Ebben a cikkben a globalizációnak a kínai légszennyezésre gyakorolt hatásait tekintjük át. Kína az elmúlt években a világ legszennyezettebb országaként ismert, és ennek oka a globalizáció.
Az olcsó munkaerő miatt olcsó kínai iparcikkek iránti kereslet növekedése növeli a széntüzelés mennyiségét Kínában. A szén elégetése szén-dioxidot termel, amely szennyezi a levegőt, szmogot, savas esőt és globális felmelegedést okozva.
A globalizáció felgyorsítja a növekedést, de felerősíti a zavarokat is. A globalizáció a demográfia, az urbanizáció és a digitalizáció növekedését okozza, és van néhány negatív externáliája is, amelyek a globális felmelegedés, különösen a légszennyezés, a volatilitás és az egyenlőtlenségek miatt.
Kína arra törekszik, hogy megtartsa helyét a kereskedelemben globálisan vezető helyen. Olyan újításokat hoztak létre, amelyek keresettek, mint például a külső FDI-ről a LED-re való átállás. Kína megnyitja a hazai piacot, jobb vállalatirányítást biztosítva, és a közjavak globális szolgáltatója.
A globalizáció eredményeként Kína gyors gazdasági növekedésnek örvend. Jelentős beruházásokat hajtottak végre az állami piacon, és exportmodellt alakítottak ki. De itt az a probléma, hogy a nagyobb gazdasági növekedés növeli a környezetszennyezést, és ez növeli is
Kína északi részén nagyon száraz az idő, és az északon élőknek szenet kell égetniük, hogy télen melegen tartsák magukat. Ezért olyan erősen szennyezett a levegő. Nagyon sok nehézipari gyár is van ott, ezért sok kibocsátást termel.
A Kínai Népköztársaságban, ahol a maszk már régen megelőzte a Covid-19-et. A Rhodium Group közleménye kimutatta, hogy 2019-ben Kína kibocsátása nem csak az Egyesült Államokét, a világ második legnagyobb kibocsátóját, 11%-kal meghaladta.
De első ízben meghaladta az összes fejlett ország kibocsátását együttvéve. Kína a fullasztó légszennyezés otthona. Kína továbbra is a széntől függ, hogy energiával töltse fel az egyre bővülő ipari bázist. Minden héten új széntüzelésű erőműveket épít, hogy kielégítse a világ iparcikkek iránti igényét (globalizáció).
Szenet importál regionális szomszédaitól, mint Ausztrália, Indonézia, Mongólia és Oroszország.
Kína nehezen kezeli a rekordszintű szmogot Peking felett. A közelmúltban több kínai város tisztviselői bejelentették, hogy szén-dioxid-kibocsátási egységekkel kereskednek a levegőszennyezés csökkentése érdekében.
Kína sok éven át fontosabbnak tartotta a gazdasági növekedést, mint a környezetet. A nemzet továbbra is éhes az energiára. Ugyanakkor a világ legnagyobb széngáz-termelőjévé is vált.
Az egyik a sok dolog közül, amiről Kína ismert, a rossz levegőminőség. De mennyire rossz?
Mennyire rossz a levegőszennyezettség Pekingben, Kínában?
A pekingi levegőminőség a legrosszabb helyzetben nagyon veszélyes, 2013-ban a levegő minőségét egészségtelennek vagy veszélyesnek ítélték több mint fél éven keresztül, és Pekingben tetőzött az Egészségügyi Világszervezet által javasolt határérték 35-szörösével.
Olyan rossz volt, hogy Li Keqiang miniszterelnök „háborút” hirdetett a környezetszennyezés ellen Kína éves, nagy horderejű Nemzeti Népi Kongresszusán. Öt évvel később, 2019 márciusában, amikor Li miniszterelnök ismét megnyitotta az NPC üléseit, a kinti szmog még mindig tízszer rosszabb volt, mint amit a WHO egészségesnek definiál.
Még ha Kína úgy is felszámol a környezetszennyezéssel, mint még soha, az ország továbbra is a világ egyik legrosszabb szennyezőjének számít.
Kína 2006-ban megelőzte az Egyesült Államokat, mint a világ legnagyobb üvegházhatású gázforrása, ami hozzájárult ahhoz, hogy a földkerekség olyan részre kerüljön, amely nem éri el az ENSZ céljait, amelyek célja a Föld hőmérséklet-emelkedésének megfékezése.
Kínában van olcsó szénenergia és olcsó gyári termelés, amelyet szén hajt, és ez segít Kínának gazdasági óriássá válni, amely segített olcsó árukat előállítani a világ többi részének, és segített a világ gazdaságának fellendítésében.
