP-k termeléséből származó bevétel adja a legnagyobb járulékot a GDP-hez Ázsiában és Óceániában, illetve Afrikában, ahol a GDP 0.4, illetve 0.3 százalékát adják.

6. Az élőhely és a biodiverzitás elvesztése

A természetnek megvan a módja annak, hogy egyensúlyba hozza erőforrásai veszteségét és nyereségét. Amikor az állatok elpusztulnak, a természet képes regenerálódni, és egyensúlyba hozza halálát a szaporodással. Ha azonban olyan emberi tevékenységek zavarják, mint az erdei vadon élő állatok kimerítő vadászata és az ellenőrizetlen fakitermelés. Ezek a tevékenységek csökkenthetik az erdő fennmaradásához és megújulásához szükséges fajokat.

A szárazföldi állatok és növényfajok mintegy 70%-a elveszett az erdőirtás környezetre gyakorolt ​​hatása miatt. Közép-Afrikában az olyan fajok elvesztése, mint a gorillák, csimpánzok és elefántok, az erdőirtás környezetre gyakorolt ​​hatásainak tulajdonítható. 1978 és 1988 között az amerikai vándormadarak éves vesztesége 1-3 százalékról nőtt.

Ezen erdei fajok elvesztése a földirtás, fakitermelés, vadászat eredménye, amelyek mindegyike egyenértékű az erdőirtással.

Amikor az erdőirtás eróziót okoz, az erodált anyagok a víztestekbe áramlanak, ahol fokozatosan üledékként halmozódnak fel. Ez az iszaposodásnak nevezett állapothoz vezet. A folyók megnövekedett hordalékterhelése megfojtja a halak ikráit, ami alacsonyabb kikelés arányt okoz. Ahogy a lebegő részecskék elérik az óceánt, szennyezik az óceánt, és felhősödik, ami regionális hanyatlást okoz a korallzátonyokban, és hatással van a part menti halászatra.

A korallzátonyokat a tenger esőerdőinek nevezik. Ha elvesznek, az általuk nyújtott összes szolgáltatás elveszik. A korallzátonyok feliszapolódása és elvesztése a part menti halászatot is érinti.

7. Megújuló erőforrások elvesztése

A megújuló erőforrások pusztulása az erdőirtás környezetre gyakorolt ​​hatása. Ez magában foglalja az értékes termőföld elvesztését, a fák elvesztését és az erdők esztétikai jellemzőit

Elméletileg a fakitermelés fenntartható tevékenység lehet, amely folyamatos bevételi forrást generál anélkül, hogy csökkentené az erőforrásbázist – különösen a másodlagos erdőkben és ültetvényekben.

A legtöbb esőerdő fakitermelés azonban a gyakorlatban nem fenntartható, hosszú távon inkább csökkenti a trópusi országok potenciális bevételét. Az olyan helyeken, mint Délkelet-Ázsia és Nyugat-Afrika, ahol egykor fát exportáltak, az erdők értéke csökkent a túlzott kitermelés miatt.

A Világbank becslése szerint a kormányok évente körülbelül 5 milliárd dollár bevételtől esnek el az illegális fakitermelés következtében, miközben a fakitermelő országok nemzetgazdaságait érő összesített veszteség további 10 milliárd dollárt tesz ki évente.

Mivel az erdei fák elvesznek a fakitermelés miatt, az ökoturizmus is szenved az erdőirtástól. Az idegenforgalmi piac évente több tízmilliárd dollárt hoz a világ trópusi országaiba.

Nevezetesen, gyakorlatilag minden gazdasági fejlődésen átesett ország vagy régió nagyarányú erdőirtáson ment keresztül a gazdasági átalakulás során. Szerencsére, ha egy nemzetgazdaság elér egy bizonyos gazdasági fejlettségi szintet, a legtöbb ország sikeresen megállította vagy visszafordította az erdőirtást. SOFO 2012

8. Talajerózió és árvíz

A fák egyik fontossága az erdőben, hogy gyökereikkel lehorgonyozva a talaj felszínét kötik össze. Amikor ezeket a fákat kicsavarják, a talaj feltörik, és a részecskéi lazán megkötődnek. A lazán megkötött talajrészecskéknél az erodáló anyagok, mint a szél, a víz vagy a jég könnyen elmoshatják a nagy tömegű talajt, ami talajerózióhoz vezet.

