3 Környezetirányítási rendszer típusai

Ebben a blogbejegyzésben mindössze 3 típusú környezetirányítási rendszer létezik, amelyek ismereteinek bővítése érdekében kerültek bemutatásra és megvitatásra.

A környezeti teljesítmény volt az egyik fő tényező a szervezetekben, vállalatokban és iparágakban, amelyekre mindenki ránk szorult, mert a környezet milyen hatással van ránk.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet élen járt abban, hogy a szervezetek környezetbarátok és fenntarthatók legyenek, és létrehozzák a környezeti teljesítmény rendszerét.

Ezeket az erőfeszítéseket figyelembe véve a környezetirányítási rendszerek három típusát kívánjuk megvizsgálni.

Mielőtt azonban megvizsgálnánk a 3 típusú környezetirányítási rendszert, nézzük meg, mi is az a környezetirányítási rendszer.

Mi az a környezetirányítási rendszer?

A környezetirányítási rendszer (EMS) egy olyan rendszer, amely a vállalaton vagy szervezeten belül kezeli a környezeti kockázatokat és hatásokat. Ez magában foglalja a jogszabályokat és a működési gyakorlatokat.

Az ISO 14001:2015 szabvány szerint

„A Környezetirányítási Rendszer (EMS) egy eszköz a szervezet tevékenységeinek környezetre gyakorolt ​​hatásainak kezelésére. Strukturált megközelítést biztosít a környezetvédelmi intézkedések tervezéséhez és végrehajtásához”.

Az ausztrál kormány Környezetvédelmi Minisztériuma szerint

„A KIR nyomon követi a környezeti teljesítményt, hasonlóan ahhoz, ahogy a pénzügyi irányítási rendszer figyeli a kiadásokat és bevételeket, és lehetővé teszi a vállalat pénzügyi teljesítményének rendszeres ellenőrzését.

Az EMS integrálta a környezetirányítást a vállalat napi működésébe, a hosszú távú tervezésbe és egyéb minőségirányításba”.

A Environmental Management System (EMS) megmondja, hogyan kell biztonságosan kezelni egy projektet a maximális teljesítmény elérése érdekében. Keretet biztosít egy projekt biztonságos végrehajtásához a környezeti kockázatok és hatások megelőzése érdekében.

A Környezetirányítási Rendszer integrálható a szervezet eljárásain keresztül arra vonatkozóan, hogyan kell bizonyos tevékenységeket véghezvinni a végső cél érdekében, hogy a célt biztonságosan, az optimális teljesítmény megtartása mellett hajtsák végre.

A Környezetirányítási Rendszer (EMS) alapjául szolgáló leggyakrabban használt szabvány a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 14001, de az EMAS egy használható alternatíva.

Az EMS alapvető elemei a következők:

• A szervezet környezetvédelmi céljainak áttekintése;
• Környezeti hatásainak és jogszabályi követelményeinek (vagy megfelelési kötelezettségeinek) elemzése;
• Környezetvédelmi célok és célok meghatározása a környezeti hatások csökkentése és a jogszabályi követelmények (vagy megfelelési kötelezettségek) betartása érdekében;
• Programok létrehozása e célok és célok elérése érdekében;
• A célok elérésében elért haladás nyomon követése és mérése;
• A munkavállalók környezettudatosságának és kompetenciájának biztosítása; és,
• A KIR előrehaladásának áttekintése és fejlesztések elvégzése.

Környezetirányítási rendszer bevezetésének okai

A ISO 14001:2015 indokolja a környezetirányítási rendszer bevezetését,

„A környezetgazdálkodás szisztematikus megközelítése, amely információkkal látja el a felső vezetést a hosszú távú siker érdekében, és lehetőségeket teremt a fenntartható fejlődéshez való hozzájáruláshoz:

• A környezet védelme a káros környezeti hatások megelőzésével vagy mérséklésével;
• A környezeti feltételek szervezetre gyakorolt ​​esetleges káros hatásának mérséklése;
• A szervezet segítése a megfelelőségi kötelezettségek teljesítésében;
• A környezeti teljesítmény fokozása;
• A szervezet termékeinek és szolgáltatásainak tervezési, gyártási, elosztási, fogyasztási és ártalmatlanítási módjának irányítása vagy befolyásolása olyan életciklus-perspektíva alkalmazásával, amely megakadályozhatja, hogy a környezeti hatások az életcikluson belül nem szándékosan máshová helyezkedjenek át;
• A szervezet piaci pozícióját erősítő, környezetbarát alternatívák megvalósításából eredő pénzügyi és működési előnyök elérése; és
• Környezeti információk közlése az érdekelt felekkel.”