Tehát bizonyos értelemben a kínaiak adót fizetnek azért, hogy beszívják ezt a rossz levegőt a fogyasztók javára szerte a világon.
A WHO becslései szerint 1-ban több mint 2016 millió kínai halt meg a piszkos levegő miatt. Egy másik tanulmány szerint a szám még magasabb, napi 4,000 haláleset. Állítólag a környezetszennyezés volt a társadalmi nyugtalanság fő oka az elmúlt években, mivel a közösségi média segített felerősíteni a panaszokat.
A Weibo-n, Kína Twitter-szerű online platformján az emberek a gyárakat hibáztatták a levegő szennyezéséért, a kormányt pedig azért, mert nem tesznek eleget „A vállalatok szennyezték a levegőt, de az embereknek meg kell fizetniük az árát”.
2015 februárjában egy kínai oknyomozó újságíró saját finanszírozású dokumentumfilmet tett közzé az ország légszennyezési problémájáról. Több mint 100 millióan nézték meg az „Under the Dome”-t, mielőtt hat nappal a megjelenése után kitiltották a kínai webhelyekről.
Nem sokkal ezután Hszi Csin-ping elnök ígéretet tett arra, hogy vaskezet enged a környezetszennyezők megbüntetésére. Az elmúlt néhány évben a kormány jüan milliárdokat költött a környezetvédelmi előírások szigorítására, széntüzelésű erőművek leselejtezésére, valamint otthonok és vállalkozások millióinak szénről földgázra való átállítására.
A szabályozás bevált. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a pekingi nagykövetségén figyeli a szilárd részecskéket, és a 2018-as adatok alapján ez az év volt a legalacsonyabb szint ebben az évtizedben. A 2017-es és 2018-as tél pedig az egyik legjobb volt, ami a levegőminőséget illeti.
Nem tökéletes, de sokkal jobb, mint a 2013-as szennyezési problémák virágkora. Kína ma a világ legnagyobb zöldenergia-befektetője. 2018-ban Kína több mint 100 milliárd dollárt költött, ami 56%-kal több, mint az Egyesült Államok. A kezdeményezések között szerepel az elektromos járműipar támogatása az elektromos járművek vásárlóinak nyújtott támogatások révén.
És olyan infrastruktúra kiépítésének elősegítése, amely lehetővé teszi az elektromos autók számára, hogy városukban közlekedjenek és töltsenek. Kínában hatalmasak az elektromos járművek eladásai. Ez az elektromos járművek legnagyobb piaca a világon.
Kínában nemcsak az autókról van szó, hanem az elektromos buszokról is.
Kína nagyot fogad a napenergiára is. A becslések szerint 2019-ben a világ napelemeinek több mint egyharmada Kínában lesz telepítve. A környezetszennyezés elleni háború azonban az egyiknek ígérkezik.
A négy évtizedes rohamos gazdasági növekedés Kínát a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává tette, és még évekig a széntől fog függeni.
A levegőszennyezés halálos lehet. Évente több mint egymillió embert öl meg Kínában. A tisztviselők pedig nem tudják eltussolni, még akkor sem, ha megpróbálnák.
A világon sok helyen veszélyesen magas szintet ért el a légszennyezettség. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világ lakosságának 91%-a ki van téve a káros légszennyezésnek.
Kínában sok olyan városban van, ahol a levegő minősége olyan rossz, hogy halálos. A légszennyezés becslések szerint évente 1.8 millió emberéletet követel.
Az AirVisual – egy crowdsource levegőminőség-betekintési platform – adatai szerint Kínában a legrosszabb a levegő a keleti levegőben. Kínában 53 olyan nagyváros van, ahol az átlagos levegőminőség a WHO irányelvei szerint egészségtelennek minősül, vagyis ahol a levegőminőségi index 150 felett van.
Olyan helyek, mint Wujiaqu, a mindössze 100,000 XNUMX lakosú kis város Hszincsiang északi részén. Ez Kína nyugati régiója, ahol főleg az ujgurokként ismert török etnikai kisebbség él.
Ez is otthont ad néhány elragadó szovjet stílusú építészetnek. De a levegő minősége meglehetősen káros, mivel a WHO által „egészségtelennek” nevezett levegőminőségi index 157-es becslése szerint.
De a téli időszakokban a levegő minősége elérheti a 250-et is, ami egészségtelenebb.
Egy másik városban egészségtelen a levegő minősége, ha Linfen. Linfen a kínai Shanxi tartományban található. Linfen ma már csak mérsékelten szennyezett város.
