Minden olyan projektet, amely potenciálisan hatással lehet a környezetre, alá kell vetni a környezeti hatásvizsgálati eljárásnak. Ezt általában azért teszik, hogy megállapítsák a hatás szintjét, legyen az pozitív vagy negatív.
A környezeti hatásvizsgálati eljárás (KHV-folyamat) több mint négy évtizede működik. Története Rachel Carson 1962-ben megjelent Csendes tavasz című könyvéhez nyúlik vissza, amelyben először hívták fel a közvélemény figyelmét a növényvédő szerek káros hatásaira. A népesség növekedésével, az urbanizációval, az iparosodással és a környezetszennyezéssel kapcsolatos aggodalmak fokozatosan növekedni kezdtek a különböző országokban.
Az USA-ban 1970-ben törvénybe iktatták a National Environmental Policy Act (NEPA) törvényt. A NEPA volt az első környezetvédelmi törvény, amely megkövetelte az emberi környezet minőségét jelentősen befolyásoló tervezett projektek környezeti hatásvizsgálatát (EIS).
A törvény megkövetelte a szövetségi ügynökségektől, hogy a környezeti értékeket integrálják döntéshozatali folyamataikba, figyelembe véve javasolt intézkedéseik környezeti hatásait és az intézkedések ésszerű alternatíváit.
Ezenkívül a Föld napi demonstráció – amelyet Gaylord Nelson szenátor tervezett áprilisban –, amelyen 20 millió amerikai állampolgár vett részt, 1970 júliusában létrejött a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA)
Az Egyesült Államok után más országok, például Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Kolumbia (1973-1974) és a Fülöp-szigetek (1978) elfogadták a környezeti hatásvizsgálati eljárást.
1981-ben az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) felülvizsgálta a Nemzeti Környezetpolitikai Törvényt (NEPA). Átdolgozásával a Környezeti Hatásvizsgálat (KHV) fejlesztési támogatási projektek megbízásává vált. Ez volt az első kísérlet a KHV-rendszerek bevezetésére a fejlesztési segítségnyújtás területén
1989-ben a Világbank KHV-t fogadott el a nagy fejlesztési projektekre vonatkozóan, amelyben a hitelfelvevő országnak a Bank felügyelete mellett kellett KHV-t végeznie.
Tartalomjegyzék
Mi az a környezeti hatásvizsgálat?
A környezeti hatásvizsgálat egy interdiszciplináris, lépésről lépésre végzett értékelési folyamat, amelyet elismert hatóságok koordinálnak egy javasolt projektre vonatkozóan, annak megállapítására, hogy a projekt milyen (pozitív vagy negatív) hatással lesz a környezetre, ahol azt elhelyezik.
Meghatározása szerint a tervezett tevékenység/projekt környezetre gyakorolt hatásának előrejelzésére irányuló tanulmány is.
Az UNEP a környezeti hatásvizsgálatot (EIA) egy olyan eszközként határozza meg, amelyet a projekt környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak azonosítására használnak a döntéshozatal előtt.
Az International Association for Impact Assessment úgy határozza meg, mint egy folyamatban lévő vagy javasolt intézkedés jövőbeli következményeinek azonosítására szolgáló szisztematikus folyamatot.
A KHV kezdeti éveiben a hangsúly a javasolt projektek biofizikai hatásaira irányult (pl. víz- és levegőminőség, növény- és állatvilág, éghajlat és hidrológia stb.). De ma az EIA társadalmi, egészségügyi és gazdasági hatásokat értékel. Általánosságban elmondható, hogy a KHV-t meghatározott fejlesztési projektekre, például atomerőművekre, nagy gátépítésekre és lakásépítésekre végezzük.
A környezeti hatásvizsgálat, mint nemzeti eszköz a környezetre gyakorolt emberi tevékenységet ellenőrzi. A környezeti hatásvizsgálati eljárás az illetékes nemzeti hatóság döntésétől függ.
A KHV összehasonlítja a projektek különböző alternatíváit, és megpróbálja azonosítani azt, amelyik a gazdasági és környezeti költségek és hasznok legjobb kombinációját képviseli.
