Az emberi civilizáció hajnala óta gátak épültek. Seti király építette az első gátat ie 1319-ben. Ezek a történelmi gátak továbbra is működnek, és biztosítják a termesztéshez és az energiához szükséges vizet.
Egy csomó természeti kincsek és a gátépítéshez anyagok szükségesek. A gátak környezetre gyakorolt hatásai is vannak, beleértve a a vízi világ növényzete és a vadvilág. Vizsgáljuk meg a gátak jó és rossz környezeti hatásait.
Kezdjük néhány figyelemre méltó ténnyel:
- A WWF szerint világszerte három-hatszor annyi gát van, mint folyó. A 50. század során a vizes élőhelyek több mint 20%-a elveszett.
- A feljegyzett 10,000 20 édesvízi faj több mint XNUMX%-a a közelmúltban kihalt, veszélyeztetettté vált vagy veszélyeztetett.
Ezek a részletek elegendőek ahhoz, hogy bemutassák a gátak hatalmas környezeti hatását.
Az olyan nagyszabású kezdeményezéseket, mint a gátak, gyakran javasolják a gazdaság fejlődésének kulcsfontosságú és alapvető eszközeként. Ennek a változásnak azonban valami ára van. a társadalom, a fejlődés és a környezet számára.
Tehát mit is szolgálnak pontosan a gátak?
- Az agrár-indiai társadalmunk számára elengedhetetlen, hogy a lakosság számára rendelkezésre álljon otthoni víz, valamint az öntözés.
- Vízenergia termelése.
- A gátak akadályozzák a víz ingadozó és gyors áramlását, hogy megállítsák az áradást.
Ez az, amit el akarnak érni, és sokan meg is teszik, de sok kritika és vita övezi őket. Számos heves nemzeti és nemzetközi mozgalom tette szélesebb körben ismertté a hozzájuk kapcsolódó súlyos problémákat.
A gátak kritikát kaptak amiatt, hogy zavarják a természetes vízáramlást, megváltoztatják a tápanyag-lerakódásokat, és megváltoztatják az édesvízi élőhelyektől függő fajok életciklusát.
A vízmennyiség csökkenése következtében a víz sótartalma megemelkedhet, így a víz mezőgazdaságra és fogyasztásra alkalmatlanná válik. A toxinok a szerves anyagok bomlása és a talajból való higany kimosódása következtében kerülhetnek a környezetbe.
Az üledékátvitel, amely a természetes körforgásokhoz fontos, szintén érintett.
Ez növelheti annak kockázatát árvíz, Alsó talajvíz szinten, és hatással vannak az egész ökoszisztémára.
Ennek ellenére fontos megjegyezni, hogy a gátak nem mindig károsítják az élőhelyeket. Például, ha tározókat építenek, azok a madarak számára ideális élőhelyekké válhatnak.
Voltak olyan esetek, amikor a gátépítési projekteknek jelentős bírságot kellett fizetniük az általuk okozott környezeti ártalmakért, bár ezek ritkák.
Tartalomjegyzék
A gátak környezeti hatásai
A gátak környezeti hatásainak mérlegelésekor a pozitív és a negatív hatásokat is megvizsgáljuk.
A gátak pozitív hatásai a környezetre
Rekreáció, árvízvédelem, vízellátás, hidroelektrikus erő, hulladékgazdálkodás, folyami hajózás, és a vadvilág élőhelye csak néhány a gátakkal járó gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök közül.
1. Kikapcsolódás
A gátak elsőrangú szabadidős lehetőségeket kínálnak országszerte. A gátak infrastruktúrát biztosítanak a csónakázáshoz, síeléshez, kempingezéshez, piknikezőhelyekhez és hajóindítókhoz.
2. Árvízellenőrzés
A gátak segítik a gazdákat, és minimalizálják az életek és vagyonok árvíz általi pusztulását. Az árvízvédelmi gátak mindaddig visszatartják az árvizet, amíg azt a gát alatti folyóba nem engedik, tárolják, vagy máshová nem tudják felhasználni. Gátakat évezredek óta építenek a katasztrofális árvizek megelőzésére.