De egy évtizeddel ezelőtt a világ legszennyezettebb városaként ismerték. De ma a város levegőminősége átlagosan 158. lakóhely és a jelentések szerint néha láthatja a napot.
A Linfen levegőminősége olyan rossz, mert a szén bányászatával, szállításával és felhasználásával foglalkoznak.
Egy másik rossz levegőminőségű város Kínában, Baoding. Baoding Kína Hebei tartományában található. Körülbelül 11 millió lakosával ez egy közepes méretű kínai város, amelynek levegőminőségi indexe 159.
Kína a világ legnagyobb energiafogyasztója, és fő villamosenergia-forrása a szén.
Anyang egy másik város, ahol a levegő rossz minősége káros az emberi egészségre. Ők egy körülbelül 5 milliós város Henan tartományban.
2019 februárjában a hónap legszennyezettebb városaként került a címlapokra. A hónap egy pontján a levegő minősége több mint 500-at ért el a levegőminőségi indexben, amely lefelé haladt a grafikonokról.
Egy másik város, amelynek levegőminőségi indexe káros az emberi egészségre, Handan. Handan Kína északi Hebei tartományában található, az átlagos levegőminőség 161. egyes napokon olyan rossz a szmog, hogy elnyeli az épületeket.
Ez a város megoldást talált. A megoldás egy nagy ágyú, amely kifújja a vízködöt a szmog elleni küzdelem és a levegő tisztítása érdekében.
Aksu egy másik város, amelynek levegőminőségi indexe káros az emberi egészségre. A 161-es átlagos levegőminőségi indexnek köszönhetően az Aksu nem alkalmas arra, hogy mélyeket lélegezzen.
Shijiazhuang, Hebei tartomány fővárosa egy másik város a levegőminőségi indexen belül, amely káros az emberi egészségre. A város mintegy 160 mérföldre délnyugatra fekszik Pekingtől. Ez egy forgalmas ipari bázis az acél- és vegyipari vállalat számára.
Shijiazhuang átlagos levegőminőségi indexe 162. 2014-ben Shijiazhuang került a címlapokra, amikor egy lakos volt az első ember Kínában, aki beperelte a kormányt a veszélyesen magas szmogszint miatt. Li Guixin felperes körülbelül 1,500 dollárra perelte be a helyi kormányt.
Ez azért volt, hogy kompenzálja azt, amit a légszennyezés hatásainak ellensúlyozására költött, beleértve az arcmaszk és a légtisztító vásárlását.
Xingtai egy másik város Hebei tartományban, és egyben a szénből táplálkozó kínai acélipar jelentős központja. A város levegőminőségi indexe 162, ami káros az emberi egészségre.
Kashgar egy másik város, amelynek levegőminőségi indexe káros az emberi egészségre. Kashgart gyakran Hszincsiang kulturális szívének tekintik. 2018-ban a város átlagos levegőminőségi indexe 172 volt.
Kína legszennyezettebb városa Hotan. Hotan is egy város Xinjiangban, és az óriási Taklimakan-sivatagban található. A Hotan átlagos levegőminősége 182, a száraz évszakokban 358-as csúcsok.
A Hotan légszennyezettségét nemcsak a nehézipar okozza, hanem a homokviharok is.
Tartalomjegyzék
5 A globalizáció hatása a levegőszennyezésre Kínában
A globalizáció nyomást helyez az energia iránti keresletre, hogy kielégítse a Kínában előállított olcsó termékek iránti növekvő igényt. Ez növeli a légszennyezettséget ezen a területen, mivel az ország szénre támaszkodik az energiatermelésben.
A globalizáció valóban veszélyesen rontotta a levegő minőségét a szénkibocsátás és a közúti járművek számának ugrásszerű növekedése miatt. Az alábbi lista a globalizáció 5 hatását mutatja be a kínai légszennyezésre.
- Rossz látási viszonyok
- Társadalmi elégedetlenség
- Egészségügyi problémák
- Halál
- Gazdasági kár
1. Rossz látási viszonyok
A rossz látási viszonyok a globalizáció egyik hatása a kínai légszennyezésre. A globalizáció okozta légszennyezés miatt sürgető probléma a rossz látási viszonyok. Ez oda vezetett, hogy olyan területeken, mint Peking, bezárták az utakat és a játszótereket a szmog közepette a kínai szénkiugrás után.
Az utóbbi időben környezetvédelmi rekordjaik vizsgálatával szembesültek, amelyek elindítják vagy megszakítják a nemzetközi klímatárgyalásokat. A világ vezetői a közelmúltban összegyűltek a COP26 tárgyalási törvényjavaslatban 2021-ben, mint az utolsó esélyek egyikeként a katasztrofális éghajlatváltozás megelőzésére.