A KHV nem csak a javasolt projekt hatását jelzi előre. Ha negatív, a környezeti hatásvizsgálati folyamat javaslatot tesz a káros hatások mérséklésére, és előrejelzi, hogy lesznek-e jelentős káros környezeti hatások, még a mérséklés végrehajtása után is.
A környezeti hatásvizsgálati eljárás a 20. század egyik sikeres szakpolitikai innovációja a környezetvédelem terén. Ez a folyamat a projekt kulcsfontosságú döntéshozóit naprakész információkkal látja el döntéseik valószínű következményeiről, mielőtt meghoznák azokat.
Ezért felelősséggel tartoznak döntéseikért. A KHV folyamat elősegíti a tájékozott és átlátható döntéshozatalt, miközben alternatív lehetőségek, helyszínek vagy folyamatok mérlegelésével igyekszik elkerülni, csökkenteni vagy mérsékelni a lehetséges káros hatásokat.
A KHV a környezeti vizsgálat egyik szempontja. Míg a környezeti vizsgálat holisztikus tanulmány, a KHV egy konkrét projektre irányul.
A környezeti hatásvizsgálat jelentősége
- A környezeti hatásvizsgálati folyamatot a projektciklus kezdetén végzik el, így az esetleges problémákat időben észlelik.
- A környezeti hatásvizsgálati folyamat biztosítja, hogy kapcsolat álljon fenn a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság között. Lehetővé teszi számunkra a projektek környezeti költség-haszon elemzésének elvégzését is a kezdeti szakaszban.
- Segíti a tervezést és a menedzsmentet, hogy hosszú távú intézkedéseket tegyen a hatékony gazdálkodás és a környezet megóvása érdekében
- A KHV potenciálisan hasznos eleme a jó környezetgazdálkodásnak.
- A KHV-folyamat lehetővé teszi a projektmenedzserek számára, hogy tudják, melyik projektet kell teljes körűen átvizsgálni a környezeti károk elkerülése érdekében.
- Segít a környezetvédelmi jogszabályokkal kapcsolatos lehetséges hatások felmérésében a jogszabályi előírások alapján.
- A KHV nemcsak azonosítja a problémákat, hanem előre enyhítő intézkedéseket is kínál a várható katasztrófák megelőzésére.
- A környezeti hatásvizsgálati eljárás révén a biológiai sokféleség és az élőhelyek védelme és megőrzése történik. Ezt a káros projekttervek és módszerek miatt érik el, alternatívákat biztosítanak.
- A KHV előrejelzi a javasolt projekt negatív vagy pozitív hatását. Ez ösztönzi a környezetet pozitívan befolyásoló projektek végrehajtását, és elriasztja a pusztító projektek végrehajtását.
- A KHV lehetséges, biztonságosabb vagy kevésbé káros alternatívákat javasol a károsabb projekttervek és módszerek helyettesítésére.
- Az EIA környezetgazdálkodási tervet és összefoglalót készít a nem technológiai nagyközönség számára.
- A közösségek és más érdekelt felek bevonása a döntéshozatalba a KHV során segít csökkenteni a fejlesztési projektekkel kapcsolatos konfliktusokat.
- Az EIA elősegíti az erőforrások optimális kihasználását, valamint a projekt idő- és költségmegtakarítását
- Elősegíti a környezetkímélő projektek megvalósítását
A környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény
A KHV-törvényt 1992-ben hozták létre. A törvény világosan rögzíti a KHV követelményeit, hogy a KHV-t hogyan kell és nem kell elvégezni, ki végzi azt, a KHV-t igénylő projekteket és azokat, amelyekre nem.
A törvény szerint nem kell KHV-t végezni, ha a javasolt projekt a jóváhagyott ügynökség által elfogadott minimális környezeti hatású projektek listáján szerepel; a projektet olyan nemzeti vészhelyzet idején kell végrehajtani, amelyre a kormány átmeneti intézkedéseket hozott; a projektet olyan körülményekre reagálva kell végrehajtani, amelyek az Ügynökség véleménye szerint a projekt közegészségügyi vagy közbiztonsági érdeket szolgálnak.
