Délkelet-Ázsia Nagy-Mekong alrégiójában található. Kambodzsa bőségéről híres a biológiai sokféleség és lélegzetelállító természeti szépség.
A jelentős környezeti problémák azonban fenyegetést jelentenek Kambodzsa felbecsülhetetlen értékű ökoszisztémáira, valamint a tőlük függő növények, állatok és emberek sokféleségére.
Ebben a részben ezeket fogjuk megvizsgálni környezeti problémák Kambodzsában, és ezek hatása a környezetre, az állatokra és a közegészségügyre.
A bolygó szennyezése sürgető probléma, amely azonnali figyelmet igényel, különösen Kambodzsában, ahol a helyzet csak romlik.
A nemzet nehézségei miatt próbálta mérsékelni a hatásokat környezeti katasztrófa, ezt kiemelt problémának tekintik ebben a nemzetben.
A kambodzsai környezeti nehézségek nagyjából két területre oszthatók: szennyezés és rossz higiénia az ország terjeszkedő városaiban, valamint az ország természeti erőforrásainak nem megfelelő felhasználása vagy kezelése.
Tartalomjegyzék
10 Főbb környezetvédelmi problémák Kambodzsában
- Éghajlatváltozási
- erdőirtás
- Talajromlás
- A vízkészletek és természeti veszélyei
- Tengerparti és vízszennyezés
- Vegyi és folyékony hulladékokból származó szennyezés
- Városi kérdések
- Szilárd hulladék szennyezés
- Műanyag szennyezés
- Levegőszennyezés
1. Éghajlatváltozási
Kambodzsában jelenleg a legnagyobb környezeti probléma klímaváltozás.
Az Egyenlítő és a Rák trópusa közötti elhelyezkedése, valamint az általános világhőmérséklet-emelkedés és az El Nino gyakoriságának kiugrása miatt Kambodzsában a szélsőséges időjárási események gyakorisága és súlyossága növekedni fog, beleértve az árvizeket és aszályokat.
Nehéz megszerezni az élet alapvető szükségleteit, például a termést, a vizet és más dolgokat, az ellentétes körülmények miatt.
Ez nemcsak más környezeti problémák kiváltó oka, hanem egyre nehezebben alkalmazkodik a változó éghajlathoz, ahogy a száraz évszakok kiszáradnak, a nedvesek pedig egyre nedvesebbek.
Az aszályok és az árvizek fokozzák a napi stresszt, és még nehezebbé teszik a felépülést. A növények növekedését és jólétét is gátolják. Egyre nehezebb lesz vizet szerezni olyan szükségletekhez, mint az emberek, állatok és növények öntözése, mivel a szárazság tovább tart.
Mivel nem jutnak elegendő édesvízhez, a kambodzsai emberek az esővízre támaszkodnak napi szükségleteik kielégítésére, beleértve a főzést, a fürdést és az ivást. Másrészt az elhúzódó és mélyreható árvizek tönkreteszik az emberek életét, valamint a házakat, a szarvasmarhákat és a rizst.
A veszteségek egyre súlyosbodnak, és ezekből való kilábalás sokkal több munkát igényel. A fontos erőforrások elvesztése, az emberi és állati életben bekövetkezett károk, valamint a tőlük függő földek elpusztítása mind az éghajlatváltozás következményei, amelyekkel a kambodzsaiaknak foglalkozniuk kell.
2. erdőirtás
Az illegális fakitermelés, a megnövekedett mezőgazdasági termelés és az urbanizáció miatt Kambodzsa jelentős mértékű erdőirtás.
A mezőgazdasági célú tarvágások, valamint a fakitermelés miatt Kambodzsában a harmadik legmagasabb az erdőirtás aránya világszerte. Az erdőirtás felborítja a trópusi talajok kényes egyensúlyát és elpusztítja az élőhelyeket.
