A kínai légszennyezés okai némi reflektorfénybe kerültek. Kína ezt beépítette költségvetésébe, mivel arra törekszik, hogy tiszta árukat és szolgáltatásokat nyújtson nyugati piacának.
Az egyik összetett probléma, amely napjainkban a világ különböző részeit érinti, a levegőszennyezés. A levegőszennyezésnek különböző gócpontjai vannak, mivel a kibocsátások nem oszlanak meg egyenletesen.
Bár minden nemzetnek megvan a maga kibocsátási szintje, csak néhány országot neveznek erős szennyezőnek, amelynek Kína a vezetője, befolyásolva a globális környezeti helyzetet és előidézve az éghajlatváltozást.
2008-ban Kína adott otthont első olimpiájának. 10,000 ország több mint 200 300 sportolója teljesített XNUMX nyári eseményt. De Kína számára ez sokkal többről szólt, mint az atlétikáról, sok tekintetben ez volt Peking nagy bejárata a világba.
Abban az időben a történelem legnézettebb televíziós eseményeként ez volt a tökéletes alkalom arra, hogy egy egészséges, boldog, virágzó Kínát mutassuk meg a nemzetközi közönségnek, amely régóta zavart és gyakran mélyen gyanakvó Közép-Királyság. .
Így kormánya nem kímélte a költségeket. A város extrém átalakítást kapott. Az a fajta, amit megengedhet magának, ha gazdasága arra támaszkodik, hogy bármilyen felületre betont önt, majd újra öntse, mert miért ne? több munkaerő nagyobb gazdasági növekedést jelent.
9 milliárd dollárt költöttek a tömegközlekedés fejlesztésére, megkétszerezve a metró méretét.
Csúnya villanyvezetékeket temettek a föld alá, virágokat ültettek, és húsz új épületet építettek, mint például az ikonikus Madárfészek, amely augusztus 8-án tartotta a megnyitó ünnepséget.th, 2008, pontosan 8:08-kor, szerencsés szám Kínában.
A 4 órás esemény 100 millió dollárba, másodpercenként 7,000 dollárba került. És a fejünk felett repülve tiszta volt az ég a nyitott tetős stadion felett. A szertartás vége után néhány perccel a felhők varázsütésre újra megjelentek.
Az esemény annyira fontos volt, és Kína olyan elszánt volt, hogy megváltoztatta az időjárást, és szó szerint vegyszereket lőtt az egekbe szökő rakétákra. Mégis, még akkor sem, amikor az imázsa számított a legfontosabbnak, Kína még mindig nem tudta kordában tartani a környezetszennyezését.
A várost a jellegzetes, veszélyesen sűrű, szürke szmog borította. A levegő minősége olyan rossz volt, hogy egyes sportolók felszámolták az eseményeket. Mások úgy döntöttek, hogy egyáltalán nem fejezik be.
De ami reménytelen környezeti katasztrófának tűnik, azt Kína elképesztő gazdasági lehetőségnek tekinti. Most arra törekszik, hogy megtisztítsa a levegőt, megtisztítsa az energiáját és növelje a gazdaságát, nem ezek ellenére, hanem miattuk.
Kétféleképpen lehet megvizsgálni a környezeti hatásokat, attól függően, hogy kinek az egy főre eső fizetése, a kínai CO2 a kibocsátás például semmi különös, Kb. olyan, mint Lengyelország vagy Mongólia.
Sehol egy olyan gazdag ország, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek vagy különösen Katar. Összességében azonban Kína adja a világ kibocsátásának negyedét. Az 1.3 milliárd lakossal az a baj, hogy ez így van.
A világ legnagyobb autópiacaként Kínának annyi gépjárműve van, mint az Egyesült Államokban, háromszázhuszonkét millióan. Tehát olyan szennyezettsége van, amely megakadályozza a repülőgépek leszállását.
Az a fajta szennyezés, ahol nem látod az ujjaidat, az a fajta szennyezés, ahol láthatod az ujjaidat, amilyeneket felszívhatsz, kondenzálhatsz és téglát csinálhatsz belőle.