A törvény KHV-t javasol a lakhatási, halászati, mezőgazdasági, vízellátási, hulladékkezelési és -ártalmatlanítási, közlekedési, üdülő- és rekreációs fejlesztési, vasutak, kőbányák, energiatermelés és -átvitel, bányászat, kőolaj, kikötők, infrastruktúra, ipar, erdészet, melioráció, repülőtér, vízelvezetés és öntözés. A specifikáció megtekinthető http://faolex.fao.org/docs/pdf/nig18378.pdf
A környezeti hatásvizsgálati folyamat 9 szakasza
- Projekt azonosítása és meghatározása
- Árnyékolás
- Hatókör
- Kiindulási tanulmány
- Hatástanulmány
- Hatáscsökkentés
- KHV jelentés
- A KHV jelentés tervezetének felülvizsgálata
- Döntéshozatal
A környezeti hatásvizsgálati folyamat szakaszai országonként eltérőek. Az alapvető szakaszokat azonban a helyes gyakorlat standardjaként kell alkalmazni. Ezek az összes KHV-struktúrában közös szakaszok a szűrés, a hatókör meghatározása, a hatáselemzés, a mérséklő intézkedések, a jelentéstétel, a felülvizsgálat, a döntéshozatal és az auditálás. A környezeti hatásvizsgálati folyamat szakaszait az ország vagy a donor követelményei határozzák meg.
1. A projekt azonosítása és meghatározása
Ez a szakasz jelentéktelennek tűnik, de különösen nagy és több projekt esetén összetetté válhat. A javasolt projekt úgy van megfogalmazva és kifejezetten definiálva, hogy pontosan meghatározza a lehetséges hatások zónáját, és tartalmazza a javaslattal szorosan összefüggő tevékenységeket, így a környezeti hatások teljes köre kiértékelésre kerül.
2. Szűrés
Szűrés történik annak megállapítására, hogy egy projekthez szükséges-e KHV vagy sem, és milyen szintű értékelést kell végezni. A KHV-hoz szükséges küszöbérték a projekt pénzbeli értékétől, a projekt hatásától vagy a projekt típusától függhet. Egyes helyeken megtalálható a KHV-t igénylő projektek listája.
Amikor egy projektjavaslatot benyújtottak a KHV-ért felelős ügynökséghez egy adott területen, az ügynökség képviselőt küld a projektgazdához. Olyan témákat vitatnak meg, mint a projekt oka, mérete, költsége, a fő érdekelt felek, az ellenállás, és hogy a projekt egyes részei tárgyalhatók-e vagy sem. A KHV ügynök emellett figyelembe veszi és kikérdezi a projekt különböző kategóriáiért felelős személyeket, hogy pontosan felmérje, milyen hatással lesz a projekt.
A szűrés során nagyon szükséges a helyszíni kirándulás. A részleteket, például a helyszín pontos koordinátáit veszik. In situ teszteket is végeznek, képeket készítenek a helyszínről és a környező környezetről. Ezek valósághűbbé teszik a projektet, és könnyebben értékelhetővé teszik a helyszíntől távol.
A környezeti hatásvizsgálati folyamat ezen szakaszában a projektre vonatkozó előírásokat is tanulmányozzuk. Ez azért fontos, mert ezek a szabályozások azt is meghatározhatják, hogy alap- vagy teljes körű környezeti hatásvizsgálat szükséges-e.
A szűrés elősegíti a tájékozott döntéshozatalt. Világos, jól strukturált, tényszerű elemzést nyújt a javasolt cselekvések hatásairól és következményeiről. Ennek során kiszűrik a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból nem megalapozott projekteket
Egy projekt környezeti hatása idővel változhat. Ezért az átvilágítási lépés során, valamint a teljes KHV-folyamat során a hatásokat figyelembe veszik a projekt élettartama alatt, az építési szakasztól a műveletekig és a bezárást követően.