Ennek eredményeként az ökoszisztémák súlyosan megszenvedték, elveszítették a biológiai sokféleséget, és növekedtek szén-dioxid kibocsátás, és látni, hogy az állatok a fontos élőhelyek, köztük a vizes élőhelyek, erdők és mangrovák pusztítása következtében kiszorultak.
A talajművelés kezdeti éveiben a talaj gyorsan erodálódik, és termőképességének jelentős részét elveszíti, ha nincsenek fák, hogy stabilizálja a talajt és helyreállítsa a szerves anyagokat az alommal.
Az őslakos lakosságot is érinti az erdőirtás, ami veszélyezteti életmódjukat és kulturális létüket. Csak 100,000-ben mintegy 2022 58.4 hektár természetes erdő pusztult el Kambodzsában, ami 2 millió tonna COXNUMX-t bocsátott ki.
Az illegális fakitermelés elleni küzdelem, az erdők megőrzése, a biológiai sokféleség védelme, az őslakos csoportok jogainak és jólétének védelme, valamint az éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentése gyors és sürgős cselekvést igényel.
3. Talajromlás
A talajromlása egy másik jelentős környezeti probléma. Ez a föld termőképességének elvesztése a természetes folyamatok és az emberi tevékenységek által okozott talajromlás eredményeként.
Az olyan természeti katasztrófák, mint az árvizek és aszályok, leértékelik a talajt, és fellazítják a felső talajréteget, ami tönkreteszi a talaj minőségét és bármilyen mezőgazdasági értékét.
A természeti jelenségek mellett az emberi tevékenységek, mint például a fakitermelés és az alulművelés, kimeríthetik a talaj tápanyagait, és eltávolíthatják a felső talajréteget, kedvezőtlen terepet hozva létre.
A fakitermelési és mezőgazdasági politikák hiánya Kambodzsában azt jelenti, hogy a talaj tápanyagait nem szállítják vagy hasznosítják újra, és az eróziós nyomás szabaddá teszi a talajt, ami alkalmatlanná teszi a folyamatos és fenntartható művelésre.
A fakitermelés és az erdőirtás nemcsak a talajpusztulást okozza, hanem növeli a szén-dioxid szintjét is, ami növeli az üvegházhatású gázok koncentrációját és a világ hőmérsékletét.
Azáltal, hogy a fajokat eltávolítják őshonos élőhelyeikről, és kitéve ragadozók és természeti katasztrófák hatásának, az erdőirtás hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez is.
A a biológiai sokféleség csökkenése valamint az emberi és természeti hatások miatti talajromlás tényezői Kambodzsa termőtalaj minőségének romlásának.
4. A vízkészletek és természeti veszélyei
Kambodzsában a vízkészletek és a kapcsolódó természeti veszélyek jelentős környezeti problémát jelentenek. A rendkívüli szegénység miatt Kambodzsa nagyon kevéssé fér hozzá a vízhez. Amíg Kambodzsában vannak édesvízkészletek, folyamatos vízhiány tapasztalható.
A csapadék és a lefolyás a víz elsődleges forrása, bár a vízellátás az éghajlatváltozás miatt nagyon kiszámíthatatlan. A földterület e bizonytalanság miatt nem kedvező vagy nem alkalmas sok növénytermesztésre, állattenyésztésre.
Ezen túlmenően a Mekong folyó felvízi működése és a gátépítés jelentős hatással van a mezőgazdasági termelésre, a halászatra és az árvizekre. A rendkívül alacsony szint ellenére ipari szennyezés, a természetben előforduló arzén még mindig megtalálható a talajvízforrásokban, így a víz emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A mennyiség bányászat, tengeri olaj- és gázfejlesztés, hajózás és más iparágak, amelyek veszélyeztetik a tengeri és part menti ökoszisztémákat.
A víz kiszámíthatatlan, szűkös vagy ártalmas, amikor elönt, ami a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet.