A szennyezettséget mérő levegőminőségi index általában 50-100 között van a városokban Dél-Kína nagy részén. Északon gyakran három-négy, sőt ötször annyi.
Most már könnyű belátni ezeket a számokat, gondoljunk arra, hogy Kína csak a gazdasági növekedésre összpontosít, és arra a következtetésre jut, hogy kormányát nem érdekli annyira a környezetszennyezés. De ez nem teljesen igaz.
Becslések szerint a környezetszennyezés évente 1.6 millió ember halálát okozza az országban. Jelentős hatással van a turizmusra is. A kérdést az teszi egyedivé, hogy nem lehet elrejteni – a szmogot mindenki láthatja, és nem valamelyik távoli nyugati tartományban, hanem a fővárosban, ahol politikusok élnek és dolgoznak.
Tehát még a kínai tulajdonú állami média is beszámol a problémáról. Kína emellett őrült mennyiségű szenet éget el, ami az egyik legrosszabb környezetsértő. Még India is elsápad ehhez képest.
Kínában a levegőszennyezés akár évekig is ellophatja a lakosság életét. A Nemzeti Tudományos Akadémia közleményében megjelent tanulmány szerint az Észak-Kínában élő emberek legalább három évvel korábban halnak meg, mint déli társaik. Egyes városokban ez közelebb van a hét évhez.
A légszennyezettség koncentrációja Kína északi részén közel 50%-kal magasabb, mint délen, ami részben annak a politikának tudható be, amely télen ingyenes szenet biztosít az északiak számára.
Kína megpróbálta megoldani a problémát. Elsődleges fűtési forrását szénről gázra és elektromosra állítja. Az ország több szabályozást is sürget.
Kína miniszterelnöke 2014-ben háborút hirdetett a környezetszennyezés ellen, a következő évben az erősen szennyezett Pekingben 15%-kal csökkent a káros részecskék száma a levegőben. Kína továbbra is alulmúlja a levegőminőségi szabványokat, de aligha van egyedül.
Világszerte több mint 4 milliárd ember van kitéve az Egészségügyi Világszervezet által biztonságosnak ítélt kétszeres légszennyezettségi szintnek.
A kutatók eredményeiket felhasználva felállítanak egy légszennyezettségi indexet, amely lehetővé teszi, hogy az emberek szerte a világon meglássák, mennyi ideig élnének tovább, ha tisztább levegőt lélegeznének be.
Harbinból, Sanghajból, Pekingből és más városokból készült legutóbbi képek bizonyítják, hogy a légszennyezés milyen mértékben érintette a kínaiakat. Az ember azon tűnődhet, vajon élnek-e az emberi lények ilyen körülmények között?
Az időjárás állapota olyan, mint egy barnás, levesszerű főzet, amely láthatatlanná teszi az épületeket, utcákat és embereket. A nappal éjszaka lesz. Az a néhány ember, aki árnyékosan jelenik meg ezeken a képeken, arcmaszkot visel.
De ha szkeptikusak vagyunk azokkal a képekkel kapcsolatban, amelyek a kínai légszennyezettség súlyosságát mutatják, elegendő számok is alátámasztani.
2013. október végén a PM2.5-szint elképesztően 1,000-et regisztrált Harbin városában. Ez 40-szerese az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által az emberek számára biztonságosan belélegezhető levegő referenciaértékének.
2013 januárjában Peking főként 500 és 900 légszennyezettségi pontszámot regisztrált. Az olyan helyek, mint Sanghaj, 600-as rekordot döntöttek december 7-én.
A Levegőminőségi Index (AQI) skála szerint az 500 a levegőminőségi index (AQI) skála felső határa, így a skálán minden 500 feletti szám katasztrofális.
A levegőszennyezés olyan vegyi anyagokból áll, amelyek komoly egészségügyi és környezeti veszélyt jelentenek. De mit jelent a levegőszennyezés bolygónknak?