3. Bányaiiszap
Az Egyesült Államokban több mint 1,300 bányászati zagytározó található, amelyek lehetővé teszik a szén és más alapvető ásványi anyagok kitermelését és feldolgozását a környezet biztonságának megőrzése mellett.
4. Törmelékkezelés
A gátak időnként jobb környezetvédelmet nyújthatnak azáltal, hogy megakadályozzák a káros üledékképződést és a veszélyes szennyező anyagok visszatartását.
5. Öntözés
Öntözési célokra a gátak megbízható vízforrást jelentenek. Ez a fő indoka a gátépítésnek. A nemzetek többsége a monszunvízre támaszkodik, mert vízkészletük korlátozott.
A gátépítést azonban szükségesnek tartják annak érdekében, hogy az évszakos időjárási viszonyok hirtelen változása miatt a helyi lakosság számára nagyon szükséges vizet biztosítsanak. Bármilyen típusú vízhiányt, amelyet nem elégít ki egy hiányos monszun, gátak küzdenek le.
6. Ivóvíz biztosítása
Van még egy indoklása annak, hogy a nemzetek miért támogatják a gátépítést. Ez azért van, mert a fő forrása ivóvíz egy gát. Lakosainak egész évben hozzáférést biztosít a létfontosságú ivóvízhez. Egyes helyeken a folyók gyorsan kiszáradnak az elégtelen csapadék, a természeti katasztrófák, például a földrengések és a kimerült vízkészletek miatt.
Ennek eredményeként gátépítésre van szükség a vízhiány kezelésére. A gátak többsége tiszta ivóvízzel és energiával látja el a helyi lakosságot.
7. Vízenergiát termel
A tudósok másik modern fejlesztése a gátak használata vízenergia előállítására. Ma már gátak építhetők vízenergia előállítására. A vizet nagy nyomással a turbinákon keresztül kényszerítik.
A nagy sebességű forgásuk eredményeként áramot termel. Egy gát elegendő villamos energiát biztosít egy kisváros egész éven keresztüli működtetéséhez. Ezenkívül ez az energia mentes minden veszélyes füsttől vagy üvegházhatású kibocsátástól. Ez sokkal előnyösebbé teszi egy ország számára.
8. Környezetvédelem
A káros vegyületek vízbe zárásával és a mérgező vagy káros anyagokat tartalmazó iszap felfogásával több gát is hozzájárul a környezet védelméhez. Egyes gátakban bányamaradék töltések is találhatók, amelyek elősegítik az ásványok környezetbarát feldolgozását.
Az ország vízi útjain könnyebben navigálható, és kevésbé valószínű, hogy a gátaknak köszönhetően balesetek vagy egyéb olyan problémák tapasztalhatók, amelyek súlyos környezeti hatással járhatnak.
A gátak negatív hatásai a környezetre
A gátépítés számos káros hatással van a környezetre. Egy hatalmas gátnak sokféle negatív környezeti hatása lehet. Közvetlen hatással van a környezet és a folyók kémiai, fizikai és biológiai jellemzőire. Gyere és tudj meg többet róluk.
1. Káros hatások a vízi állatokra
A vízi élővilágot számos módon negatívan befolyásolja. A gátak elzárják a folyókat és más folyó víztömegeket, veszélyeztetve minden olyan fajt, amelyek szaporodása vagy életciklusuk egyéb vonatkozásai az áramlástól függenek.
Például azok a vándorhalak, amelyek olyan régióban párosodnak, amely teljesen eltér attól, ahol életük hátralévő részét töltik, nem képesek szaporodni, és populációja csökkenhet. Ezenkívül a víz természetes határán növő virágokat veszélyezteti a víz felhalmozódása. A növényzet megfulladhat és elpusztulhat.
2. Korlátozza a halak vándorlását
A halak vándorlását a gátfalak akadályozzák, amelyek elválasztják az ívóhelyeket a haltenyésztési környezettől. Ezenkívül az iszap, amely elengedhetetlen a fizikai folyamatok és az élőhelyek megőrzéséhez, csapdába esik. A jótékony delták, termékeny árterek, gátszigetek karbantartása és más hasonló műveletek ezek az eljárások.
