Vadon élő területeinket és közösségeinket súlyosan érinti az olajkitermelés. A fúrási műveletek folyamatban vannak, és szennyezést okoznak, hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz , zavarják a vadvilágot, és károsítják azokat a közterületeket, amelyeket mindenki érdekében tartottak fenn.
A fosszilis tüzelőanyagok előállítását a szövetségi kormány hosszú ideig kiemelten kezelte az élőhelyek megőrzése és rekreációja rovására. A szövetségi ügynökségek nagylelkűen hozzáférést biztosítottak az állami földekhez, adókedvezményekhez és támogatásokhoz az olaj- és gázüzletág számára. Ezzel a támogatással az ipar túlzott mértékű behatolása hazánk vadvilágába.
Bár a Biden-kormányzat vizsgálja ezeket az eljárásokat, az eredmények ma is érezhetők. Elengedhetetlen a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének korlátozása az állami földeken, ha zöldebb jövőt akarunk. Energiaigényünk kielégítése, valamint környezetünk és közösségeink védelme érdekében át kell állnunk a felelős megújuló energiaforrásokra, például a nap- és szélenergiára.
Az olajkitermelés környezeti hatásai
Az alábbiakban bemutatjuk az olajkitermelés környezetre gyakorolt hatásait
1. A szennyezés hatása a közösségekre
Az Egyesült Államok táját 1.2 millió olaj- és gáztermelő létesítmény fedi le, az aktív kutaktól a feldolgozó üzemekig. Naponta több mint 12 millió ember van kitéve szennyezésnek, mert kevesebb mint fél mérföldre élnek ezektől a helyektől.
Ezenkívül a fosszilis tüzelőanyagok járművekben, erőművekben és ipari létesítményekben történő elégetése még több szennyezőanyag kibocsátását eredményezi.
A fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó légszennyezést „láthatatlan gyilkosnak” nevezik. A 14 éves és idősebb amerikaiak haláleseteinek több mint 13%-a ennek tulajdonítható, ami légzőszervi, szív- és érrendszeri, valamint egyéb rendellenességeket okozhat.
A fosszilis tüzelőanyagokkal történő fejlesztés során mérgező hulladék szivárog a talajba és a vízellátásba, ami károsítja a májat, rákot és egyéb születési problémákat okoz.
Az alacsony jövedelmű, fekete, barna és őslakos közösségek szintén aránytalanul sokat szenvednek, mivel gyakran magasabb szennyezettségű területeken élnek. Nem váratlan, hogy ezek a közösségek megtorolják.
A Colorado állambeli Greeley egyik negyedének lakói, ahol nagyrészt latinok és bevándorlók, megpróbálnak bezárni egy olaj- és gázüzletet, amely két háztömbnyire van egy állami iskolától. A kutakat eredetileg egy nagyrészt fehér diáklétszámú iskola mellett tervezték volna telepíteni, de a dühös szülők visszautasítása után a helyszínt megváltoztatták.
A fosszilis tüzelőanyag-fejlesztések csökkentése elengedhetetlen, különösen az állami földeken, amelyeknek javítaniuk kellene egészségünket, mivel az olaj- és gázkitermelés egészségügyi kockázatai rendkívül valósak.
2. Klímaváltozás
A szén-dioxid-kibocsátás és egyéb üvegházhatású gázok mennyisége a kőolaj elégetése következtében nő. Tanulmányok szerint a szén-dioxid emelkedése megemeli a légkör hőmérsékletét.
A légszennyezés egyik fő oka az ipari, háztartási és közlekedési célú kőolaj elégetése. A szén-dioxid az égő olaj végterméke, de vannak más melléktermékek is, mint például a nitrátok és a szén-dioxid.
Az ózon és más üvegházhatású gázok akkor keletkeznek, amikor a melléktermékek kölcsönhatásba lépnek a környezettel. A hőmérséklet emelkedik a megnövekedett légszennyezés káros hatásai következtében.
A beérkező sugárzási hullámok 30%-a visszaverődik a légkörben, míg 70%-a megmarad a felmelegedésnek. Ennek ellenére a légköri szén-dioxid növekedése „takaróként” hat a megnövekedett hőre.
Ennek eredményeként a hosszabb hullámú sugárzás beszorul a légkör magas szén-dioxid-koncentrációjába, ami még tovább emeli a hőmérsékletet. Ez globális felmelegedést okoz, ami a csapadékviszonyok megváltozását, a gleccserek olvadását és a tengerszint emelkedését eredményezi.
3. Vadvidékek elpusztítása
A vadon élő területeken az olaj- és gázkitermelésre épített infrastruktúra drasztikus hatásokkal járhat. Nehéz gépekre van szükség utak, épületek és fúróhelyek építéséhez, ami jelentősen károsíthatja a vadonban élőket.
