Az űrkutatás jelenleg a beszéd forró témája. Most, talán először az Apollo 11 történelmi holdraszállása óta, az űrutazás ismét történelmi csúcson van.
A hangsúly azonban mára a fenntarthatóságra és az űrkutatási programok környezeti hatásaira helyeződött, mivel a kilövések gyakorisága az előrejelzések szerint a következő tíz évben drámai mértékben megnő.
Tartalomjegyzék
Az űrkutatás környezeti hatásai
Egy olyan folyamat, amely percek alatt több millió font hajtóanyagot éget el, minden bizonnyal hatással lesz a környezetre, még akkor is, ha a rakéták éghajlatra gyakorolt hatásait nem tanulmányozták és értik teljesen.
- Űrtörmelék
- Erőforrás-kinyerés
- Űrhajó üzemanyag-szivárgása
- Hatás az égitestekre
- Fényszennyezés
- Energiafogyasztás
- Rádiófrekvencia-interferencia
- Űrturizmus hatása
- Megnövekedett szén-dioxid kibocsátás
- Hozzájárulás a globális felmelegedéshez
- Sósav termelés
- Az űrsikló ózonlyukai
1. Űrtörmelék
Az űrszemét a Föld körüli pályán lévő műholdak, hulladékrakéta-fokozatok és egyéb törmelék növekvő mennyiségének az eredménye. A működő műholdakat veszélyezteti ez a törmelék, amely ütközéseket is okozhat, amelyek több szemetet juttatnak a légkörbe.
2. Erőforrás-kinyerés
A rakéták és űrhajók építéséhez szükséges erőforrások kitermelésének folyamata hatással lehet a Föld ökoszisztémájára. Ásványok és fémek bányászata Az űrkutatáshoz szükséges anyagok hatással lehetnek a környezetre, különösen, ha azt nem végzik felelősen.
3. Űrhajó üzemanyag-szivárgása
Az űrrepülőgépek nem szándékos üzemanyagszivárgása felszállás vagy pályán való pályán történhet, veszélyeztetve más műholdakat és űrmissziókat, valamint szennyezheti az űrkörnyezetet.
4. Hatás az égitestekre
Az űrkutatási küldetések, különösen a leszállógépekkel vagy roverekkel végzett űrkutatási küldetések, megvan a lehetőség arra, hogy véletlenül mikroorganizmusokat továbbítsanak a Földről más égi világokra, így szennyezik és megváltoztatják élőhelyeiket.
5. Fényszennyezés
A csillagászati megfigyeléseket az űrműveletek okozta fényszennyezés befolyásolja. A műhold és az űrinfrastruktúra világítása hatással lehet az amatőr és professzionális csillagászatra azáltal, hogy zavarja a földi teleszkópokat.
6. Energiafogyasztás
Az űrkutató rendszerek gyártásához és üzemeltetéséhez nagy mennyiségben van szükség energiaforrásokra. A teljes környezeti hatás magában foglalja a ökológiai lábnyom az űrrepülőgépek építésétől és kilövésétől.
7. Rádiófrekvencia-interferencia
A műholdak és űrhajók olyan rádióhullámokat bocsátanak ki, amelyek megzavarhatják a földi kommunikációs hálózatokat, valamint a csillagászati megfigyeléseket. Ez az interferencia akadályozhatja a kommunikációs hálózatok és a rádióteleszkópok működését.
8. Űrturizmus hatása
Az űrturizmus egy növekvő ágazat, amely felveti saját környezeti problémáit. A kereskedelmi űrkutatásra szánt rendszeres rakétaindítások ronthatják az űrkutatás egyes negatív környezeti hatásait – például a zajt és a levegőszennyezést –.
9. Megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás
A legtöbb rakéta tömege 95% üzemanyag. Egy nagyobb rakétának több üzemanyagra lesz szüksége a felszálláshoz. Míg a SpaceX Falcon Heavy rakétái kerozin alapú üzemanyaggal (RP-1), addig a NASA Space Launch System (SLS) Core Stage „folyékony hajtóművei” folyékony oxigénnel és hidrogénnel működnek.
Az indítás során az RP-1 és az oxigén egyesülve nagy mennyiségű szén-dioxidot termel az égés során. Minden Falcon rakéta körülbelül 440 tonna kerozint tartalmaz, az RP-1 széntartalma pedig 34%. Annak ellenére, hogy ehhez képest ez elhanyagolható CO2 kibocsátás világszerte problémákat okozhat, ha a SpaceX kéthetente induló célja megvalósul.