3. Megváltozott vízáramlás
Az iszap mozgása és a folyó vízhozamának eltérései jelentős hosszú távú környezeti hatásokkal járnak. A folyó áramlásának mértéke és időzítése meghatározza a benne folyó élet feltételeit. A tengeri élőlények nagymértékben szenvedhetnek a megváltozott vagy megszakadt vízáramlás következtében. A folyó ökológiája lazítható a víz áramlásának időzítésének és mennyiségének kis változtatásával.
4. Nem megfelelő túlélési körülményeket eredményez
A gát a természetben előforduló ökoszisztémát természetellenessé alakítja, laza vízzel. Olyan változásokat okoz a hőmérsékletben, az oldott oxigén szintjében, a tározó fizikai jellemzőiben és kémiai felépítésében, amelyek alkalmatlanok a tengeri állatok létezésére. A gátak olyan invazív és nem őshonos fajokat támogatnak, mint a ragadozó halak, algák és csigák, amelyek megzavarják a tengeri ökoszisztémák ökológiai közösségeit.
5. Erodes folyómedrek
Az alsóbb rétegek ökoszisztémáit a gát szervesen pótolja. Egy folyót megfoszt hordalékterhelésétől, és a partok és a folyómedrek korrodálásával próbálja visszafoglalni. A talajvízszint a medermélyítés következtében lesüllyed, így a vízinövények gyökerei számára elérhetetlenné válik. A meder ilyen változásai csökkentik a tengeri költőfajok környezetét.
6. Az üledék felhalmozódásának kockázata
A gát belső turbináin átszáguldó víz felfoghatja és összegyűjtheti az iszaprétegeket, amelyek szennyezhetik a vizet és felboríthatják a környező régió ökológiáját.
7. A környező talaj eróziója
Bizonyítékok vannak a közeli földerózióra számos gát építését követően. A kínai Három-szoros gát hatalmas víztározója megrongálta a partvonalat a térségben, földcsuszamlásokat okozva a tározó oldalán.
Az Asszuán-gát befejezése utáni üledék csökkenése miatt a Nílus-delta eróziót szenvedett. Mivel az anyag nagy része bemosódott a tározóba, már kevesebb terület áll rendelkezésre gazdálkodásra és egyéb tevékenységekre.
8. Magas költség és katasztrófaveszély
Gátat csillagászatilag magas költségekkel lehet építeni. A mérnöki és műszaki részek a fizikai kivitelezés mellett nehéz, időigényes munkát igényelnek, amit a lehető legnagyobb pontossággal kell elvégezni. A kínai Három-szurdok-gát infrastruktúrájában már kialakult néhány kisebb repedés a szeizmikusan aktív régióban történő építés miatt.
A gát átszakadása vagy összeomlása végső katasztrófát eredményezhet, különös tekintettel a Három-szoros gát nagyságára. Hatalmas árvíz, miután a Harvey hurrikán lecsapott Texasra, a Houston környéki gátakat a szakadási pontjukig lökte.
9. A felszín alatti víztáblára gyakorolt hatás
A folyó mentén a medermélyítés szintén csökkenti a talajvíz szintjét, csökkentve a talajvízszintet, amelyhez a növények gyökerei hozzáférhetnek (és az emberi közösségek a kutakból merítenek vizet).
A képződés mértéke az egyiptomi gát építése következtében megváltozott. Az eltolódó vízszint okozta megnövekedett páratartalom következtében a város számos régi építménye fokozatosan károsodik, mivel a kőfalazatban sók és káros ásványok rakódnak le.
10. Üvegházhatású gázok
A gátakkal kapcsolatos élőhely Az árvíz elpusztítja a közeli fákat és más növényvilágot, amely azután lebomlik, és jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe. A víz a folyó szabad áramlásának elvesztése következtében stagnál, ami kimeríti a tározó fenekében lévő oxigént.
A növényi anyagok lebomlása a tározó fenekén metán, egy különösen erős üvegházhatású gáz képződéséhez vezet, amely végül a légkörbe kerül, és világszerte hozzájárul a klímaváltozáshoz.