A Kínai Környezettervezési Akadémia (CAEP) 2015-ös adatai szerint a PM2.5, kén-dioxid (SO2) és nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása 80 százalékkal, 50 százalékkal lényegesen meghaladja a városok környezeti elnyelő képességét, illetve 70 százalék.
A légszennyezés egy része természetes forrásokból származik, például vulkánkitörésekből, erdőtüzekből, allergénekből. A legtöbb levegőszennyezés azonban az emberi tevékenységekből, például a mezőgazdaságban felhasznált energiából származik. Az ember által okozott légszennyezésnek különböző típusai vannak.
Amikor fosszilis tüzelőanyagokat égetünk el energiatermelés céljából, üvegházhatású gázokat bocsátanak ki a légkörbe. Ezek a kibocsátások, mint például a szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és fluortartalmú gázok, megkötik a nap hőjét a Föld légkörében.
Ez következésképpen a globális hőmérséklet emelkedéséhez vezet, ami egy kört hoz létre, ahol a levegőszennyezés hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A klímaváltozás pedig magasabb hőmérsékletet hoz létre. A magasabb hőmérséklet viszont fokozza a légszennyezés bizonyos típusait.
Például az éghajlatváltozás növeli a szmogot, mert nagy hőség és fokozott ultraibolya sugárzás hatására képződik.
A gyakoribb szélsőséges időjárás, mint például az áradás, hozzájárul a nedves körülményekhez, és ezáltal a penészesedés kialakulásához. A melegebb időjárás hosszabb pollenszezonhoz is vezet, ezáltal több pollentermelés is.
A szmog egyfajta légszennyezés, amely rontja a láthatóságot és súlyos egészségügyi következményekkel jár. A szmog két kategóriába sorolható; kénes és fotokémiai szmog.
A kénes szmog kén-oxidoknak nevezett kémiai vegyületekből áll. Kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok, például szén elégetésekor fordul elő.
A fotokémiai szmog, más néven talajközeli ózon, a napfény, a nitrogén-oxidok és az illékony szerves vegyületek közötti reakció eredménye. A nitrogén-oxidok az autók kipufogógázaiból, a szénerőművekből és a gyári kibocsátásokból származnak.
Illékony szerves vegyületek szabadulnak fel a benzinből, a festékekből és számos tisztító oldószerből.
A szmog nemcsak barna ködöt hoz létre, amely csökkenti a láthatóságot, hanem károsítja a növényeket, irritálja a szemet és légzési nehézségeket okoz.
A levegőszennyezés másik kategóriája a mérgező szennyező anyagok. Ezek olyan vegyi anyagok, mint a higany, az ólom, a dioxin és a benzol, amelyek gáz- vagy szénégetés, hulladékégetés vagy benzin elégetése során szabadulnak fel.
A káros környezeti hatások mellett a mérgező légszennyezés súlyos egészségügyi problémákat is okozhat, például rákot, szaporodási szövődményeket és születési rendellenességeket.
Noha a levegőszennyezésnek számos következménye van bolygónkra, vannak megoldások. korlátozhatjuk az olyan mérgező szennyező anyagokat, mint a szmog és az üvegházhatású gázok, ha csökkentjük a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, például a közlekedésben, a gyártásban és az áramtermelésben.
A légszennyezés csökkentése nemcsak a tisztább környezethez és az emberi egészség javításához járul hozzá, hanem lassíthatja a globális felmelegedés ütemét is.
Több mint egy évtizede Kína volt a legnagyobb szennyező, és veszélyes üvegházhatású gázokat bocsát ki. A gépjárművek kipufogógázai, az ipari termelés, a szénégetés és az építkezési por a fő szennyezők, amelyek a szennyezés 85-90%-át okozzák.
Bár Kína jelentős előrelépéseket tett az alternatív és fenntartható energia felhasználása felé, az ország kibocsátása más országok kibocsátásaival ellentétben folyamatosan növekszik.
A leginkább érintettek a városi területek. Sok éven át Kína fővárosa, Peking volt az ország legszennyezettebb városa, de e tekintetben megdőlt.