10. Hozzájárulás a globális felmelegedéshez
A NASA szilárd gyorsítórakétáiban használt elsődleges üzemanyag az ammónium-perklorát és az alumíniumpor. Az égés során ez a két molekula alumínium-oxidot hoz létre, valamint számos további terméket.
A találmány egy kritikai tanulmányEzek az alumínium-oxid részecskék – amelyekről először azt hitték, hogy lehűtik a Földet azáltal, hogy visszaverik a napsugárzást az űrbe – fokozhatják a globális felmelegedést azáltal, hogy elnyelik az űrbe kibocsátott hosszúhullámú sugárzást.
11. Sósav termelés
A szilárd nyomásfokozó rakétákban használt perklorát oxidálószerek nagy mennyiségű sósavat tudnak előállítani, hogy oxigént biztosítsanak az égéshez. Ez a rendkívül maró sav vízben is oldódik. A sósav csökkentheti a környező patakok vizének pH-értékét, ami túl savassá teszi a halak és más fajok túléléséhez.
A NASA felfedezte, hogy az olyan szennyező anyagok, mint a sósav, szintén csökkenthetik a növényfajok sokféleségét az indítóhelyeken, derül ki a Kennedy Központ űrrepüléseinek környezeti hatásait tárgyaló műszaki kézikönyvből.
12. Űrsikló ózonlyukai
Egyelőre az űrsikló-időszak jelenti az egyetlen közvetlen mérést arra vonatkozóan, hogy a rakétaindítások hogyan befolyásolják a légköri kémiai folyamatokat. A NASA, a NOAA és az Egyesült Államok légiereje az 1990-es években programot szervezett, hogy megvizsgálja az űrsikló szilárd tüzelőanyag-kibocsátásának hatását a sztratoszférikus ózonra, miközben a nemzetek összefogtak az ózonréteg javítása érdekében.
„Az 1990-es években komoly aggodalmak voltak a szilárd rakétamotorokból származó klór miatt” – mondta Ross. "A klór a rosszfiú a sztratoszféra ózonosításában, és voltak olyan modellek, amelyek azt sugallták, hogy a szilárd rakétamotorok ózonrétege nagyon jelentős lenne."
A tudósok a NASA WB 57-es nagy magasságú repülőgépével repültek át a floridai űrsikló-rakéták által létrehozott csóvákon. Képesek voltak elemezni az alsó sztratoszférában zajló kémiai folyamatokat közvetlenül a rakéták áthaladását követően, elérve a 60,000 km-es magasságot.
"Az egyik elsődleges kérdés az ezekben a szilárd rakétamotorokban előállított klór mennyisége és típusa volt" - mondta David Fahey, a tanulmány vezető kutatója és a NOAA Chemical Sciences Laboratory vezetője a Space.com-nak.
„Az adatok elemzése előtt több mérést is végeztünk. Ez a szétszórt csóva [a rakéta által hátrahagyott] helyben előfordulhat csökkentse az ózonréteget, annak ellenére, hogy akkoriban nem volt elegendő űrsiklóindítás ahhoz, hogy hatással legyen a bolygóra.
Bár az űrsiklót tíz éve szerelték le, még mindig ózonréteget lebontó vegyületeket állítanak elő rakéták, amelyekkel embereket és rakományokat küldenek az űrbe.
Valójában 2018-ban a Meteorológiai Világszervezet az ózonréteg leépülésének legújabb, négyéves tudományos értékelésében kiemelte a rakétákat, mint lehetséges jövőbeli kérdéseket. A csoport további kutatások lefolytatását követelte, mivel az indítások számának növekedése várható.
Következtetés
Van némi igazolás a kíváncsiságunkra. Ne feledje azonban, hogy ugyanaz az egyén rontotta a Föld életminőségét. Emberként komolyan bánunk a Föld bolygónkkal, függetlenül attól, hogy létezik-e élet más bolygókon?
Tekintettel arra, hogy tengereink nagy része még feltérképezetlen, megéri-e az űrkutatás a Földről és azon túlról érkező összes szennyezést? A Földet még nem gyarmatosította földönkívüli élet. Ahelyett, hogy földet keresnénk a Holdon, azon kell dolgoznunk, hogy javítsuk az életet a Földön. Harmónia lehet az idegenek között.
ajánlások
- 6 A hungarocell környezeti hatásai
. - 4 A homokbányászat környezeti hatásai
. - 5 A szállodák jelentős környezeti hatásai
. - 5 A garnélarák-tenyésztés környezeti hatásai
. - 7 Az ezüstbányászat környezeti hatásai
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.