Legyünk ma egy kicsit gyakorlatiak.
Te farmer vagy Kelet-Texasban. Nagy farmod van. Kukoricát, babot és tökféléket termesztenek rajta. Ugyanazon a farmon méhészkedsz és garnélaráktenyésztesz. Van egy nagy ipari csirkegyára is.
Ja, és ne felejtsd el, van 25 kövér malacod, 60 kocád és száz malacod!
Elképesztően hangzik és teljesen jövedelmező, nem igaz? De sokkoló – felsorolom és kifejtem a vegyes gazdálkodás hátrányait.
Miért? Kíváncsi vagy… Feltételezem, hogy amióta ezt a blogot olvasod, valószínűleg a vegyes gazdálkodás iránt érdeklődsz. Valószínűleg nagy meglátásban volt részed, akárcsak a fentebb bemutatott farm. Vagy még nagyobbat.
Szeretném, ha tisztában lenne velük, és felkészülne rájuk. Egyszerű. Az az ember, aki jobban megérti az álmát, nagyobb valószínűséggel él túl.
Mielőtt belemerülnék a mélységbe, szeretném tisztázni ezt a három fogalmat: vegyes gazdálkodás, integrált gazdálkodás és vegyes növénytermesztés. A vegyes gazdálkodást nem szabad összetéveszteni a vegyes termesztéssel.
A vegyes növénytermesztés két vagy több fajta növény termesztése ugyanazon a területen, különböző évszakokban. Az integrált gazdálkodás szándékosabb és szisztematikusabb megközelítést jelent a gazdaság különböző elemeinek egy összefüggő egésszé történő kombinálására.
Lehetséges, hogy egy integrált gazdaság ugyanazokat a mezőgazdasági tevékenységeket folytatja, mint a vegyes gazdálkodás, de a gazdaság különböző összetevői úgy vannak kialakítva, hogy olyan módon működjenek együtt, hogy maximalizálják az erőforrás-felhasználás hatékonyságát, csökkentsék a hulladékot és a környezeti hatásokat, valamint növeljék az általános termelékenységet.
Például az állati trágyát a növények trágyájaként használhatják, míg a növények takarmányként szolgálhatnak az állatok számára, a fák pedig árnyékot és élőhelyet biztosíthatnak az állatok számára.
A vegyes gazdálkodás meghatározásához görgessen.
Tartalomjegyzék
Mi az a vegyes gazdálkodás?
A vegyes gazdálkodás (MF) nagyon népszerű Ázsiában, különösen Indiában. Két vagy több független mezőgazdasági tevékenységet kombinál ugyanazon a gazdaságon. a gazdaság minden egyes összetevője a többitől valamelyest függetlenül működik.
A vegyes gazdálkodás tipikus esete a növénytermesztés és a tejtermesztés, vagy általánosabban a növénytermesztés és az állattenyésztés kombinációja. Például egy vegyes gazdaság termeszthet búzát, kukoricát és szóját, miközben csirkét, sertést és tehenet is nevel.
A különböző növényeket és állatokat általában külön-külön kezelik, és a gazdaság minden részének megvan a maga sajátos inputkészlete, gazdálkodási gyakorlata és kimeneti piaca.
A vegyes gazdálkodásban a gazdálkodó különböző típusú jövedelemszerzési gyakorlatokat folytathat, miközben fő tevékenységét a mezőgazdaságban végzi.
Néhány ilyen gyakorlat a fő mezőgazdasági gyakorlatokkal együtt végezhető: baromfitenyésztés, tejtermesztés, méhészet, garnélarák-tenyésztés, kecske- és juhtenyésztés, valamint agrár-erdészet.
Így a gazdálkodó különböző gazdálkodási gyakorlatok együttes végrehajtásával növelheti jövedelmét. A fő ok, amiért sok gazdálkodó ezt a fajta gazdálkodást fontolgatja, az az, hogy ha valamelyik vállalkozás nem fizeti ki a kívánt hasznot, azt a másik vállalkozás hasznából is meg lehet szerezni.
Ebből bizonyára leszűrted, hogy a vegyes gazdálkodásban minden gazdálkodási terület más vállalkozás.