A rövid, intenzív csapadékos időszakok áradásokat is eredményeznek. Az árvíz és az erózió egyaránt kimossa a talaj szervesanyagait és ásványi anyagait. Ez terméketlenné teszi a talajt és csökkenti a terméshozamot.

Az olyan országok, mint Madagaszkár és Costa Rica, évente körülbelül 400 tonna/ha és 860 millió tonna értékes termőtalaj veszít az erózió miatt.

Egy Elefántcsontparton (Elefántcsontpart) végzett tanulmány szerint az erdős lejtős területek hektáronként 0.03 tonna talajt veszítettek; A megművelt rézsűk 90 tonnát veszítettek hektáronként, míg a csupasz lejtők 138 tonnát veszítettek hektáronként évente.

Amellett, hogy károsítja a halászati ​​ágazatot, az erdőirtás okozta erózió alááshatja az erdőt átszelő utakat és autópályákat.

Amikor az erdőtakaró megszűnik, a lefolyás gyorsan patakokba ömlik, megemeli a folyók szintjét, és árvíznek teszi ki a folyók alatti falvakat, városokat és mezőgazdasági területeket, különösen az esős évszakban.

9. Az óceán pH-szintjének változása

Az erdőirtás egyik környezeti hatása az óceánok pH-értékének változása. Az erdőirtás növeli a szén-IV-oxid szintjét a légkörben. Ez a légköri CO2 bizonyos reakciókon megy keresztül, és szénsavakat képez az óceánokban.

Az ipari forradalom óta a strandok 30 százalékkal savasabbá váltak. Ez a savas állapot mérgező az ökoszisztémára és a vízi szervezetekre.

10. A légköri CO2 növekedése

A WWF szerint a trópusi erdők több mint 210 gigatonna szenet tárolnak. Az erdők fontos szerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében. Ezek a föld tüdeje, és nehéz növényzet jellemzi őket. Ezek a fák a légköri CO2-t használják fel az oxigén felszabadítására.

Az erdőirtás felelőtlen az összes antropogén CO10-kibocsátás 15-2%-áért. . A légköri hőmérséklet felborulásához és szárazabb éghajlathoz vezet,

Az erdők földirtásként történő felgyújtása szén-dioxid formájában bocsátja ki a szén a légkörbe. A szén-dioxid a legfontosabb üvegházhatású gáz, mert megmarad a légkörben. A globális éghajlat megváltoztatására is képes

11. A légkör páratartalmának csökkentése

Az erdei növényzet az evapotranspiráció során vízgőzt bocsát ki leveleiből. A trópusi esőerdőknek ez a szabályozó tulajdonsága segíthet mérsékelni a pusztító árvíz- és aszályciklusokat, amelyek az erdők kiirtásakor fordulhatnak elő. Segítenek szabályozni a víz körforgását.

A víz körforgása során a nedvesség a légkörbe távozik és elpárolog, esőfelhőket képezve, mielőtt esőként visszacsapódik az erdőbe. Az Amazonas középső és nyugati részén található nedvesség 50-80 százaléka az ökoszisztéma vízkörforgásában marad.

Ha ezt a növényzetet megtisztítják, az a légkör páratartalmának csökkenését eredményezi. Ez a beeső páratartalom azt jelenti, hogy kevesebb víz lesz a levegőben, amelyet vissza kell juttatni a talajba. A talaj kezd kiszáradni, és elveszíti képességét bizonyos növények termesztésére. Ez növeli az erdőtüzek kockázatát is.

Példa erre az 1997-es és 1998-as tüzek, amelyeket az el Niño által létrehozott száraz körülmények okoztak. Több millió hektár égett le, ahogy a tűz végigsöpört Indonézián, Brazílián, Kolumbián, Közép-Amerikán, Floridán és más helyeken.

12. Az életminőség csökkenése

Az 1998-as Buenos Aires-i globális klímaegyezmény-konferencia résztvevői az Edinburgh-i Ökológiai Intézetben végzett korábbi tanulmányok alapján aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az Amazonas esőerdői 50 éven belül elveszhetnek a globális felmelegedés és a talajátalakítás miatti csapadékmintázatok változása miatt.