Bár a trópusokon található a legtöbb faj, Kambodzsa biológiai sokféleségét negatívan befolyásolja a bőséges és az elégtelen víz; az árvíz marhákat öl meg, aszály dehidratálnak minden típusú organizmust, és a nem megfelelő gátépítés megváltoztatja a vízi ökoszisztémákat.
Számos faj szenved a változékony minták miatt árvizek valamint az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység okozta folyamatos vízhiány.
5. Tengerparti és vízszennyezés
Kambodzsában a vízszennyezés komoly probléma, amely a part menti és a vidéki régiókat egyaránt érinti.
A vízforrások szennyeződése veszélyt jelent a vízi élővilágra, és negatívan befolyásolja a lakosok megélhetését. Ennek a szennyeződésnek a fő okai közé tartozik ipari hulladék, mezőgazdasági lefolyás és rossz szennyvízkezelés.
A fontos tengerparti élőhelyeket, például a mangrove erdőket veszélyezteti az erdőirtás okozta üledékáramlás, amely veszélyes műtrágyákat és növényvédő szereket hordoz.
Ezenkívül a szabályozatlan garnélafarmok a mangrovák kiirtását és a felesleges tápanyagok kiszivárgását okozzák, felborítva az érzékeny ökoszisztéma egyensúlyát és ösztönözve az algák terjedését.
Kambodzsa víztesteinek és part menti régióinak fenntarthatóságát és általános jólétét ezek az okok együttesen súlyosan veszélyeztetik.
6. Vegyi és folyékony hulladékokból származó szennyezés
Kambodzsában egy másik probléma a vegyi és folyékony hulladékokból származó szennyezés. A festésben és mosásban, az erőművekben és más iparágakban vegyszereket alkalmazó cégek a folyékony hulladék okozta szennyezés fő okozói.
A legveszélyesebb vegyszer a talajvíz szennyezése Kambodzsában az arzén, amelynek széles körben elterjedt hatása van, és súlyos, hosszú távú egészségügyi hatásai lehetnek a szennyezett vizet fogyasztókra.
Felfedezték, hogy az arzénkoncentráció Kambodzsában eléri a 3,000 ppb-t, ami jelentősen meghaladja a WHO által meghatározott 10 ppb-s ivóvízminőségi küszöböt.
A Lancet Szennyezési és Egészségügyi Bizottság szerint 15,500-ben Kambodzsában 2015 XNUMX haláleset fő oka a levegőszennyezés volt a szennyezéssel összefüggő betegségek miatt.
7. Városi kérdések
Kambodzsa városi lakossága túl gyorsan növekszik ahhoz, hogy az ország egészségügyi infrastruktúrája lépést tudjon tartani az ország iparosodásával. Sok helyen hiányzik a csatornainfrastruktúra, vagy ha igen, az erősen leromlott.
Számos nagyvárosi területen szennyvíz és ipari hulladék szennyezi a felszíni és talajvizet. A veszélyes szilárd hulladékok gyakran nyílt hulladéklerakókba kerülnek, ahol a szél elfújja, vagy a talajvízbe szivároghat.
8. Szilárd hulladék szennyezés
A szilárd hulladékból származó szennyezés évente 10%-kal nőtt. Minden településnek és közösségnek javítania kell szilárd hulladékkezelésén, különös tekintettel a veszélyes hulladékra, a műanyagszemetre, az elektronikai és elektromos hulladékokra, valamint a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra.
A Kambodzsai Technológiai Intézet és a Kambodzsai Oktatási és Hulladékgazdálkodási Szervezet (COMPED) 2013-ös tanulmánya szerint 1,286-ban Phnom Penh körülbelül 2015 tonna szilárd hulladékot termelt naponta.
Ez a várakozások szerint 3,112-ra napi háromszorosára, 2030 tonnára nő.