A vegyes gazdálkodás hátrányai
- Magasabb költségek
- Munkaigényes
- Invazív betegségek
- Korlátozott hatékonyság
- Csökkent termelési szint
- Verseny az erőforrásokért
- Magasabb szintű karbantartás
- Korlátozott piac
- Klímafüggő
- A talaj termékenységének csökkentése
1. Magasabb költségek
A vegyes gazdálkodás hátrányai között az első helyen áll a magasabb költség nyilvánvaló okokból. Ez a gazdálkodók második gondja a szabad piac után.
A vegyes gazdálkodás elindítása és kezelése nagyszámú erőforrást igényel. Mivel egy vegyes gazdaságot különböző műveletekkel, tervezéssel és bevitellel működtetnek.
A vegyes gazdálkodás sokféle felszerelést és erőforrást igényel, ami növelheti a költségeket. Az erőforrások magukban foglalják az időt, készpénzt, földet, munkaerőt stb. is.
Komoly tervezést és gondolkodást kell figyelembe venni a vagyon szétszórásakor.
Ha azonban jól megtervezi a mezőgazdasági tevékenységeit, akkor egész évben garantált a folyamatos pénzforgalom.
2. Munkaintenzív
A vegyes gazdálkodás munkaigényes, ezért a gazdálkodóktól több növény és állat kezelését igénylik. Az irányításához képzett munkaerőre van szükség. A gazdálkodásnak vannak olyan területei, ahol speciális kézre van szükség.
Különösen az erőforrásszegény gazdálkodóknak kell jelentkezniük, akik vegyes gazdálkodásba kezdenek munkaigényes technikák, mint egyetlen erőforrás.
A vegyes gazdálkodás helyet, munkaerőt és erőforrásokat használ fel sokkal nagyobb mennyiségek előállításához.
3. Invazív betegségek
Az egyik állatból vagy növényből származó betegség megtámadhatja a gazdaságot, és nem kompatibilis egy másik fajjal. Az egyik faj kórokozókat terjeszthet, és könnyen átjuthat a másikba.
4. Korlátozott hatékonyság
A vegyes gazdálkodás kevésbé hatékony, mint a speciális gazdálkodási módszerek, mivel a gazdáknak sokféle növényt és állatot kell kezelniük.
Megosztják a munkát, a gazdálkodó erőforrásait.
Ne feledje, hogy a megfelelő tervezés megkímélheti Önt ettől, és gazdaságát mássá teheti, mint mások.
5. Csökkent termelési szint
Csökkent termelési szint a monokultúrához képest. A monokultúrában minden erőforrás egyetlen erőfeszítésre összpontosul. A vegyes gazdálkodásban azonban tervezéssel diverzifikálják.
Ez az egyes termékek termelési szintjének csökkenését okozza. Ennek az az oka, hogy ha minden egyenlő (pl. klíma), a termék egyenlő az erőfeszítéssel.
A vegyes gazdálkodás ezen és egyéb hátrányainak leküzdéséhez, miközben erőforrásait maximalizálja, megfelelően kell terveznie.
6. Verseny az erőforrásokért
A vegyes gazdálkodásban nem minden növény használható együtt. A növényeket gondosan választják ki.
Ha nem megfelelően választják ki a vegyes gazdálkodásra szánt növényeket, akkor esélyük van versenyre a tápanyagokért. Ha nem választják ki megfelelően, verseny lesz a gazdálkodók között az erőforrásokért.
Két növényt úgy kell kiválasztani, hogy ne versenyezzenek olyan erőforrásokért, mint a föld, víz és napfény, műtrágyák stb.
Egyes növények képesek ellenállni a káros kártevőknek és gyomoknak. Ha ezeket a növényeket az elsődleges növényekkel együtt termesztik a gazdaságban, ez segít a hozam növelésében és a talajerózió csökkentésében.
7. Karbantartási nehézség
A vegyes gazdálkodásban a különböző növények növekedési üteme és optimális betakarítási időpontja eltérő. A különböző állatok párzási időszaka eltérő. Az állatok növekedési üteme és szaporodása is különbözik.