A környezetirányítási rendszer a következőkből áll:

• Környezeti hatások és szempontok.
• Compliance.
• Célkitűzések.

A Környezetirányítási Rendszer tervezési szakasza

• A KIR tervezési szakaszában azonosítsa a környezeti hatásokat, és határozza meg, hogy ezek közül melyek a jelentősek, határozzon meg célokat és célokat a környezeti hatások minimalizálása és a környezeti teljesítmény javítása érdekében, és készítsen cselekvési terveket a célok és célok elérése érdekében.
• A környezetvédelmi politika meghatározza szervezetünknek a környezet iránti elkötelezettségét a környezeti teljesítmény javításán keresztül.
• Az erős, világos környezetvédelmi politika kiindulópontként szolgálhat Környezetirányítási Rendszerünk fejlesztéséhez.

Cél és cél

• Konkrét célokat kell teljesíteni az EMS céljának eléréséhez.
• A célok és célok a Környezetirányítási Rendszer számos más elemét, különösen a mérési és monitoring tevékenységeket vezérlik.

A környezetgazdálkodás jelentősége

• A környezeti problémák megelőzésére és megoldására.
• Kutatás és monitoring fejlesztése.
• Figyelmeztetni a fenyegetésekre és azonosítani a lehetőségeket.
• Intézkedéseket javasolni az erőforrások megőrzésére.
• Hosszú távú/rövid távú fenntartható fejlesztésekhez.
• Stratégia kidolgozása a környezetvédelmi problémák megoldására.

Hogyan jön létre a környezetirányítási rendszer?

A Környezetirányítási Rendszert a Tervezz, csináld, ellenőrizd, cselekedj (PDCA) modell hozza létre. A PDCA modell a legjobb útmutatást nyújtja a környezetirányítási rendszer létrehozásához.

Azt, hogy a környezeti problémákat nemcsak azonosítják, hanem ellenőrzik és monitorozzák is a szervezeti céloknak megfelelően, amelyeket rendszeresen felülvizsgálnak és frissítenek.

A PDCA modell a következő elemekből áll.

• csomag
• Do
• Jelölje be
• törvény

1. Terv

A tervezés magában foglalja a környezeti felülvizsgálatok elvégzését olyan alapinformációk gyűjtésével, amelyek magukban foglalják a jogi követelményeket, a környezeti szempontokat, a környezeti hatásokat, a szervezet jelenlegi gyakorlatát és a környezeti lehetőségeket.

Ez magában foglalja a szervezet mérhető környezetvédelmi céljainak és célkitűzéseinek megszerzését is, amelyek szinkronban vannak a jogszabályi követelményekkel, összpontosítva a munkateljesítmény javítására és a célok és célok meghatározott időn belüli elérésére irányuló erőfeszítésekre.

2. csinál

Ez a tervek megvalósításával és működtetésével foglalkozik

Ez magában foglalja az erőforrások biztosítását és a felelősségek átruházását a rendszer hatékony működéséhez.

Ez magában foglalja a képzést és a tudatosság megosztását is a személyzettel, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a környezetvédelmi politikát és annak következményeit megértik a környezetirányítási rendszer megfelelőségének biztosítása érdekében.

Ez magában foglalja a környezetgazdálkodási kérdések kommunikálását a szervezet különböző oldalaival, beleértve a külső feleket is.

Ez magában foglalja a környezetvédelmi politika dokumentálását is, és ez a dokumentum tartalmazza a környezet és a szervezet céljait és céljait.

Ez magában foglalja a működési ellenőrzések végrehajtásának azonosítását a biztonságos munkafolyamatok és a szervezeti célok elérése érdekében.

Ez magában foglalja a nem biztonságos munkavégzési gyakorlatok és helyzetek azonosítását is, amelyek vészhelyzeti reagálást igényelnek, és eljárásokat állapítanak meg ezek megelőzésére és ellenőrzésére.

3. Jelölje be

Ez rendszeres ellenőrzéseket és korrekciós intézkedések ajánlását foglalja magában.

Ez magában foglalja a jelentős környezeti szempontokra és az ezekhez kapcsolódó hatásokra mutató monitoring eljárásokat, amelyek értékelik a jogszabályi és egyéb követelményeknek való megfelelést.

Ellenőrzéseket végeznek a jogszabályi és egyéb követelményeknek való meg nem felelések kimutatására és mérésére is, amelyek korrekciós és megelőző intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokat vezetnek be a meg nem felelés kezelésére, hatékonyságuk felülvizsgálatával.