3. Hatáskör
A hatókör a környezeti hatásvizsgálati folyamat azon szakasza, amely a nagyközönség és a civil szervezetek tudomására hozza a javasolt projektet, és lehetővé teszi számukra, hogy elmondják véleményüket a projektről. A hatókör meghatározása során azonosítják azokat a kulcsfontosságú kérdéseket és hatásokat, amelyeket tovább kell vizsgálni. Ez az azonosítás jogszabályi követelményeken, nemzetközi egyezményeken, szakértői ismereteken és a nyilvánosság részvételén alapul. A vizsgálat határa és időkorlátja is meg van határozva.
A hatókörbe tartozó tevékenységek közé tartozik a kulcsfontosságú érintettek azonosítása és bemutatása a projektnek és az érintettek listájának, a legfontosabb kérdések, értékek és aggályok kiemelése, amelyekre figyelmet kell fordítani a KHV során, a döntés, hogy folytatjuk-e a projektet vagy sem, megtaláljuk alternatív tervek vagy helyszínek egy projekt számára, biztosítékok beépítése a projekt tervezésébe, vagy a káros hatások kompenzálása, az értékelés összes politikájának, szabályozásának és részletes szempontjának meghatározása, és végül a hatásvizsgálathoz szükséges feladatmeghatározás (TOR) származtatása. .
A TOR útmutatóként szolgál a KHV elkészítéséhez. Az ideális TOR lefedi az összes olyan problémát és hatást, amelyet a hatókör meghatározása során azonosítottak.
A TOR a következő információkat tartalmazza:
- A projekt leírása
- A KHV-folyamat felügyeletéért és a döntések meghozataláért felelős ügynökségek vagy minisztériumok listája
- A projekt helyszíne (más néven „hatászóna”)
- KHV-követelmények a vonatkozó törvényekben vagy rendeletekben
- Tanulmányozandó hatások és kérdések
- Mérséklő és/vagy felügyeleti rendszerek tervezése
- A lakosság részvételére vonatkozó rendelkezések
- A legfontosabb érdekelt felek
- A KHV-folyamat befejezésének határideje
- Várható munkatermék és leszállítandó.
- KHV költségvetés
A TOR tervezete elérhetővé tehető a nyilvánosság számára, hogy áttekinthesse és megtegyék észrevételeiket.
4. Kiindulási tanulmány
Ebben a szakaszban a projekt helyszínének és környezetének átfogó tanulmányozására kerül sor. A vizsgált összetevők közé tartozik a fizikai-kémiai környezet (klíma, meteorológia, geológia, talajtípus és eloszlás, talajvíz jellemzői, levegőminőség és zajszint); biológiai környezet (a flóra és fauna élővilág jellemzőinek elhelyezkedése és elterjedése); az emberek és környezetük demográfiáját, kultúráját, örökségi helyszíneit, szociális és egészségi állapotát leíró társadalmi-gazdasági és egészségügyi feltételek.
Kiindulási adatok nyerhetők szakirodalomból, terepi felmérésekből, mérésekből, reprezentatív minták gyűjtéséből stb.
5. Hatáselemzés
Itt a javasolt projekt összes jelentős környezeti, társadalmi és gazdasági hatása azonosításra és előrejelzésre kerül, beleértve a projekttervezés alternatíváinak részletes kidolgozását.
6. Hatáscsökkentés
Végül is a hatásokat előre jelezték és azonosították, a környezeti károk mértékének csökkentésére és a tervezett projekt esetleges káros következményeinek elkerülésére irányuló intézkedések javasoltak.
7. KHV jelentés
A fent tárgyalt szakaszok után elkészül a KHV jelentéstervezet néven ismert jelentés. Tervezetnek hívják, mert nem hagyták jóvá. A jelentés döntéshozatali eszközként szolgál a nyilvánosság számára, és útmutatóul szolgál a javaslattevő számára a projekt végrehajtása során. Ezen okok miatt a jelentést mindenki megértése érdekében kell megírni, a TOR és a nemzetközi legjobb gyakorlatok betartásával.
