14 Integrált növényvédelem előnyei és hátrányai

Az IPM (Integrated Pest Management) a növényvédelem olyan megközelítése, amely a kártevőirtás számos módját integrálja holisztikus és környezetbarát módon. Az integrált növényvédelem célja a növénytermesztésben a vegyszeres növényvédő szerek felhasználásának minimalizálása, miközben a lehető leggazdaságosabb és környezetbarátabb módon védekezhetünk a kártevők ellen.

Még a ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) támogatja a biológiai kártevőirtási technikák alkalmazását, és a fenntartható élelmiszer-termeléshez elengedhetetlennek tartja a növények egészséges növekedését a legkevesebb peszticid felhasználás mellett.

Az IPM a környezetbarát biológiai technikák hosszú távú alkalmazására összpontosít, mint például csapdák, biopeszticidek, steril hím rovarok, rezisztens növénytörzsek, természetes ragadozók és még sok más alkalmazása.

Az integrált növényvédelem előnyeit és hátrányait meg kell vizsgálni, miközben világszerte elterjedt. Ez segítene az embereknek tudni, hogy mibe mennek bele.

A FAO elsősorban a kereskedelmi peszticidekben található vegyi anyagok által jelentett veszélyek miatt kezdte meg az IPM bevezetését a világ különböző részein.

Például egyes kutatások azt mutatják, hogy a DDT használata a malária leküzdésére Afrikában bizonyos kedvezőtlen egészségügyi mellékhatásokhoz vezetett, beleértve a mellrákot, a cukorbetegséget, a spontán vetéléseket, a sperma minőségének romlását és a gyermekek idegrendszeri fejlődésének késleltetését.

Hogyan működik az integrált növényvédelem és hol alkalmazzák ezt a módszert?

A rovarok, a gyomok, a növényi betegségek és a gerinces állatok mind leküzdhetők az integrált növényvédelemként ismert kártevőirtási technikával. Használható növények, épületek és egyéb építmények védelmére városi, vidéki és mezőgazdasági környezetben.

Az integrált növényvédelem több lépésből áll:

  1. A kártevő azonosítása, elterjedésének és egyedszámának meghatározása.
  2. A kártevő környezetre, terményre vagy emberi egészségre gyakorolt ​​lehetséges hatásainak értékelése.
  3. A legjobb kezelési stratégiák kiválasztása a kártevő biológiájától és a környezettől függ.
  4. A választott szabályozási mechanizmusokat úgy kell a gyakorlatba átültetni, hogy az csökkentse az embereket, állatokat és a környezetet fenyegető veszélyeket.
  5. A megelőző intézkedések sikerének és a további intézkedések szükségességének nyomon követése és értékelése.

Az IPM-et mezőgazdasági környezetben használják, hogy megvédjék a növényeket a kártevőktől, amelyek károsíthatják vagy elpusztíthatják a növényeket és a termést. Ebbe a kategóriába tartoznak a rovarkártevők, betegségek, sőt gyomok is, amelyek rontják a terméshozamot vagy a minőséget. Az IPM kulcsfontosságú az ökológiai gazdálkodásban, mivel lehetővé teszi a kártevők elleni védekezést mesterséges vegyszerek használata nélkül.

Az IPM képes leküzdeni a városi területeken a kártevőket, amelyek kellemetlenséget vagy egészségügyi kockázatot jelentenek az emberek számára. Ilyenek például a jól ismert és elterjedt csótány-, szúnyog- és patkánypopulációk.

Az integrált növényvédelem felhasználható az épületek és más építmények olyan kártevők elleni védelmére, mint a termeszek és ácshangyák, amelyek szerkezetileg károsíthatják az épületeket és más szerkezeteket.