Ez magában foglalja a Környezetirányítási Rendszer megfelelőségének és teljesítményének nyilvántartását is.

Ez magában foglalja a KIR auditálást, amely magában foglalja a Környezetirányítási Rendszer időnkénti ellenőrzését a jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés, valamint a szervezeti célok és célok elérésének biztosítása érdekében.

4. törvény

Ez magában foglalja a vezetői felülvizsgálatot és a szervezet vezetése által végrehajtott intézkedések megtételét a jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében, amelyek jobb fejlesztési lehetőségeket rögzítenek.

Ez magában foglalja a szükséges intézkedések megtételét is a célok, célok és egyéb elemek módosítására és újradefiniálására a következetes fejlődés biztosítása érdekében.

Az ebből a fázisból származó eredmények tájékoztatják a KIR bevezetésének következő ciklusát a környezeti teljesítmény folyamatos javítása érdekében.

Az EMS bevezetése és karbantartása minimálisra csökkenti az emberi egészséget és a környezetet fenyegető kockázatokat, rávilágít az erőforrás-hatékonyság javítására, a rezsicsökkentésre és az üzleti teljesítmény általános javítására.

Példák a környezetirányítási rendszerekre

Néhány példa a környezetirányítási rendszerre:

• Bluescope környezetvédelmi HSEC szabályzat
• Bluescope acél környezetvédelmi elvek
• Bluescope acél környezetvédelmi szabványok
• Vállalati szintű eljárások és irányelvek
• Működési eljárások (a Bluescope Steel jóvoltából).

3 Környezetirányítási rendszer típusai

• ISO 14001
• Környezetvédelmi Ellenőrzési Rendszer
• ISO 14005

1. ISO 14001

Az ISO 14001 a környezetirányítási rendszerek egyik fajtája, egy nemzetközi szabvány, amely meghatározza a hatékony környezetirányítási rendszer (EMS) legjobb keretét. Olyan iránymutatást ad, amelyet a szervezetnek követnie kell a hatékony környezeti teljesítmény biztosítása érdekében.

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) a környezetirányítási rendszert a környezeti szempontok kezelésére, a megfelelési kötelezettségek teljesítésére, valamint a kockázatok és lehetőségek kezelésére használt irányítási rendszer részeként határozza meg.

Az ISO 14001 keretrendszert többnyire a terv-do-check-act (PDCA) keretein belül használják a rendszeres teljesítményjavítás érdekében.

Az ISO 14001 egy önkéntes szabvány a környezetmenedzsment ISO14000 szabványcsaládjában, amelyet a szervezetek tanúsítanak. Más irányítási szabványokkal integrálva az ISO 14001 segíthet a szervezeti célok elérésében.

Az ISO 14001 a legnépszerűbb a családban, és ez az egyetlen, amelyben egy szervezet tanúsítható.

Követelményeket határoz meg a Környezetirányítási Rendszer (EMS) számára, és a PDCA (Plan-Do-Check-Act) folyamatos fejlesztési modellen alapul.

A környezetmenedzsmenthez kapcsolódik, amely segíti a szervezeteket abban, hogy minimálisra csökkentsék működésük negatív hatását a környezetre, végrehajtsák a vonatkozó törvényeket, előírásokat és egyéb környezetközpontú követelményeket, és folyamatosan javítsák azt.

Az ISO 14001 összetevői

• Környezetvédelmi politika
• Tervezés
• Megvalósítás és működtetés
• Ellenőrzés és korrekciós intézkedés
• Vezetői felülvizsgálat

ISO 14001 keretrendszer

Az ISO 14001 keretrendszer a következőkből áll:

• A szervezet kontextusa
• Vezetés
• Tervezés
• Támogatás
• Művelet
• Teljesítményértékelés
• Javulás

Az ISO 14001 segít a környezetirányítási rendszerek (EMS) bevezetésében és tervezésében.

Az ISO 14001 iránymutatást ad a környezetirányítási rendszer létrehozásához, így a KIR sikeres működéséhez szükséges fontos elemek nem maradnak el.

Az ISO 14001 a vezetési rendszerbe integrált keretrendszerrel segíti a szervezeteket a környezeti hatások csökkentésére. Javítja a projekt teljesítményét, ami gazdasági előnyökkel jár.

Segít javítani a törvényi és szabályozási követelményeknek való megfelelést. Az ISO 14001 mind a vállalat teljesítményének javításában, mind a környezeti fenntarthatóság elérésében segít.

Az ISO 14001 az évek során fejlődött. Az 1996-os bevezetést követően az ISO 14001 szabvány további két felülvizsgálatára került sor, 2004-ben és 2015-ben.