A jelentés összefoglalja a környezeti hatásvizsgálati folyamatot. A projekt összefoglalójával kezdődik, és a projekt végrehajtását irányító Környezetgazdálkodási Terv (EMP) részleteivel ér véget.
8. A KHV jelentés tervezetének felülvizsgálata
Ez a felülvizsgálat megvizsgálja a KHV-jelentés tervezetének megfelelőségét és eredményességét, és biztosítja a döntéshozatalhoz szükséges információkat.
A KHV-jelentés felülvizsgálata belső felülvizsgálaton, külső felülvizsgálaton és hivatalos nyilvános meghallgatáson esik át. A belső felülvizsgálatot a szabályozó ügynökség kiválasztott szakértői végzik. A külső felülvizsgálatot a szabályozó ügynökségen kívüli szakemberek végzik. A KHV-tervezet másolatait áttekintés és visszajelzés céljából elküldik ezeknek a szakértőknek (különösen a tudományos körökben dolgozóknak).
Nyilvános meghallgatást tartanak az érintettek – azok, akiket a projekt így vagy úgy érint. Ide tartoznak a projekt helyszínéül szolgáló közösség tagjai, civil szervezetek, önkormányzatok stb.
Az érintettek bevonása számos előnnyel jár. Segít összekapcsolni a hagyományos környezetismeretet a projekttel. Ez további részletekkel egészíti ki a KHV-jelentést. Ismertté teszi a közösség nézeteit a projekttel kapcsolatban, és megakadályozza a fejlesztési projektekkel kapcsolatos káoszt.
9. Döntéshozatal
Ebben a szakaszban a projekt jóváhagyható, elutasítható, vagy további módosításnak vethető alá. A projektet akkor hagyják jóvá, ha a KHV-csoport minden, a felülvizsgálat során felmerült aggályt kezelt, vagy ha minden jelentős káros hatást megfelelően mérsékeltek. Ha ezek a tényezők nem állnak fenn, a projektet nem hagyják jóvá.
A projekt jóváhagyását követően a szabályozó testület Környezeti hatásnyilatkozatot ad ki a javaslattevőnek. Ez a tanúsítvány a javaslattevő számára a projekt megkezdéséhez szükséges.
Az utófelügyelet vagy audit a projekt üzembe helyezését követően lép életbe. A projekteket figyelemmel kísérik annak biztosítása érdekében, hogy hatásaik ne haladják meg a törvényi előírásokat. Ez annak biztosítása érdekében történik, hogy a mérséklő intézkedések végrehajtása a KHV-jelentésben leírt módon történjen.
GYIK
Ki végezhet KHV-t?
A hatályos KHV-rendszertől függően a KHV-t (1) a kormányhivatal vagy minisztérium, vagy (2) a projekt előterjesztője végzi.
Ha a KHV-törvények megengedik, bármelyik fél dönthet úgy, hogy tanácsadót alkalmaz a KHV elkészítésére, vagy a KHV-folyamat bizonyos részeit, például a nyilvánosság részvételét vagy a műszaki tanulmányokat kezeli.
Mely országokban van érvényben a KHV?
Valamennyi ország végez KHV-t a nagyprojekteknél.
Ki készíti a KHV jelentést?
A KHV-jelentést a KHV-eljárást végző fél készíti. Ez lehet a szabályozó ügynökség vagy a projekt előterjesztője.
Mennyi ideig tarthat egy KHV folyamat?
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet szerint „A KHV hossza a vizsgált programtól, tervtől vagy projekttől függ. A folyamat azonban általában 6-10 hónapig tart az előkészítéstől a felülvizsgálatig.
ajánlások
- A 6 legjobb környezetbarát energiaforrásForrásSavanyú25 környezetvédelmi törvény Nigériában
- Amit szem előtt kell tartania napelemes utcai világítási rendszer tervezésekor
- Biztonságos környezet, megérdemelt haszon
- 7 A környezetgazdálkodás alapelvei
- 25 környezetvédelmi törvény Nigériában
- A KHV-t igénylő projektek listája