11. Metil-higany előállítása
A tározókban lévő pangó víz miatt a szervetlen higany metil-higannyá válhat, amikor a bomló növényekből származó szerves anyagok lebomlanak. Sajnos a metil-higany gyakran felhalmozódik a szervezetben, és pusztító következményekkel jár azokra az emberekre és állatokra, akik halat fogyasztanak a tározókban.
12. Negatív hatás a biodiverzitásra
A gáthatások rendkívül veszélyesek a vízi élőlényekre, különösen a halakra. Moran szerint a biodiverzitás 70%-kal elveszett a Paraguay és Brazília határán az 1970-es és 1980-as években épült Itaipu-gát következtében.
Azt mondta: „60%-kal csökkent a haltermelékenység a Tucuru-gáton, amelyet az 1980-as években emeltek az Amazonasban.”
Ahhoz, hogy élelmet találjanak vagy visszautazzanak szülőhelyükre, sok halfaj függ a folyók mozgásszabadságától. A gátak káros hatással vannak a vándorló állatokra.
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 2016-ban feltárta, hogy három évtized alatt 99%-kal csökkent a tokhal és az evezõhal fogása – mindkettő vándorló. A fajok túlélését fenyegető jelentős veszélyek közé sorolták a túlhalászást és a folyók változását.
13. Gátak alacsonyabb vízminőség
A közeli területekről a vízbe ömlő műtrágyákat mesterséges tározókba fogják fel. Ezenkívül néhány fejlődő országban a szennyvíz közvetlenül a tározókba folyik. Ez a szennyezés algavirágzást idézhet elő, ami kimeríti a víz oxigéntartalmát, így savassá és veszélyessé teheti az embereket és más élőlényeket.
A nagy mesterséges tavakban a víznek meleg teteje és hideg alja van, ami szintén hatással lehet a víz minőségére.
A turbinákon keresztül a tározó aljáról gyakran kibocsátott hideg víz ásványianyag-koncentrációja károsan magas lehet, ellentétben a meleg vízzel, amely káros algák szaporodását serkenti.
A mesterséges tározókban olykor olyan rossz állapotban van a víz, hogy még inni sem lehet.
14. Gát Szennyvíz
Mivel nagyobb vízfelület van kitéve a napnak, a tározók sokkal nagyobb párolgást okoznak, mint amennyit a folyó a gát nélkül természetesen megtett volna. Becslések szerint a világ víztározói évente legalább 7%-át elvesztik az emberi tevékenységhez szükséges teljes édesvízmennyiségnek.
Forró éghajlaton ez a hatás fokozódik – jegyezte meg Moran. „Sok párologtatás lesz” – jegyezte meg –, „ha van egy tározója egy trópusi környezetben, ahol magas a hőmérséklet.” Ezenkívül a nagy tározók „természetesen folyamatosan elpárolognak”.
Ezenkívül a gyomokkal borított tározópartok párolgást okozhatnak, vagy a víznek a földről a légkörbe jutását okozhatják a tározóból történő párolgás révén. A víztározók az egzotikus növényfajok menedékhelyei is.
Hatszor annyi párolgás történik, mint a víz felszínéről történő párolgás. Ezenkívül bizonyíték van arra, hogy a gátak elősegítik a vízpazarlást azáltal, hogy hamis vízbiztonságérzetet keltenek az emberekben, ami viszont fokozott vízhasználathoz vezet.
Vannak, akik azon tűnődnek, hogy a gátak használatát át kell-e gondolni annak fényében a világ csökkenő édesvízkészletei.
Következtetés
A gátakat rendszeresen ellenőrizni és karbantartani kell, ha meg akarjuk óvni a környezetet káros hatásaiktól. Ez sokat segít néhány negatív hatás enyhítésében, mint például a kiterjedt áradások, amelyek a gát teljes tönkremeneteléből származnának.
ajánlások
- Hogyan oldjuk meg a vízproblémákat a falvakban - 10 ötlet
. - 9 Vízszennyezés okozta betegségek
. - A vízszennyezés 16 oka Afrikában, hatások és megoldások
. - Az építkezés 10 legfontosabb hatása a környezetre – negatív és pozitív
. - 11 Az olajkitermelés környezeti hatásai
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.