A legújabb ISO 14001:2015 segíti a szervezeteket a környezetirányítási rendszerükben kitűzött célok elérésében, értéket biztosítva a környezetnek, magának a szervezetnek és más feleknek.

A szervezet környezetvédelmi politikájával összhangban a környezetirányítási rendszer tervezett eredményei a következők:

• A környezeti teljesítmény fokozása;
• Megfelelőségi kötelezettségek teljesítése;
• A környezetvédelmi célok elérése.

Az ISO 14001:2015 részben vagy egészben felhasználható a környezetgazdálkodás szisztematikus javítására. Az ISO 14001:2015 szabványnak való optimális megfelelés csak akkor lehetséges, ha a szabvány beépül a szervezet környezetirányítási rendszerébe (EMS).

Az ISO 14001 elősegíti a vállalat hosszú távú életképességét. Jó versenyelőnyt biztosítanak a szabványt nem alkalmazó vállalatokkal szemben.

Ez segít növelni a vállalat értékét, és javítja a közvélemény megítélését a vállalatról, ezáltal jobb pozícióba kerül a nemzetközi piacon.

Az ISO 14001 használatával az ügyfelek és a leendő alkalmazottak innovatívnak tekintik a vállalatot, és olyan vállalatnak tekintik, amely a környezetet tekinti elsődlegesnek. Segít csökkenteni a vállalatok közötti kereskedelmi akadályokat és nagy befektetőket vonzani a vállalathoz.

2. Környezetgazdálkodási auditálási rendszer

Mi az a környezetgazdálkodási auditálási rendszer?

Az Európai Bizottság szerint

„Az EU Eco-Management and Audit Scheme (EMAS) egy prémium menedzsment eszköz, amelyet az Európai Bizottság fejlesztett ki vállalatok és más szervezetek számára környezeti teljesítményük értékelésére, jelentésére és javítására.

Az EMAS nyitva áll minden olyan szervezet számára, amely környezetvédelmi teljesítményének javítására vágyik. Minden gazdasági és szolgáltatási szektorra kiterjed, és világszerte alkalmazható.”

Az EMAS-rendelet felülvizsgálata óta a vállalatok könnyen megfelelhetnek az olyan környezetirányítási rendszereknek, mint az ISO 14001, hogy felléphessenek az EMAS-ba.

Az Európai Bizottság szerint az EMAS jelentése…

• "Teljesítmény: Az EMAS támogatja a szervezeteket abban, hogy megtalálják a megfelelő eszközöket környezetvédelmi teljesítményük javításához. A résztvevő szervezetek önként vállalják környezeti hatásuk értékelését és csökkentését.
• Hitelesség: A harmadik fél által végzett ellenőrzés garantálja az EMAS regisztrációs folyamat külső és független jellegét.
• Átláthatóság: A szervezet környezeti teljesítményéről nyilvánosan elérhető információk biztosítása az EMAS egyik fontos szempontja. A szervezetek nagyobb átláthatóságot érnek el mind külsőleg a környezetvédelmi nyilatkozaton keresztül, mind belsőleg az alkalmazottak aktív bevonásával.”

Minden olyan vállalat, amely rendelkezik az Európai Unió (EU) Környezetgazdálkodási és Audit Rendszere (EMAS) tanúsítvánnyal, hatékony jelentésekkel segíti környezeti teljesítményének és zöld arculatának növelését. Az EMAS segít a vállalatoknak erőforrásaikat megtakarítani, miközben megfelelnek a környezetvédelmi követelményeknek.

Az Eco-Management Auditing Scheme (EMAS), mint a környezetirányítási rendszerek egyik fajtája, alkalmazható a hatóságok és a magánszektor számára, beleértve a nagyvállalatokat, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), sőt a mikroszervezeteket is.

A környezetgazdálkodási auditálási rendszer globális ellenőrzése

Noha az EMAS (Eco-Management Auditing Scheme) az Európai Bizottság alá tartozik, az EMAS globális mechanizmusa világszerte elérhetővé tette a rendszert, lehetővé téve a multinacionális szervezetek számára, hogy regisztrálják telephelyeiket Európán belül és kívül.

Ha egy szervezet eljárásokat kíván létrehozni környezeti teljesítményének értékelésére és javítására, akkor regisztrálhatja a környezetgazdálkodási auditálási rendszerében (EMAS).