A kár gyakran helyrehozhatatlan. Több mint 12 millió hektárt, azaz hat Yellowstone Nemzeti Parkot használnak ki fosszilis tüzelőanyagok előállítására közterületeken.
A vadon élő állatok és az emberek által használt legelők és növényzet nagy részét általában elpusztítják ezek a fejlesztések . Évszázadokba telhet, mire ezek a területek teljesen helyreállnak, még akkor is, ha az olaj- és gázipari vállalatok végül felhagynak velük.
Emellett számos fosszilis tüzelőanyag-fejlesztés található Nyugaton, ahol az éghajlat félszáraz és kevés a csapadék. A teljes gyógyuláshoz rengeteg erőforrásra és humanitárius segítségre lenne szükség.
4. Változások a díszletben
Mély hatást gyakorol a tájra az építkezés, valamint az olaj- és gázfúrási tevékenység. A vállalatoknak utakat és kútpadokat kell építeniük, és ezekben a folyamatokban nehéz berendezéseket, például buldózereket és kavicsos teherautókat használnak.
A folyamatok a növényvilág kihalásához, a talajerózió fokozódásához, ami árvizeket és földcsuszamlásokat eredményezhet, a földfelszín megbolydulásához és az állati élőhelyek súlyos tönkremeneteléhez vezet. A legtöbb esetben ezek a hatások visszafordíthatatlanok.
5. Elbátortalanítja a turistákat
A természet teljes szépségében élvezni vágyó vadászok, horgászok, túrázók, madarászok és nyaraló családok lépnek be a vadonba. Nem számítanak olajtartályokra, villanyoszlopokra, zajos kompresszorokra vagy forgalmas utakra. Bárki vakációját tönkreteheti a túlzott zaj, a légszennyezettség vagy a megrongált táj.
A turizmusra támaszkodó helyi városok végső soron megszenvedhetik az olaj és a gáz nem vonzó hatásait. A helyi és nemzeti gazdaságok nagymértékben támaszkodnak a szabadtéri kikapcsolódásra. A Nemzeti Park Szolgálat adatai szerint a nemzeti parkok látogatói 341,000 21.0 foglalkoztatását támogatták, és a becslések szerint 2019 milliárd dollárt költöttek utazásaikra XNUMX-ben.
A szennyezők a korlátlan energiafejlesztés új korszakát nyitják meg a vadon élő területeken, amelyeket meg kell őrizni, ha továbbra is dönthetnek a közterületekkel kapcsolatban.
5. A vadon élő állatok élőhelyének megzavarása
Az olaj- és gázkitermelés veszélyezteti a vadvilágot. Az állatok kommunikációját, szaporodását és fészkelését akadályozhatja a hangos zaj, az emberi mozgás és a fúrási műveletekből származó járműforgalom. Számos faj élőhelyét károsíthatják az autópályák, kerítések, kúttaljak és a távvezetékek.
Wyomingban az öszvérszarvas és a tüskés szarvas antilop a két leginkább érintett faj. Annak érdekében, hogy elkerüljék a mély havat a Grand Teton Nemzeti Parkban, néhány szarv télen délre vándorol a Felső Green River völgyébe.
Az ország egyik leghosszabb nagyvad-vándorlása, útjuk kiterjedt. Az ősi utazást megtevő állatok azonban a közelmúltban számos kihívással szembesültek, amelyek közül a legfontosabbak a jelentős földgázmezők intenzív tevékenysége.
Ahhoz, hogy megtalálja a le nem bontott takarmányt, a pronghornnak hatalmas kútpadokon és fülsiketítő kompresszorállomásokon kell manővereznie. Ennek az állománynak a bőségét végső soron jelentősen befolyásolhatja a jövőbeli energetikai fejlesztések délebbre.
6. Az állatok halála
A nagy mennyiségű olajszennyezés pusztító hatással van a tengeri ökoszisztémákra, és sok fajt elpusztít. Gondoljunk csak a Mexikói-öböl Deepwater Horizon katasztrófájára, amelyet a BP okozott.
Körülbelül 1 millió tengeri madár, 5,000 tengeri állat és 1,000 tengeri teknős pusztult el a 2010-es katasztrófában, amely 68,000 XNUMX négyzetmérföldet borított a tenger felszínéből.
Bár a kisebb olaj- és gázszivárgásokról általában nem esik hír, mégis károsak lehetnek. A fúrás során a kutak kenésére használt „iszapot” az ártalmatlanítás előtt bélelt gödrökben kell összegyűjteni.
De gyakran szivárognak és fröcskölnek az egész fúrási helyen. A magas termelésű államokban gyakoriak a különböző méretű olajszennyezések.