Az IPM egy olyan eszköz, amely megvédi a természetes régiókat az invazív fajoktól, amelyek felboríthatják az ökoszisztémák egyensúlyát vagy károsíthatják az őshonos fajokat, ha természetes környezetben használják. Az esetek többségében nem őshonos növények vagy állatok, amelyek túl gyorsan szaporodnak és túlzott mennyiségű erőforrást használnak fel. Károsítják a biológiai sokféleséget azáltal, hogy versenyeznek az őshonos fajokkal vagy esznek.

Kétségtelenül fontos, hogy gondosan elemezze a fent leírt lehetséges hátrányokat, miközben fontolóra veszi, hogy egy integrált növényvédelmi programot kell-e végrehajtani egy kártevő probléma megoldására.

Az IPM célja, hogy csökkentse a peszticidek és egyéb vegyi védekezések használatát, miközben figyelembe veszi a jelenlegi növényvédelmi programok követelményeit és céljait, ezért jellemzően a növényvédelem előnyös formájának tekintik.

Az integrált növényvédelem egyik alapelve a kártevők elleni védekezés különféle taktikáinak alkalmazása, mint például a kulturális, fizikai és biológiai védekezés, valamint adott esetben a kémiai védekezés szelektív alkalmazása. Ez a stratégia segít csökkenteni a káros környezeti hatások lehetőségét és annak a veszélyét, hogy a kártevők vegyi növényvédő szerekkel szemben ellenállóvá váljanak.

Számos helyen, beleértve az otthonokat, kerteket, gazdaságokat és nyilvános tereket, az integrált kártevőirtás sikeres és környezetbarát módszer lehet a kártevők kezelésére.

Köszönhetően annak, hogy csökkenti a peszticidhasználatot, miközben minimálisra csökkenti a kártevők okozta károkat, az IPM egyre népszerűbb a mezőgazdaságban.

14 Integrált növényvédelem előnyei és hátrányai

Ebben a blogcikkben megvizsgáljuk az IPM alapjait, a hasznos rovaroktól és csapdáktól kezdve a felderítési módszerekig.

Megvizsgáljuk továbbá az IPM bevezetésének előnyeit és hátrányait a gazdaságban vagy más ingatlanban, így magabiztosan dönthet a növényvédelmi stratégiáról.

Többet szeretne tudni? Menjünk!

Mi IPM (integrált növényvédelem)?

A növényvédelmi stratégia, amelyet növényvédelemként ismernek, minden gyakorlati módszert felhasznál a kártevőpopulációk leküzdésére és olyan szinten tartására, amely alatt a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás gazdasági károkat szenved.

egy rendszer, amely a gyakorlatiasságot egyesíti kártevőirtási módszerekegységes, összehangolt rendszerré harmonizálva a kártevő-populációkat azon szint alatt, amelyen gazdasági károkat okoznak.

A jó gazdasági, ökológiai és társadalmi hatásokat biztosító, bölcs döntést és kártevőirtó tevékenységet növényvédelemnek nevezzük. Geir (1966) a következő példákat sorolta fel a kártevő-kezelési technikákra:

  • Annak meghatározása, hogy milyen változtatásokat kell végrehajtani a kártevő biológiai rendszerében, hogy populációja a gazdasági küszöb alá csökkenjen.
  • A jelenlegi technológia és a biológiai ismeretek felhasználása a kívánt változtatás, más néven alkalmazott ökológia előállítása érdekében.
  • A növényvédelem módszereinek frissítése, hogy azok tükrözzék a modern technológiát, és elfogadhatóak legyenek gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból.

Az integrált növényvédelem előnyei

A gazdálkodók, a környezet és a nem mérgező termékeket kereső vásárlók egyaránt profitálhatnak a kártevőirtás holisztikus megközelítéséből, amely számos rovarirtási technikát kombinál gazdaságos és környezettudatos módon.

Az integrált növényvédelem alkalmazása számos egyéb előnnyel is jár amellett, hogy csökkenti a vegyszerek ökoszisztéma élővilágára gyakorolt ​​negatív hatását, pl.