Ez végül élelmiszer-ellátási bizonytalansághoz vezet, mivel világszerte emberek milliói függenek az erdőktől a vadászat, a kisüzemi mezőgazdaság, a gyűjtés, a gyógyszer és a mindennapi anyagok, például a latex, a parafa, a gyümölcs, a dió, a természetes olajok és a gyanták miatt. Ezek az emberek az erdőkből és az erdőn kívüli fákból származó tápláléktól is függenek, hogy javítsák táplálkozási minőségüket és étrendjük változatosságát.

Az erdőirtás a társadalmi konfliktusokhoz és a migrációhoz is hozzájárul az olyan területeken, mint Délkelet-Ázsia.

Az erdőirtás környezetre gyakorolt ​​hatásai inkább helyi szinten jelentkeznek, a trópusi esőerdők és a kapcsolódó ökoszisztémák által nyújtott ökológiai szolgáltatások elvesztésével.

Ezek az élőhelyek rengeteg szolgáltatást nyújtanak az embereknek; szolgáltatások, amelyektől a szegények mindennapi túlélése közvetlenül függ. E szolgáltatások közé tartozik, de nem kizárólagosan az eróziómegelőzés, az árvízvédelem, a vízszűrés, a halászatvédelem és a beporzás.

Hosszú távon a trópusi esőerdők erdőirtása megváltoztathatja a globális éghajlatot és a biológiai sokféleséget. Ezek a változások megnehezítik és nagyobb kihívást jelentenek az időjárás helyi hatásokból történő megfigyelését és előrejelzését illetően, mivel hosszabb időtávon mennek végbe, és nehéz lehet mérni.

13. Környezetvédelmi menekültek

Az erdőirtás környezetre gyakorolt ​​hatásai közé tartozik, hogy az embereket „környezeti menekültként” hagyhatja el – olyan embereket, akiket a környezet romlása miatt költöztetnek el,

Az erdőirtás egyéb környezeti problémákat is kivált, mint például a sivatagok behatolása, erdőtüzek, áradások stb. Ezek a körülmények az embereket olyan helyekre sodorják otthonukból, ahol kedvezőtlen életkörülményeknek vannak kitéve.

Egy példa Brazíliában van, ahol a migránsokat ültetvényeken kényszerítették kemény munkakörülmények között. A Vöröskereszt kutatásai azt mutatják, hogy ma több embert költöztek el környezeti katasztrófák, mint háborúk miatt.

14. Betegségek kitörése

Számos trópusi betegség jelent meg az erdőirtás környezetre gyakorolt ​​hatásaként.

E betegségek egy része közvetlen hatásként jelentkezik, míg mások az erdőirtás közvetett hatásai a környezetre. Az olyan betegségek, mint az ebola és a Lassa-láz, finom, de súlyos hatással vannak az erdőirtásra. Mivel a betegségeket okozó kórokozók elsődleges gazdái az erdők bolygatásával és pusztításával megszűnnek, vagy csökkennek, a betegség a környéken élő emberek között is kitörhet.

Más betegségek, mint például a malária, a dengue-láz, a Rift Valley-láz, a kolera és a csiga által terjesztett schistosomiasis, a mesterséges vízmedencék, például gátak, rizsföldek, vízelvezető árkok, öntözőcsatornák és a traktorok futófelületei által létrehozott tócsák elszaporodásának köszönhető.

A betegségek kitörése a trópusi környezetben az erdőirtás következményeként nem csak az ezekben az országokban élőket érinti. Mivel e betegségek némelyike ​​fertőző, elég hosszú ideig inkubálható ahhoz, hogy a mérsékelt égövi fejlett országokba is behatolhasson.

Egy közép-afrikai fertőzött beteg 10 órán belül megfertőzhet egy embert Londonban. Nem kell mást tennie, mint felszállni egy Londonba tartó járatra. Ezzel több ezer ember fertőződhet meg egyetlen közép-afrikai beteggel való érintkezés útján.

Ajánlást

Hagy egy Válaszol

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni *