Tengeri biztonság: 5 fontosság és 7 kihívás

Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint a tengerészeti ágazat elengedhetetlen a nemzetközi kereskedelemhez, mivel a világ áruforgalmának több mint 80%-át szállítja. A hajók bejárják a világot, a fogyasztási cikkektől, például az elektronikától és a ruházati cikkektől kezdve a nyersanyagokig, például a szénig és az olajig mindent szállítanak, összekapcsolva a gazdaságokat és elősegítve a globális kereskedelem zökkenőmentes működését.

Azonban számos kockázattal jár ez a kulcsfontosságú szerep, az ökoszisztémákat elpusztító környezeti katasztrófáktól kezdve a potenciálisan halálos tengeri balesetekig. Az iparág fenntarthatóságának és megbízhatóságának kulcsfontosságú eleme a tengeri biztonság, amely magában foglalja az emberek, a hajók, a rakomány és a tengeri környezet védelmét szolgáló törvényeket, eszközöket és eljárásokat.
A tengeri biztonság erkölcsi és pénzügyi szükségszerűség a jogi követelmény mellett.

Megőrzi a nemzetközi kereskedelem folytonosságát, védi a sérülékeny tengeri élőhelyeket, védi a tengerészek jólétét és védi a hajózási vállalatok hírnevét. A tengeri ágazat azonban továbbra is jelentős akadályokkal néz szembe, amelyek veszélyeztetik a biztonságot, még a technológiai áttörések és a nemzetközi együttműködés ellenére is.

A biztonságosabb óceánokhoz vezető út bonyolult, emberi hibákat, berendezések meghibásodásait, kiszámíthatatlan időjárási mintákat és olyan új problémákat is magában foglal, mint a kalózkodás. A biztonságosabb tengerészeti jövő előmozdítása érdekében ez a cikk a tengeri biztonság létfontosságú jelentőségét, a felmerülő különféle akadályokat, valamint a globális törvények, a műszaki fejlesztések és a legjobb gyakorlatok funkcióját vizsgálja.

Miért fontos a tengeri biztonság?

A tengeri biztonság összetett probléma, amely széleskörű következményekkel jár az emberi életre, a környezetre, a nemzetközi kereskedelemre és a vállalatok elszámoltathatóságára nézve. Az alábbiakban azokat a főbb érveket tárgyaljuk, amelyek mellett a tengeri biztonság előtérbe helyezése nem engedhető.

• Az emberi élet védelme
• A környezet védelme
• A kereskedelem folytonosságának biztosítása
• Megfelelés és jó hírnév

1. Az emberi élet védelme

A tengerészek munkakörülményei a világ legveszélyesebbjei közé tartoznak. Komoly veszélynek vannak kitéve a hosszú utazások, a zord időjárás és a mozgó hajón végzett munka fizikai megterhelése miatt. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) jelentése szerint az ütközések, a zátonyra futások és a tüzek a tengeri balesetek fő okai, amelyek évente több száz halálesetet okoznak.

A balesetek valószínűsége csökken, és a tengerészek biztonságban hazatérhetnek a tengeri biztonsági intézkedéseknek, mint például a szigorú képzésnek, a megfelelő biztonsági felszerelésnek és az üzemeltetési eljárások betartásának köszönhetően. A 2012-es Costa Concordia elsüllyedése, amely 32 ember életét követelte, rávilágított a vészhelyzeti felkészültség és a személyzet képzésének fontosságára.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a legénység tagjai rossz döntéseket hoztak és elmulasztották a biztonsági gyakorlatokat, ami jól mutatja, hogy az emberi tényezők hogyan növelhetik a kockázatokat. Az ilyen halálesetek csökkentése érdekében elengedhetetlenek a szigorú biztonsági eljárások, beleértve a gyakori gyakorlatokat és a mentális egészségügyi segítséget a matrózok számára a fáradtság leküzdéséhez.

2. A környezet védelme

A tengerészeti ágazat környezetre gyakorolt ​​hatása jelentős. A hajótörések, a vegyi anyagok és az olajszennyezések mind pusztító hatással lehetnek a tengeri ökoszisztémákra, fajokat pusztíthatnak el, szennyezhetik a partokat és felboríthatják a halászatot. Az Exxon Valdez 1989-es olajszennyezése, amelynek során 11 millió gallon nyersolajat juttattak az alaszkai Prince William Soundba, továbbra is egyértelműen emlékeztet a tengeri balesetek okozta hosszú távú ökológiai károkra.

A terület ökoszisztémái több évtized után sem álltak helyre teljesen. A szigorú hulladékkezelési irányelvek és az olajszállító tartályhajókra vonatkozó dupla héjazatú követelmények két példa a tengeri biztonsági intézkedésekre, amelyek célja e veszélyek csökkentése.

Az IMO hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezménye (MARPOL) is szigorú szabályokat állapít meg az üzemi és nem szándékos szennyezés megállítására. Az iparág csökkentheti a környezetre gyakorolt ​​hatását és megmentheti a biológiai sokféleséget ezen irányelvek betartásával.

3. A kereskedelem folytonosságának biztosítása

A globális ellátási hálózatok nagymértékben támaszkodnak a tengerészeti ágazatra, és a katasztrófák olyan fennakadásokat okozhatnak, amelyek egész országokra kihatnak. A becslések szerint napi 9 milliárd dolláros kereskedelmi veszteséget okozott az *Ever Given* hajó 2021-es zátonyra futása a Szuezi-csatornában, ami hat napra leállította a forgalmat a világ egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonalán.

A fejlett navigációs rendszerek és a pilótaképzés két példa a tengeri biztonsági intézkedésekre, amelyek segítenek megelőzni az ilyen baleseteket, garantálják a termékek időben történő kiszállítását és csökkentik a gazdasági zavarokat.

4. Megfelelőség és hírnév

A biztonság előtérbe helyezése segít a szállítmányozási cégeknek a hírnevük javításában a nemzetközi szabályok betartása mellett. A szabályok be nem tartása jelentős bírságokat, jogi következményeket és a vállalat hírnevének károsodását eredményezheti.

Másrészről azok a vállalkozások, amelyeket elismernek a biztonság iránti elkötelezettségükről, több ügyfelet vonzanak, és elnyerik az érdekelt felek bizalmát. Az olyan tanúsítványok, mint például a Nemzetközi Biztonságirányítási Szabályzat (ISM), bizonyítják a vállalkozás elkötelezettségét a szigorú biztonsági előírások iránt, ami biztató.

5. Gazdasági előnyök

A tengeri biztonságra fordított pénz szép haszonnal járhat. Bár a biztonsági intézkedések bevezetésével előzetes költségek járnak, ezeket nagymértékben ellensúlyozzák a balesetekből eredő anyagi veszteségek, beleértve a rakománykárokat, a bírságokat és a környezeti kármentesítést.

Az Allianz Global Corporate & Speciality 2020-as elemzése szerint a berendezések meghibásodása és az emberi hibák a tengeri katasztrófák fő okai, amelyek évente több milliárd dolláros kárt okoznak az ágazatnak. A biztonságba való proaktív befektetés csökkenti ezeket a kockázatokat és javítja a működési hatékonyságot.

A tengeri biztonság főbb kihívásai

A tengerbiztonság terén elért eredmények ellenére a biztonságos műveletek garantálására irányuló kísérleteket számos állandó és új probléma bonyolítja. Ezek a problémák többrétű stratégiát igényelnek, amely magában foglalja a nemzetközi együttműködést, a képzést és a technológiát.

• Időjárási veszélyek
• Emberi hiba
• Felszerelés hiba
• Kalózkodás és biztonsági fenyegetések
• Környezeti kockázatok

1. Időjárási veszélyek

A tenger kiszámíthatatlan természete továbbra is jelentős akadályt jelent. Még a legkifinomultabb hajókat is veszélybe sodorhatják a viharok, hurrikánok, tomboló hullámok és a sűrű köd. Például több mint 300 ember vesztette életét, amikor a Sewol teherhajó 2014-ben a zord időjárás miatt lezuhant Dél-Korea partjainál.

Az időjárás-előrejelző technológiák fejlődése ellenére a személyzetet továbbra is váratlanul érhetik az időjárás váratlan változásai. Valós idejű időjárás-figyelő berendezéseket kell telepíteni a hajókra, és a tengerészeket ki kell képezni arra, hogyan reagáljanak a kedvezőtlen körülményekre.

2. Emberi hiba

Az IMO tanulmányai azt mutatják, hogy az emberi hiba jelentősen hozzájárul a tengeri balesetekhez, az esetek 75-96 százalékát okozza. Az ütközéseket, zátonyra futásokat és más baleseteket gyakran a fáradtság, a rossz képzés és a félreértések okozzák.

A döntéshozatalt nehezítheti a hosszú munkanapok és a tengeri elszigeteltség okozta fizikai és mentális fáradtság. Például a legénység alacsony helyzetfelismerő képességét és navigációs hibáit okolták a USS Fitzgerald és egy teherhajó 2017-es ütközéséért.

Átfogó képzési programok, a munkaidőre vonatkozó törvények (beleértve a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményben meghatározottakat is) tiszteletben tartása, valamint a fedélzeti biztonsági kultúra előmozdítása mind szükséges az emberi hibák kezeléséhez. Ezek a veszélyek rendszeres biztonsági gyakorlatokkal, a többnyelvű személyzet nyelvoktatásával és mentális egészségügyi segítségnyújtással csökkenthetők.

3. Berendezés meghibásodása

A katasztrofális baleseteket okozhatják a meghibásodott motorok, navigációs rendszerek vagy biztonsági berendezések. Részben az elavult biztonsági berendezések és a motor meghibásodása miatt süllyedt el az *El Faro* teherhajó a 2015-ös Joaquin hurrikán idején, a legénység mind a 33 tagját megölve.

Az ilyen meghibásodások elkerülése érdekében elengedhetetlen a korszerű technológiákba való befektetés, az alapos ellenőrzések elvégzése és a rendszeres karbantartás. Egyes üzemeltetők költségcsökkentő stratégiái azonban a karbantartás elhanyagolásához vezethetnek, ami növeli a veszélyeket.

4. Kalózkodás és biztonsági fenyegetések

Olyan területeken, mint a Malaka-szoros, az Ádeni-öböl és Nyugat-Afrika egyes részei, a kalózkodás továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Az IMO 200-ban több mint 2020 kalózkodási esetet dokumentált világszerte, amelyekben a rakománylopás és a legénység elrablása jelentős fenyegetést jelentett.

A hajóknak rendelkezniük kell biztonsági funkciókkal, mint például fegyveres őrökkel, citadellákkal (biztonságos helyiségekkel) és valós idejű nyomkövető rendszerekkel, mivel a modern kalózok kifinomult taktikákat alkalmaznak, mint például nagy sebességű hajókat és automata fegyvereket. A kalózkodás egyes helyeken csökkent a regionális együttműködésnek és a nemzetközi haditengerészeti járőrözésnek köszönhetően, de a fenyegetés továbbra is fennáll.

5. Környezeti kockázatok

A környezeti katasztrófák továbbra is komoly kockázatot jelentenek, különösen a veszélyes árukat, például vegyi anyagokat, olajat vagy cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajók számára. A navigációs hibák katasztrofális hatásaira a 2020-as, Mauritius közelében történt Wakashio olajszennyezés mutatott rá, amelynek során több mint 1,000 tonna olaj szivárgott ki egy zátonyra futott teherhajóból.

A szigorú törvények, mint például a Ballastvíz-gazdálkodási Egyezmény és a MARPOL, a szennyezés csökkentését célozzák, de a végrehajtásuk kormányonként eltérő, ami megnehezíti a nemzetközi megfelelést.

6. Szabályozási és végrehajtási hiányosságok

A nemzetközi törvények, mint például a SOLAS (Életbiztonság a tengeren) és a MARPOL egyezmények magas szintű szabványokat írnak elő; azonban ezen törvények végrehajtása változó lehet, különösen a kevés finanszírozással rendelkező területeken. A pénzmegtakarítás érdekében egyes hajók „kényelmes zászlók” alatt közlekednek, olyan országokban regisztrálva, ahol gyenge a szabályozás, ami veszélyezteti a biztonsági előírásokat. A biztonság javítása megköveteli a nemzetközi végrehajtási rendszerek megerősítését és a szabályozási hiányosságok pótlását.

7. Felmerülő kihívások: Kiberbiztonság

A kiberbiztonság új aggodalomra okot adó területté vált a tengeri közlekedésben, mivel a hajók egyre inkább összekapcsolódnak a digitális navigációs és kommunikációs rendszerek révén. Egy 2021-es IMO-jelentés szerint egyre nagyobb az esélye annak, hogy a hajórendszerek olyan kibertámadások célpontjai legyenek, amelyek leállíthatják a meghajtást vagy a navigációt. A fizikai berendezések karbantartása már nem olyan fontos, mint az erős kiberbiztonsági szabályzatok biztosítása.

Nemzetközi szabályozások és keretrendszerek

A biztonság garantálása érdekében a tengerészeti ágazat szigorú nemzetközi jogszabályokra támaszkodik. Az e szabványok szabályozásáért felelős fő szervezet az IMO, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynöksége. A fontos vámjogszabályok a következők:

• SOLAS (Életbiztonság a tengeren): Az 1914-ben, a Titanic tragédiáját követően létrehozott SOLAS szabványok a hajók tervezésére, gépeire és üzemeltetésére vonatkoznak a tengeri biztonság garantálása érdekében.
• MARPOL (Nemzetközi Egyezmény a hajókról történő szennyezés megelőzéséről): Az 1973-ban elfogadott MARPOL (a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény) a hajókról történő szennyezést szabályozza, beleértve a szennyvizet, a vegyszereket, az olajat és a hulladékot.
• STCW (képzési, képesítési és őrszolgálati szabványok)A hozzáértés garantálása érdekében az STCW (képzési, képesítési és őrszolgálati szabványok) egyezmény minimumkövetelményeket határoz meg a tengerészek képzésére és képesítésére vonatkozóan.

A Nemzetközi Biztonságirányítási Kódex, vagyis az ISM Kódex előírja a hajózási vállalkozások és hajók számára, hogy rendelkezzenek biztonságirányítási rendszerekkel a biztonsági kultúra előmozdítása érdekében. A kikötői állam által végzett ellenőrzések, amelyek megerősítik a biztonsági és környezetvédelmi követelmények betartását, e szabályozások betartatására szolgálnak. Mindazonáltal a fokozottabb nemzetközi koordináció szükségességét kiemelik a végrehajtásbeli különbségek és az olcsó lobogók használata.

Technológiai fejlesztések a tengeri biztonságban

A tengeri biztonsággal kapcsolatos problémák megoldása terén a technológia elengedhetetlen. Az innovációk például a következők:

• – Automatikus azonosító rendszerek (AIS): Az AIS (automatikus azonosítás) csökkenti az ütközések kockázatát azáltal, hogy lehetővé teszi a hajók valós idejű nyomon követését.
• Elektronikus térképmegjelenítő és információs rendszerek (ECDIS): A digitális navigációs térképeket az elektronikus térképmegjelenítő és információs rendszerek (ECDIS) biztosítják, amelyek javítják a helyzetfelismerést.
• Dronok és műholdak: Környezeti veszélyek felderítésére és a kalózkodásnak kitett területek megfigyelésére használják őket.
• Autonóm hajók: Bár új kiberbiztonsági problémákat vet fel, az újonnan megjelenő autonóm hajótechnológia csökkentheti az emberi hibákat.
• Eszközök a prediktív karbantartáshoz: A mesterséges intelligencia és az érzékelők még a bekövetkezésük előtt azonosítják a lehetséges berendezéshibákat.

Bár ezek a technológiák javítják a biztonságot, alkalmazásuk költséges lehet, különösen a kisebb üzemeltetők számára, és a megfelelő használatukhoz folyamatos képzésre van szükség.

A biztonságosabb tengeri műveletek legjobb gyakorlatai

Az érdekelt feleknek a legjobb gyakorlatokat kell alkalmazniuk az akadályok leküzdésére és a tengeri biztonság javítására:

1. Fektessen be a képzésbe: A tengerészeknek rendszeres, kiváló képzésben kell részesülniük a kiberbiztonság, a vészhelyzet-elhárítás és a navigáció terén.
2. Hozzon létre szilárd biztonságirányítási rendszereket: A szervezeteknek alkalmazniuk kell az ISM-kódexet, és gyakori biztonsági ellenőrzéseket kell végezniük.
3. Használja ki a technológiát: Az üzembiztonság javítása érdekében költsön pénzt ECDIS-re, AIS-re és prediktív karbantartási szoftverekre.
4. Biztonsági kultúra ösztönzése: Támogassa a személyzet mentális egészségét, a fáradtság kezelését és a nyílt kommunikációt.
5. Az együttműködés erősítése: A törvények betartatásához és a kalózkodás megállításához a kormányoknak, a hajózási cégeknek és a nemzetközi szervezeteknek együtt kell működniük.
6. Készülj fel a vészhelyzetekre: Szerelj fel hajókat korszerű életmentő felszereléssel, és gyakorolj gyakran.

Összegzés

A tengerészeti ágazat fenntarthatósága és virágzása nagymértékben függ a tengeri biztonságtól. Ez tartja fenn a tengerészeti cégek presztízsét, védi a tengerészek életét, védi a kényes tengeri élőhelyeket, és garantálja a nemzetközi kereskedelem folytonosságát. A nehézségek, beleértve a környezeti veszélyeket, a kalózkodást, a berendezések meghibásodását, az időjárási veszélyeket és az emberi hibákat, rávilágítanak arra, hogy milyen nehéz fenntartani a biztonságos működést.

A tengerészeti ágazat leküzdheti ezeket az akadályokat, és biztonságosabb, fenntarthatóbb jövőt teremthet szigorú nemzetközi törvények végrehajtásával, a legmodernebb technológiák alkalmazásával és a legjobb gyakorlatok betartásával. A part menti közösségek, a hajózási vállalatok, a szabályozó hatóságok és a tengerészek mind közösen felelősek a tengeri biztonságért.

Az ágazat csökkentheti a kockázatokat, és garantálhatja, hogy az óceánok továbbra is biztonságos és nélkülözhetetlen csatornái legyenek a nemzetközi kereskedelemnek azáltal, hogy kiemelt prioritást helyez a képzésre, a legmodernebb technológiák bevezetésére és a nemzetközi együttműködés ösztönzésére. A biztonság alapvető értékként való elfogadása segíthet a tengerészeti ágazatnak egy ellenállóbb és ökológiailag érzékenyebb ágazattá fejlődni, miközben csökkenti a kockázatokat is.

Ajánlások