A Center for Western Priorities legújabb kutatásai során felfedezték, hogy 2,179-ban 2020 kiömlést jelentettek Colorado, New Mexico és Wyoming államokban.
A káros vegyi anyagok közvetlen érintése, belélegzése és lenyelése révén ezek a balesetek súlyos következményekkel járhatnak a helyi fajokra.
7. Fényszennyezés
A pályáról látható az olaj- és gázipari műveletek intenzív tükröződése miatt. A NASA műholdfelvételei a Földről azt mutatják, hogy az észak-dakotai Bakken olajmezők majdnem olyan fényesen világítanak, mint Minneapolis és Chicago. A földgáz, a kútpárnák és a tárolóhelyek elégetése vagy fáklyázása felelős a fény nagy részéért.
A kutatók felfedezték, hogy a beporzók, mint például a méhek, erős csillogástól szenvedhetnek. Ezek a rovarok látják el a pollen szétterítésének rendkívül fontos feladatát, amely elősegíti az új gyümölcsök és növények fejlődését.
A fényesség azonban felborítja az alvási, étkezési és szaporodási ütemtervüket, ami miatt az olyan növények, mint a káposztabogáncs eltűnnek. Az olyan fontos kulturális tájakat, mint a Chaco Nemzeti Park megváltoztatja a fényesség.
A park a világ egyik legjobb helye a csillagok megtekintésére, de a közeli olaj- és gázipari létesítmények tükröződése láthatatlanná teheti a park tiszta egét az emberi szem számára. Ha a szövetségi kormány nem óvja meg tartósan a területet az ilyen jellegű fejlesztésektől, a show véget érhet.
8. Hulladékolaj
A fáradt olajban nemcsak terméklebontások, hanem használatból eredő szennyeződések is vannak. Ilyen olajok például a fékfolyadékok és a hidraulikaolajok, hogy csak néhányat említsünk.
A vízrendszerekbe kerülő hulladékolaj számos, a kőolajkitermeléssel kapcsolatos problémával is összefüggésben áll. Az olaj mérgezővé válik a földre és az ivóvízre . Az eső a hulladékolajat nagyobb víztestekbe is szétteríti, azokat is szennyezve.
9. Nem kívánt hangturbulenciák
A tengeri kutatócsoportok jellemzően légágyúkat alkalmaznak, hogy hangjelzéseket tüzeljenek a víztestekbe; a hang ezután visszapattan az óceán fenekéről, lehetővé téve a csapatok számára, hogy olyan térképeket készítsenek, amelyek megkereshetik a víz alatti olaj lehetséges helyeit.
Mivel az olyan halak, mint a delfinek és más vízi élőlények a hangra támaszkodnak a kommunikációhoz, a táplálékkereséshez és a mozgáshoz, a hangos zajok megzavarhatják mindennapi tevékenységeiket. A szeizmikus felmérések általában közel egy hónapig tartanak, és akár 600 mérföldes távolságot is lefednek.
10. Biztonságos hulladékkezelés
A tengeri fúrásokból származó hulladékok közé tartozik a fenékvíz és a vegyi melléktermékek. Ezek a hulladékok bizonyos esetekben a vízbe kerülhetnek.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) úgy szabályozza ezeket a hulladékokat, hogy megköveteli az olajfúró cégektől, hogy hulladéktermékeiket a parton helyezzék el, vagy kezeljék azokat, mielőtt visszahelyeznék az óceánba. Időnként azonban az iparágak feldolgozás nélkül bocsátanak ki hulladékanyagokat.
11. Hatások az óceán fenekére
A tengeri fúrások fizikai zavarokat okoznak a bentikus közösségben és a tengerfenék ökológiájában. A fúrásnak számos olyan aspektusa van, amely hosszan tartó hatással van a fenékre, beleértve a fúrótorony fizikai nyomvonalát, a víz alatti csővezetékeket, a hajócsatornák felkutatását, a vágásokat és egyéb fúrási hulladékot.
Ezt nagyon fontos megjegyezni, különösen annak fényében, hogy a világ legsebezhetőbb óceánfenéki ökoszisztémái – mint például a Nagy Korallzátony, a Mexikói-öböl és az Északi-sarkvidék – szintén gazdagok olaj- és gázkészletekben.
Ezek az ökoszisztémák mind hihetetlenül változatos ökológiai egységek. Egyes szakértők úgy vélik, hogy az olajfúrótornyokhoz használt platformok nagyszerű halak élőhelyei.
Összegzés
Ebből a cikkből láthattuk, hogy minden, a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos folyamat rendkívül káros a környezetre, és ahhoz, hogy megmutassuk, törődünk magunkkal és környezetünkkel, el kell távolodnunk a fosszilis tüzelőanyagoktól, és környezetbarát energiaforrásokat kell használnunk.