A követelmények a következőket tartalmazzák:

• Az összes környezetvédelmi jogszabálynak való megfelelés, hitelesítő által ellenőrzött és a helyi hatóságok által jóváhagyott
• A környezeti teljesítmény folyamatos javítása
• A teljesítmény ellenőrzése kifejezetten akkreditált környezetvédelmi hitelesítő által
• A legfontosabb környezeti adatok közzététele éves jelentésben, környezetvédelmi nyilatkozatban

A Környezetgazdálkodási Ellenőrzési Rendszer a nyilvánosság számára hozzáférhető környezeti nyilatkozata révén javítja a résztvevő szervezetek közvéleményét.

A környezetgazdálkodási auditálási rendszerben részt vevő vállalatok számos előnyt élveznek, beleértve a nemzeti szintű különféle jogi kiváltságokat, amelyek kizárólag az EMAS-ban regisztrált szervezetekre vonatkoznak.

3. ISO 14005

Ebben a dokumentumban a Környezetirányítási Rendszer létrehozásának, megvalósításának, karbantartásának és fejlesztésének szakaszos megközelítésére vonatkozó iránymutatás található. A környezeti teljesítmény értékelésére is használják.

Ez a szabvány a környezetirányítási rendszerek egyik típusa, és rugalmasan mutatja be a Környezetirányítási Rendszer (KIR) megvalósításának irányelveit.

A 2010-ben megjelent, majd 2016-ban és 2019-ben frissített ISO 14005 szabványt a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) hozta létre, de a nemzeti tagszervezetekkel (NMB) folytatott konzultációt követően felülvizsgálták.

Az ISO 14005 felülvizsgálata azzal az általános céllal történt, hogy ösztönözze és irányítsa az ISO 14001:2015 szabvány szerinti környezetirányítási rendszer bevezetését.

Az ISO 14005 felülvizsgálatára azért került sor, hogy a környezeti hatások miatt az érdekelt felek ízlését csillapítsa.

Ez segíti a szervezetet abban, hogy megfelelően reagáljon ezekre a környezeti kérdésekre és hatásokra a környezeti teljesítmény folyamatos javulása érdekében.

Az ISO 14005 használatával a KIR bevezetésének szakaszos megközelítése lehetővé teszi a szervezet számára, hogy a környezeti kérdésekhez kapcsolódóan kidolgozza Környezetirányítási Rendszerét.

Az ISO 14005 szabvány rugalmas, lehetővé téve a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, hogy elfogadják ezt a szabványt környezeti teljesítményük javítása érdekében. Ezt a szakaszos megközelítést alkalmazzák az ISO 14001 szabvány teljesítéséhez.

Az ISO 14005 rugalmassága minden szervezetre alkalmazhatóvá tette, függetlenül azok aktuális környezeti teljesítményétől, az elvégzett tevékenységek természetétől vagy azok helyszínétől.

Ettől a rugalmasságtól függetlenül sok szervezet még mindig nem használja ki a szabvány által biztosított előnyöket, elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv-k).

Ennek az az oka, hogy még mindig hiányzik a hivatalos Környezetirányítási Rendszer (EMS) és a kapcsolódó erőforrások, ami nagyon megnehezíti egyes szervezetek számára a KIR bevezetését.

GYIK

1. Mi a környezetirányítási rendszer célja és célja?

A környezetirányítási rendszer célja, hogy a rendszer környezetvédelmi kérdések kezelésére szolgáljon a környezet biztonságának szavatolása és egyben a szervezet gazdasági teljesítményének és a vállalati hatékonyság javításának érdekében.

2. A környezetirányítási rendszer elemei/összetevői

Az EMS alapvető elemei/összetevői a következők:

• A szervezet környezetvédelmi céljainak áttekintése;
• Környezeti hatásainak és jogszabályi követelményeinek (vagy megfelelési kötelezettségeinek) elemzése;
• Környezetvédelmi célok és célok meghatározása a környezeti hatások csökkentése és a jogszabályi követelmények (vagy megfelelési kötelezettségek) betartása érdekében;
• Programok létrehozása e célok és célok elérése érdekében;
• A célok elérésében elért haladás nyomon követése és mérése;
• A munkavállalók környezettudatosságának és kompetenciájának biztosítása; és,
• A KIR előrehaladásának áttekintése és fejlesztések elvégzése.

Ajánlást

• A 10 legjobb környezetvédelmi probléma és megoldás
• HOGYAN FÉKEZHETŐ MEG AZ OLAJSZENNYEZÉS EREDMÉNYÉBŐL A FOLYAMATOS KÖRNYEZET ROMLÁSÁT
• A nigériai környezetvédelmi ügynökségek listája
• Öt ijesztő környezeti probléma és megoldás, amit tudnia kell
• A készpénz ökológiai és környezetvédelmi előnyei a digitális pénzzel szemben
• Biztonságos környezet, megérdemelt haszon