  • Kevesebb támaszkodás a vegyi peszticidekre a mezőgazdasági rendszerekben
  • Csökkentett peszticid-rezisztencia kialakulásának aránya
  • Hosszú távon fenntartható módszer
  • Jobb költség a haszonkulcshoz képest
  • A kiegyensúlyozott ökoszisztéma fenntartása
  • A biodiverzitás károsodása
  • Fokozott hatékonyság és jobb költség-érték arány
  • Növeli a tudatosságot és helyreállítja a kapcsolatot a természettel

1. Kevesebb támaszkodás a vegyi peszticidekre a mezőgazdasági rendszerekben

Az integrált kártevőirtás csökkenti a vegyi növényvédő szerek használatát a mezőgazdaságban, ami az egyik legfontosabb előnye. Ez azért fontos, mert a vegyi peszticidek károsíthatják a nem célfajokat, szennyezhetik a vízkészletet, és káros hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre.

Az IPM hatékonyan védekezhet a kártevők ellen, miközben kevesebb vegyszert használ a környezetünkben a nem vegyi és kémiai megoldások kombinálásával. Ez kétségtelenül csökkenti a véletlen mérgezés vagy mérgező anyagok felhalmozódásának lehetőségét rendszereinkben.

2. A peszticidrezisztencia kialakulásának csökkentett üteme

Idővel a kártevők ellenállóvá válhatnak a rovarölő szerekkel szemben. A vegyszeres alkalmazásokat nem szabad gyakran alkalmazni. A természetes szelekció, ahol a vegyszerek alkalmazását túlélő kártevők génjeiket továbbadják utódjaiknak, az egyik módja annak, hogy a kártevők rezisztenciát alakítsanak ki a peszticidekkel szemben.

Ez azt jelenti, hogy az ugyanazon eredmény eléréséhez most szükséges növényvédőszer-mennyiség csak a fele annak, amire néhány év múlva szüksége lesz. Ellenállóságot fejleszt a kártevőkkel szemben.

A természetes szelekció hatására a poloskák rezisztenciát fejlesztenek ki ezekkel a rovarölő szerekkel szemben, mivel ezeket rutinszerűen használják haszonnövényeken. Ennek eredményeként úgynevezett „szuperkártevők” keletkeznek. A természetes megközelítések alkalmazása az integrált növényvédelemben csökkenti ennek a valószínűségét.

Csak az integrált növényvédelem biztosíthatja tökéletesen a terméshozamot, miközben megállítja az ilyen kártevők terjedését. A biogazdálkodást folytatni kívánó gazdaságok számára ez lehet az első lépés.

3. Hosszú távon fenntartható módszer

Az IPM a kártevőirtási módszer, amely fenntartható. Ez a módszer figyelembe veszi a környezet hosszú távú hatását a kártevők elleni védekezési stratégiákra.

Az IPM elősegítheti a természeti erőforrások hosszú távú megőrzését és a környezetvédelmet azáltal, hogy a környezetre kevésbé káros stratégiákat kombinál, mint például a biológiai és a kulturális szabályozás.

4. Jobb költség a haszonkulcshoz képest

Az IPM, amint azt korábban tárgyaltuk, hosszú távon előnyösebb. Az IPM segítségével a kártevő populáció automatikus kezelése lehetséges. A peszticidek rendszeres alkalmazása ezt nem tudná kezelni.

A rovarirtó szerek gyakori használata a vártnál többe kerülhet! Ha hosszú távot nézünk, ez különösen igaz. Ez a könyv forrásként szolgált az integrált növényvédelem gazdaságtanának megértéséhez.

5. A kiegyensúlyozott ökoszisztéma fenntartása

A peszticidek alkalmazása a nem kifejezetten célzott rovarpopulációk felszámolását eredményezheti.

De milyen áron?

A kutatások szerint a szomszédos lények, amelyek csupán „ártatlan bámészkodók”, fokozottan ki vannak téve a peszticidek által okozott károk kockázatának. Ez a fajok elvesztését eredményezheti. Katasztrofális hatások lennének az ökoszisztémára, ha ez lenne az egyik kulcsfontosságú faj.