Általában az időjárási viszonyoktól és egyéb tényezőktől függően változik a levegő minősége. Mindazonáltal néhány kínai város idővel súlyos szennyezővé vált, és a légszennyezési listák élére került.
Ide tartozik többek között Wuhan, Hangzhou, Sanghaj, Chongqing, Chengdu és Kanton. Ami hasonló bennük, hogy mind sűrűn lakott metropoliszok, amelyek nap mint nap küzdenek a szmoggal.
Tartalomjegyzék
A levegőszennyezés okai Kínában
A kínai légszennyezés okai széles körben elterjedtek, és néhány tényezőnek tulajdoníthatók, többek között:
- A fosszilis tüzelőanyagok elégetése
- Óriási gazdasági fellendülés
- A motorizált járművek számának megugrása
- Népesség növekedés
- Kimenet a gyártásból
- Természeti okok, köztük a város környéki domborzata és a szezonális időjárás
- Építési terület
- Bokor égő télen
1. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése a levegőszennyezés egyik oka Kínában. Noha Kína továbbra is fektet be olyan alternatív és fenntartható energiaforrásokba, mint a napenergia, továbbra is nagymértékben kiaknázzák a fosszilis energiaforrásokat.
Ennek következtében csillagászati mennyiségű üvegházhatású gáz és szilárd részecskék kerül a légkörbe. Kína energiájának 70-75%-át szénre használja.
Ezek a kibocsátások szennyezik a levegőt, és különféle egészségügyi problémákkal járnak, beleértve a tüdőrákot és néhány egyéb légúti megbetegedést, és végül a halált. A lakosság legkiszolgáltatottabb része pedig, amelyet ez a szennyezés érint, a kisgyermekek.
2. Óriási gazdasági fellendülés
A több mint harminc éve tartó gazdasági fellendülés a levegőszennyezés egyik oka Kínában. Az elmúlt három évtizedben Kína felgyorsult gazdasági növekedést tapasztalt, amely a bruttó hazai termék (GDP) drasztikus növekedésével párosult.
Ez a vagyonnövekedés összefüggésbe hozható a környezetszennyezés növekedésével. Ahogy a környezetről látjuk, Kína gyors gazdasági növekedése nem járt költség nélkül.
3. A motorizált járművek számának megugrása
A motoros járművek számának megugrása a levegőszennyezés egyik oka Kínában.
Ezzel a megnövekedett gazdagsággal az egyének jobban megengedhetik maguknak az autókat. Az olyan városokban, mint Peking, az utakon közlekedő autók száma megduplázódott, 3.3 millióra nőtt, és naponta közel 1200-zal bővül.
Az autók károsanyag-kibocsátása a város légszennyezettségének csak mintegy 70%-ához járul hozzá. A négy legveszélyesebb kibocsátott szennyező anyag közé tartozik a kén-dioxid (SO2), nitrogén-dioxid (NO2), szén-monoxid (CO) és részecskék (pl. PM10).
Az újonnan bevezetett járművek károsanyag-kibocsátási normái alacsonyabbak, így több ilyen szennyezőanyagot bocsátanak ki a légkörbe, mint régebbi társaik. A motorizált járművek csak az egyik tényezője a légszennyezésnek.
A gépjárművek kipufogógázai elsősorban Pekingben, Hangcsouban, Kantonban és Sencsenben figyelhetők meg.
4. Népességnövekedés
A népességnövekedés a levegőszennyezés egyik oka Kínában. Kínában és Pekingben a népességnövekedés hozzájárul a kiterjedt szennyezéshez. Peking lakossága mindössze 11 év alatt 16 millióról 7 millióra duzzadt, és az elmúlt évszázad során megkétszereződött.
Számos oka van annak, hogy Kína olyan magas mértékben járul hozzá a légszennyezéshez. Először is – az ország lakossága.