A szilárd hulladék gyorsan növekszik az urbanisztika miatta népesség gyors növekedése. A szilárd hulladék kezelésének időszerűnek és hatékonynak kell lennie az ökológiai rendszerek, a közegészségügy és az éghajlatváltozás károsodásának megelőzése érdekében.
9. Műanyag szennyezés
Kambodzsában nagy probléma a szilárd hulladék növekedése, különösen műanyag hulladék, amely az ország gyors gazdasági és népességnövekedésének eredménye.
A városokban, például Phnom Penhben naponta keletkező hatalmas, 80 tonna települési hulladéknak csak körülbelül 3,500%-át gyűjtik össze és helyezik el nyílt szemétlerakókon.
A hulladékot néha a szabadban égetik el az elmaradott városi és vidéki régiókban, hulladékgyűjtési szolgáltatások nélkül. Továbbá a megmaradt anyag a helyi vízi utakra és utcákra kerül, ahol végül műanyaghulladékkal szennyezi be a folyókat.
A műanyagszemét okozta szennyezés súlyos negatív hatással van a környezetre és a gazdaságra.
Az olyan nagyvárosok, mint Sihanoukville és Phnom Penh, jobban ki vannak téve az árvíznek, mivel a műanyag szemét eltömíti a vízi utakat, ami a szennyvíz- és csatornarendszerek eltömődését okozza.
A műanyagok elégetése súlyosbítja a problémát, mivel veszélyes vegyi anyagokat bocsát ki a légkörbe, és veszélyezteti a lakosság egészségét.
A műanyagszemét Kambodzsa ökológiájára, gazdaságára és általános jólétére gyakorolt negatív hatásainak csökkentése érdekében foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.
10. Levegőszennyezés
Számos ágazat, köztük az építőipar, a közlekedés, az infrastruktúra, valamint a gyártó és a kézműves ipar felelős mind a zajszennyezésért, mind a rossz környezeti levegőminőségért.
A fő légszennyezés okai az autók, a közlekedés és a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén, a fűtőolajok és a gázolaj növekvő felhasználása energiatermelésre; a tűzifa folyamatos ipari és kulináris felhasználása; valamint szilárd és mezőgazdasági hulladékok elégetése.
Kambodzsában növekszik a légszennyezettség. A légszennyezés számos súlyos egészségügyi problémát okoz, beleértve az asztmát, a krónikus hörghurutot, a csökkent tüdőfunkciót és a korai halálozást.
Az Egészségügyi Világszervezet mérsékelten veszélyesnek minősíti Kambodzsa levegőminőségét. Az ország éves átlagos PM2.5-koncentrációja a legfrissebb statisztikák szerint magasabb, mint az ajánlott maximum 10 µg/m3.
Ezenkívül Kambodzsa levegőminősége 2020-ban a 125. helyen állt a 180 ország közül az Environmental Performance Index (EPI) szerint. Jelenleg a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy Phnom Penh légszennyezettsége rendszeresen magas.
Következtetés
A környezeti minőség javítása érdekében Kambodzsában frissíteni és teljes mértékben alkalmazni kell a jelenlegi szabályokat és előírásokat. Részletes felügyeleti tervet kell készíteni a szilárd hulladék, a víz és a levegő minőségére vonatkozóan.
Javaslatokat kell tenni a levegő és a víz minőségének nyomon követésére és értékelésére vonatkozó releváns tanulmányokra az ország hotspot-területein. Az automatizáltabb, valós idejű levegő- és vízminőség-ellenőrző állomások telepítése a projektek végrehajtása során meg fogja mutatni értékét.
Ajánlást
- 7 ipari szennyezés típusa
. - 10 A fenntartható mezőgazdaság problémái és hatásai a mezőgazdaságra
. - Hogyan lehet megelőzni a talajeróziót a gazdálkodásban
. - 16 A talajvédelem módszerei
. - Hogyan működnek a megújuló energiára vonatkozó ösztönzők?
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.