Vegyes gazdaságban az állatok veszélyesek lehetnek, ha nincsenek megfelelően bezárva vagy kikötve. Elpusztíthatják a termést. Az eljárások ellenőrzéséhez, nyomon követéséhez és karbantartásához szükséges erőfeszítések nehezebbek.
Mindkét vállalkozás vezetéséhez sok készségre és technikai tudásra van szükség.
Ahhoz, hogy ne fokozza munkáját, ne vegyen be válogatós növényeket.
8. Korlátozott piac
Ez a gazdálkodók legfőbb gondja – a rendelkezésre álló piac. Ki akar olyan terméket előállítani, amelynek nincs piaca? Én biztosan nem. Ez pedig a vegyes gazdálkodás egyik hátránya.
A vegyes gazdálkodásnak minden termékre más-más tevékenysége és piaca van. Ne feledje, mindegyik más, független vállalkozás.
A vegyes gazdálkodásnak korlátozott piaca lehet bizonyos termékeknek, mivel előfordulhat, hogy a termékekre nincs kereslet. Mivel a vegyes gazdálkodás különböző állatokat és növényeket foglal magában, előfordulhat, hogy a termelő körüli piac nincs a közelben.
Ha ez elkerülhetetlen, azt tanácsoljuk, hogy a maximális haszon és haszon érdekében a legtöbb termék piaca közel legyen.
9. Klímafüggő
Kilencedik a vegyes gazdálkodás hátrányait felsoroló listámon – Klímafüggő. A vegyes gazdálkodás az éghajlattól függ, és a gazdálkodók küzdhetnek, ha az időjárás nem kedvez a növényeiknek és állataiknak.
És ez következetlen a miatt klímaváltozás.
A mezőgazdasági termelők az alábbi módokon reagálhatnak az éghajlatváltozás jelentette veszélyekre:
Érdemes megfontolni a szárazságtűrőbb növények használatát, a táplálkozási választások megváltoztatását és a különböző gazdaságirányítási gyakorlatok alkalmazását.
10. A talaj termékenységének csökkentése
Utolsó, de nem a vegyes gazdálkodás hátrányai között szerepel a talaj termékenységének csökkenése. Az ilyen típusú gazdálkodási rendszer a talaj szükségleteit szem előtt tartva történik, nem a termény szükségleteivel.
Csökkentheti a talaj termékenységét is, mivel egyszerre több növényt termesztenek ugyanazon a földterületen. A talaj szerkezetének felbomlását és a termőtalaj kiterjedt elvesztését okozhatja, ami hosszabb időn keresztül a terméshozam csökkenését okozhatja.
Ennek megoldására gyakoroljuk a vetésforgót. Javítja a talaj minőségét.
Következtetés
A vegyes gazdálkodás a gazdálkodás népszerű formája, amely magában foglalja a növénytermesztést és az állat- vagy baromfitenyésztést is.
A vegyes gazdálkodás alapvetően erősen urbanizált területekhez kapcsolódik. Javasolt gazdálkodási forma; olyan gazdálkodók számára, akik magas nyereséget vagy hozamot szeretnének elérni, és hatékony gazdálkodási módszernek számít.
Egyetlen farm többszörös hasznosítása. A vegyes gazdálkodás fentebb kifejtett hátrányai közé tartozik a magasabb költségek, a munkaigényes, az invazív betegségek, a korlátozott hatékonyság stb.
A vegyes gazdálkodás hátrányai
- Magasabb költségek
- Munkaigényes
- Invazív betegségek
- Korlátozott hatékonyság
- Csökkent termelési szint
- Verseny az erőforrásokért
- Magasabb szintű karbantartás
- Korlátozott piac
- Klímafüggő
- A talaj termékenységének csökkentése
ajánlások
- A 9 legfontosabb környezetvédelmi ok a papírmentesség mellett
. - 12 ingyenes online újrahasznosítási tanfolyam
. - 13 legjobb online hulladékgazdálkodási tanfolyam
. - A világ 10 legszennyezettebb tava
. - A világ 10 legtisztább folyója és miért ilyenek?