Tapasztalt már valaha földrengést? Ha igen, milyen gyakran? Feltetted már magadnak a következő kérdéseket:
- Mi okozza a földrengést?
- Mely területek érzékenyebbek a földrengésekre?
- Megelőzhetők-e a földrengések?
- Megjósolhatók -e a földrengések?
- Van-e mód arra, hogy véget vessünk a földrengések előfordulásának?
- A földrengéseknek van-e bármilyen pozitív hatása a környezetre?
Tartalomjegyzék
Információk a földrengésekről projektek és diákok számára
Mi az a földrengés?
A földrengés a föld hirtelen mozgása, amelyet a föld alatti erőteljes energiafelszabadulás okoz. A földrengések a törésvonalak mentén fordulnak elő. A leggyakoribb földrengés az, amely akkor következik be, amikor két pont a törésvonalak mentén mozog tektonikus mozgás következtében. Óriási mennyiségű energia szabadul fel remegések és rezgések, úgynevezett tektonikus földrengések formájában.
A földrengés kiindulási pontja a fókusz. A fókuszpont közvetlenül a földfelszín felett a epicentrum. A földrengés okozta károk nagyobbak az epicentrum környékén.
Előfordulás és mérés
A fókusz körül háromféle szeizmikus hullám található
- Elsődleges hullámok vagy P hullámok. Az elsődleges hullámok hatására a kőzetrészecskék a fókusz irányába mozognak.
- Másodlagos hullámok vagy S hullámok. Ezek olyan hullámok, amelyek hatására a kőzetrészecskék a hullámok irányára merőlegesen mozognak. Az ütéseket és a sérüléseket a derékszögű hullámok okozzák.
- Mélyfókuszú földrengés 300 km/s alatti mélységben
- Köztes fókuszú földrengés, amely 55 km/s és 300 km/s közötti mélységben fordul elő
- Sekély fókuszú földrengés, amely 55 km/s-nál kisebb mélységben fordul elő.
A földrengésekkel és más szeizmikus tevékenységekkel foglalkozó tudományágat szeizmológiának nevezik. A földrengések mérése a Richter-skála segítségével történik.
A Richter-skála a magnitúdót vagy a felszabaduló energiát értékeli. A skálán tizenkét különböző szint található. Az első szinten a földrengés nem érezhető, a tizedik szinten pedig a táj megváltozik.
Mik a földrengések okai?
A földrengések természetesen előfordulnak.. Azonban bizonyos antropogén tevékenységek előidézhetik.
Természetes okok
A földrengéseket az energia hirtelen felszabadulása okozza a földkéreg bizonyos korlátozott részein. Az energia felszabadulhat rugalmas alakváltozással, gravitációval, kémiai reakciókkal vagy akár hatalmas testek mozgásával. A rugalmas deformáció a legjelentősebb ok, mivel ez az egyetlen energiaforma, amely elegendő mennyiségben tárolható a földben.
A vulkáni tevékenység a földrengések másik természetes oka. A vulkáni földrengések a kőzettömegek vulkánokhoz közeli hirtelen megcsúszásának és az ebből következő rugalmas alakváltozási energia felszabadulásának tulajdoníthatók. Ez nyilvánvaló a vulkánok földrajzi eloszlása és a nagyobb földrengések közötti egyértelmű összefüggésben.
A földrengések antropogén okai
Az Egyesült Államok Geológiai Társasága becslése szerint évente több mint 3 millió földrengés történik (8,000 naponta). E földrengések jó része bizonyos emberi tevékenységek eredményeként következik be.
Egyes brit tudósok 2017-ben úgy döntöttek, hogy katalogizálnak néhány olyan emberi tevékenységet, amelyek földrengést válthatnak ki. Az okok több mint felét a bányászati termékek, a talajvíz és az olaj kitermelése okozta.
Ezek a tevékenységek magukban foglalják a felszín alatti anyagok mennyiségének kivonását a földkéregből, ami instabilitást okoz, ami hirtelen földrengéshez vezet.
Olaj- és gázok által kiváltott földrengések olyan területeken csaptak le, mint Németország, Közel-Kelet, Hollandia és az Egyesült Államok.
A brit tudósok által felvázolt földrengések emberi okainak másik negyede a földfelszín olyan terhelése, ahol korábban nem volt terhelve. Nagyon jó példa erre a gátak mögött tartott tározók.
Amikor a gát mögötti völgy megtelik, a víz alatti kéreg nagymértékben megváltozik a stresszterhelésben. Példa erre a Nyugat-Indiában 1967-ben bekövetkezett földrengés. A 103 méter magas Koyna-gát 1964-es befejezése után.
Az American Geophysical Union San Franciscó-i ülésén Klose azzal érvelt, hogy a tározónál felhalmozódó víz túlterhelhette a hibát, ezáltal több száz évvel felgyorsíthatta a természetes tektonikus nyomást.
A 3. negyedet a föld által termelt folyadékok visszafecskendezése okozza a föld alatti képződményekbe. A víz kutakba való befecskendezésének mechanizmusa a folyadéknyomás emelésével gyengíti a már meglévő hibát.
Különösen olyan kutak, amelyek nagy mennyiségű vizet engednek el, és amelyek közvetlenül az alagsorba helyezik a nyomást. Ha a pórusnyomás kellőképpen megnő, a legyengült törés elcsúszik, és földrengés formájában felszabadítja a raktározott tektonikus feszültséget.
Értsd meg, hogy azok a hibák, amelyek évmilliók óta nem mozdultak el, elcsúszhatnak és földrengést okozhatnak.
Mely területek a leginkább érzékenyek a földrengésekre?
Földrengések a Föld bármely részén előfordulhatnak. Leggyakrabban azonban a Föld 3 nagy zónájában fordulnak elő. Ugyanis:
- A Csendes-óceán körüli szeizmikus öv: Ezt az övet Tűzperemnek vagy Tűzgyűrűnek is nevezik. A világ veszélyes földrengéseinek 81 százaléka itt történik. Az öv a Csendes-óceán peremén található, ahol az óceáni kéreg lemezek alá süllyed. Földrengései egy lemez szakadása és a lemezek közötti átcsúszás következtében keletkeznek. Példák az övezetbe tartozó országokra:
- Az alpide földrengés öv: Ez az öv a világ legnagyobb földrengéseinek 17 százalékát teszi ki. Az Alpid-öv Szumátrától a Himaláján, a Földközi-tengeren át az Atlanti-óceánig terjed.
- Közép-Atlanti-hátság: A gerinc ott jön létre, ahol két tektonikus lemez eltávolodik egymástól. Ennek a gerincnek a nagy része a víz alatt található, ahol nem élnek emberek. Izland az egyetlen sziget, amely itt létezik.