Másrészt az integrált növényvédelem kiküszöböli a kártevőket, miközben fenntartja a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma egyensúlyát.

6. A biodiverzitás károsodása

A biodiverzitás csökkenésének mértékét itt csak meg kell említeni, mivel a fajok ökoszisztémából való kihalásáról beszéltünk.

Az élőlények sokféleségét egy ökoszisztémában annak nevezik a biológiai sokféleség. Ha az ökoszisztéma káros peszticid vegyületeket halmoz fel, katasztrofális fajveszteség következhet be.

Lehet, hogy sok ilyen fajról nem is tudunk! Az IPM hasonló stratégiát alkalmaz bizonyos fajokra összpontosítva annak biztosítására, hogy a biológiai sokféleség ne sérüljön.

7. Fokozott hatékonyság és jobb költség-érték arány

Az integrált növényvédelem a kártevő-probléma alapvető okát célozza meg, és tartósan és sikeresen oldja meg, így hatékonyabb, mint a szokásos kártevőirtási technikák. Ez arra utal, hogy a kártevőkkel kapcsolatos problémákat valószínűleg sikeresebben kezelik, ami végső soron időt, pénzt és erőforrásokat takaríthat meg.

Az IPM, szemben a rendszeresen időzített növényvédő szerek kijuttatásával, a kártevőket akkor gátolja, amikor kiugrik, így hosszú távon költséghatékonyabbá teszi a növényvédő szerek csökkentett használatát.

8. Növeli a tudatosságot és helyreállítja a kapcsolatot a természettel

Az IPM bevezetése felhívhatja a figyelmet a kártevőkkel kapcsolatos problémákra és a megelőzésükre. Ez arra ösztönözheti az embereket, hogy proaktívabbak legyenek a kártevők problémáinak felkutatásában és megoldásában, ami hosszabb ideig tartó és hatékonyabb kártevő elleni védekezést eredményezhet.

Amint látja, az integrált növényvédelemnek számos előnye van. A fő ok, amiért ezeket a technikákat a kártevők elleni védekezés első vonalaként kell használni, az az, hogy mindennapi életünk során kevésbé támaszkodhatunk szintetikus vegyszerekre.

Az egyének és szervezetek hatékonyan kezelhetik a kártevőkkel kapcsolatos problémákat, miközben csökkentik a környezetre, az élőlényekre és az emberi egészségre gyakorolt ​​káros hatásokat az IPM-megközelítés alkalmazásával.

Az integrált növényvédelem hátrányai

Noha az integrált kártevőirtásnak számos előnye van, néhány lehetséges hátrányt is figyelembe kell venni. Legjobb érdekünk, hogy tisztában legyünk ezekkel, hogy tájékozottabbak legyünk és tisztában legyünk az esetleges hátrányokkal.

Az integrált növényvédelem hátrányai közé tartozik

  • Több részvétel a módszer technikai részleteiben
  • A terv kidolgozásához időre és pénzre van szükség.
  • Alapos megfigyelés szükséges
  • Korlátozott hatékonyság
  • Vannak nem vegyi szabályozási lehetőségek is
  • Idő kell az IPM elsajátításához

1. Több részvétel a módszer technikai részleteiben

A lehetőségek az egyes gazdálkodók számára elérhetőek voltak, és minden IPM-ben érintettet tájékoztatni kell róluk. A hatékonyság érdekében a kártevőktől vagy a növekedési körülményektől függően többféle stratégiára lehet szükség.

E stratégia sikeres megvalósításához a tanulóknak rugalmasnak kell lenniük, és hajlandónak kell lenniük az új ismeretek folyamatos befogadására és új cselekvésekre. Ez a megközelítés gyakran szakértői tanácsot vagy megbeszélést igényel másokkal, akik már sikeresen alkalmaztak néhány intézkedést hasonló körülmények között.