Annak ellenére, hogy a születési ráta csökken, és az egygyermekes politika már régen megszűnt, Kína továbbra is a világelső ország, több mint 1,4 milliárd lakosával. Ez azt jelenti, hogy nagy az energiaigénye.
5. Kimenet a gyártásból
A gyártásból származó termelés a levegőszennyezés egyik oka Kínában. A Pekingben jelenlévő szmoghoz a széntüzelésű gyárak is hozzájárulnak.
Ezek a gyárak még mindig elavult és nem hatékony technológiákat használnak. A gyárak Peking külvárosában találhatók, Harbin és Hebei városok közelében.
Bár ezt a szennyezést a Kínában gyártott termékek exportja termeli és bocsátja ki, az Egyesült Államokban ezen áruk iránti kereslet az, ami a termelést táplálja. A másik ok Kína szerepe a globális kereskedelemben.
Kína a finomított kőolaj és a kőolajgáz fő exportőre. Az egész világot ellátja a különféle iparágakban pótolhatatlan alkatrészekkel, a technológiától a napenergiáig.
Mindezek az iparágak sok energiát fogyasztanak, ugyanakkor a szennyező gázok ipari kibocsátása mögött állnak. Az ipari termelés és gyártás főként Shijiazhuangban, Tiencsinben, Sanghajban, Ningboban és Nanjingban zajlik.
6. Természetes okok, beleértve a város környéki domborzatát és a szezonális időjárást
Természetes okok, köztük a város környéki domborzata és a szezonális időjárás, a levegőszennyezés egyik oka Kínában.
Az olyan helyek, mint Peking, a domborzatuk áldozata, mert hegyek veszik körül, így biztosítva, hogy a szennyezés a város határain belül maradjon.
A levegő minősége tavasszal és nyáron romlik, amikor a hőmérséklet és a páratartalom szintje emelkedik, és a szelek hozzájárulnak a szmoghoz, mivel szennyező anyagokat szállítanak az iparosodott déli régiókból.
7. Építési helyek
Az építkezésekről származó por a levegőszennyezés egyik oka Kínában. Kína számos részén, különösen a városi területeken, általában építkezések zajlanak ezeken a területeken. Olyan helyeken, mint Tiencsin, Sanghaj és Ningbo, ezeken a területeken építési tevékenység folyik.
Az ezen építési folyamatok során a légkörbe kerülő por és részecskék fokozzák a szennyezést és a szmogot Kínában.
8. Bokorégetés télen
A téli bokorégetés a levegőszennyezés egyik oka Kínában. Amikor a gazdálkodók télen felégetik nagy területeiket, szilárd részecskék és üvegházhatású gázok kerülnek a légkörbe, ami a szmogon és a levegőben lévő részecskék révén szennyezést okoz.
Referenciák
- https://www.chinabusinessreview.com/the-2008-olympics-impact-on-china/
. - https://www.reuters.com/article/us-china-parliament-pollution-idUSBREA2405W20140305
. - http://www.buffalo.edu/news/releases/2019/05/035.html
. - https://news.uchicago.edu/story/air-pollution-cuts-three-years-lifespans-northern-china
. - https://www.nbr.org/publication/chinas-off-the-chart-air-pollution-why-it-matters-and-not-only-to-the-chinese-part-one/
. - https://www.business-standard.com/about/what-is-air-quality-index
. - https://www.who.int/china/news/detail/02-05-2018-who-issues-latest-global-air-quality-report-some-progress-but-more-attention-needed-to-avoid-dangerously-high-levels-of-air-pollution
. - https://apps.who.int/iris/handle/10665/63561
. - https://airly.org/en/air-pollution-in-china-what-causes-it/
. - https://www.bbc.com/news/world-asia-50298972
ajánlások
- A természeti erőforrások kimerülése, okai, következményei és megoldásai
. - A napelemek 18 legjobb előnye és hátránya
. - 9 A vízszennyezés típusai
. - A környezetszennyezés 7 fajtája
. - 8 vízkezelő vállalat Ghánában
. - 9 vízkezelő vállalat Szaúd-Arábiában
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.