Az országos időjárás-előrejelzés szerint egyes területeken 200 méter alá csökkent a látótávolság.
2. Társadalmi nyugtalanság
A társadalmi nyugtalanság a globalizáció egyik hatása a kínai légszennyezésre. Állítólag a levegőszennyezés volt az oka a kínai társadalmi zavargások egy részének, mivel a kínai állampolgárok egy része belefáradt a szénkibocsátásba, amely hatalmas légszennyezéshez vezetett az országban.
3. Egészségügyi problémák
Különféle egészségügyi problémák a globalizáció egyik hatása a kínai légszennyezésre. A 16 legszennyezettebb hely közül 20 Kínában található. A kínai városok 70%-a nem tudja teljesíteni a levegőminőségi előírásait. A szénégetés a légszennyezés fő oka. Az urbanizációhoz és globalizációhoz vezető építkezés a levegőszennyezés egyik fő oka Kínában.
Számos egészségügyi probléma fordult elő, mint a növényvédőszer-expozíció, magas vérnyomás, szívbetegség, tüdő- és gyomorrák, csökkent tüdőműködés, szem-, orr-, száj- és torokirritáció, asztmás rohamok, köhögés és sípoló légzés, csökkent energiaszint, fejfájás és szédülés , Szív- és érrendszeri problémák.
És itt az a baj, hogy nincs védelmük a por ellen. Az éles szag ezen gyárak hulladékából származik. Könnyen érezhető az összes kén-dioxid szag.
Mivel a szennyezett városok medenceterületen helyezkednek el, ezért a levegő nem tud jól áramlani. A szennyezett levegő nem oszlik szét, ezzel tovább rontva a szennyezettségi problémát. Sok idős embernek rossz tüdeje van a szennyezés következtében, és idővel szívelégtelenség alakul ki bennük.
4. Halál
A globalizációnak a kínai légszennyezésre gyakorolt egyik hatása a halál. Egy friss publikáció kimutatta, hogy a levegőszennyezés évente körülbelül 1.8 millió ember életét követeli Kínában. Nap mint nap halnak meg emberek a levegőszennyezéssel összefüggő betegségekben.
5. Gazdasági kár
A gazdasági károk a globalizáció egyik hatása a kínai légszennyezésre. Kína GDP-je valóban 10%-kal nőtt az 1970-es évek óta, amikor Teng Hsziao-ping piaci reformokat vezetett be.
A globalizációval járó gazdasági növekedés azonban csak egy pillanatra szól, mivel a globalizáció megterheli Kína energiaigényét, következésképpen a levegőszennyezés növekedéséhez vezet. A levegőszennyezés jelentősen növeli a megbetegedések és halálozások arányát az MIT és a Global Burden of Disease tanulmányai szerint.
A magas halálozási arány magasabb egészségügyi költségekben és a kihagyott munkanapok számának növekedésében, következésképpen csökkenti a termelékenységet.
Ezenkívül a levegőszennyezés az erőforrások kimerüléséhez vezet. Ez végül a szántóterület csökkenését eredményezi Kínában, aminek következtében csökken a terméshozam.
A vízrendszereket a szén elégetése során felszabaduló higany szennyezi. Ez szennyezi a vizet, hatással van a halakra, a rizsre, a zöldségekre és a gyümölcsökre; a levegőben szálló szennyező anyagok pedig elpusztítják a fákat és az erdőket.
A légszennyezés a szerkezeti épületeket is érinti, felgyorsítva az állapotromlást. Ez aggodalomra ad okot, mivel az ország értékes történelmi emlékei minden bizonnyal érintettek ezektől a veszélyes vegyi anyagoktól.
Figyelembe kell venni a szennyezett levegő közvetett gazdasági hatásait is. Csökkenni fog a turizmus, mivel az egészségtelen levegő miatt a szennyezett városok többé nem vonzzák a külföldieket.
A Kínába érkező külföldi vendégek száma 2013-ban az ország egészét tekintve 5%-kal, Pekingben pedig 10.3%-kal csökkent. A médiával átitatott események, mint például a 2013. januári airpocalypse valószínűleg jelentős szerepet játszottak itt.
ajánlások
- A légszennyezettség kiválthatja/eszkalálhatja a COVID19 halálos kimenetelét.
. - 8 vízkezelő vállalat Ghánában
. - A környezetszennyezés 7 fajtája
. - Mi a környezetszennyezés?
. - 8 vízkezelő vállalat Egyiptomban
. - 9 vízkezelő vállalat Szaúd-Arábiában
. - 8 vízkezelő cég Dubaiban
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.