2. A terv kidolgozásához időre és pénzre van szükség.

Amikor először megismeri a folyamatot és átülteti a gyakorlatba, egy IPM-program elfogadása sok időt és pénzt igényelhet. Ez magában foglalja egy egyedi terv elkészítését, a kártevők azonosítását és biológiájuk megismerését, a védekezési stratégia kiválasztását, valamint a program nyomon követését és értékelését.

Kevés idővel vagy pénzzel rendelkező emberek vagy csoportok számára, mint a kisebb gazdálkodóknál, ez nehéz lehet.

3. Alapos megfigyelés szükséges

Mivel az IPM gyakorlata számos különféle módot integrál a leghatékonyabb növényvédelmi megoldások biztosítására, az IPM alkalmazása időt és szoros felügyeletet igényel. A különböző kártevők különféle védekezést igényelnek, és fontos nyomon követni, hogy mely technikák működnek a legjobban bizonyos kártevők ellen.

Az IPM gyakorlóinak képzést és oktatást biztosító szervezetek létrehozásával a hátrányok könnyen leküzdhetők.

A malajziai mezőgazdasági minisztérium segítséget és útmutatást kínál azoknak a gazdálkodóknak, akik IPM-et használnak a kártevők kezelésére a földjükön. Az IPM megközelítés idővel könnyebben alkalmazható, ahogy a gyakorlat bővül. Végül az előnyök nagyobbak. Végül érdemes elolvasni a „Miért jobb a családi gazdálkodás a környezet számára” című cikkünket.

4. Korlátozott hatékonyság

A nagyon nehezen irtható kártevők kezelésekor, vagy amikor a kártevők problémája rendkívül súlyos, az IPM nem mindig olyan hatékony, mint a hagyományos kártevőirtási technikák. A rovarok elleni hatékony védekezés érdekében ezekben a helyzetekben elengedhetetlen lehet agresszívabb védekezési módszerek alkalmazása, beleértve a vegyi növényvédő szereket is.

5. Vannak nem vegyi védekezési lehetőségek

Lehetséges, hogy az IPM-ben alkalmazott nem vegyi védekezési technikák némelyike, beleértve a biológiai védekezési szereket is, általában nem hozzáférhető, vagy nem mindig sikeres. Ez korlátozhatja a növényvédelem alternatíváit, és szükségessé teheti a vegyi növényvédő szerek használatát.

6. Időre van szüksége az IPM elsajátításához

Az egyéni gazdálkodóknak sok időre lenne szükségük ahhoz, hogy megismerjék az integrált növényvédelem technológiáját, mivel nagyon sok különböző összetevőből áll.

Amikor eldöntik, hogy milyen típusú IPM-stratégia megfelelő a terményükhöz, a gazdálkodókat tájékoztatni kell az integrált növényvédelem minden vonatkozásáról.

Ez eltart egy kis ideig.

Következtetés

Az elmúlt tíz évben az IPM vitathatatlanul népszerűségre tett szert, mint növényvédelmi stratégia. A növényvédelem alapos és integrált megközelítését biztosítja, amely mind a környezeti, mind a pénzügyi tényezőket figyelembe veszi.

Jóllehet vannak előnyei, például költségcsökkentés, a szükséges kutatási és megvalósítási szakértelem miatt lehetnek hátrányok is. De végső soron minden mezőgazdasági tevékenységnek vagy szervezetnek el kell döntenie, hogy az előnyök felülmúlják-e a sajátos igényeik hátrányait.

Az IPM és annak egy adott helyzetre gyakorolt ​​lehetséges hatásai részletesebben megvizsgálhatók, hogy megalapozott döntést hozhassunk, amely mindenki igényeinek leginkább megfelel. Végeredményben az integrált kártevőirtás egy olyan stratégia, amely csökkenti a kockázatot, miközben javítja a környezetet és a közeli populációkat.

ajánlások

szerkesztő at EnvironmentGo! | providenceamaechi0@gmail.com | + hozzászólások

Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.

Hagy egy Válaszol

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.