6. Az óceáni hullámok hatásai és okai

Az óceánhullám név szerint talán nem nagy dolog, de ismert, hogy hatással van az emberre és a környezetére is.

Bár ez a hatás lehet negatív vagy pozitív, nálunk nagyobb a negatív hatás, és valójában erre összpontosítunk, mert ezek a negatív hatások olyan változást hoznak mindennapi életünkbe, amire nem vagyunk készek.

A szörfösök kihasználják ezeket az óceáni hullámokat sportolásra, de ez nagyon veszélyes lehet, mivel köztudott, hogy az emberek szörfözés közben vesztették életüket.

Szükséges, hogy tájékozódjunk az óceán hullámainak okairól és hatásairól, hogy fel tudjunk készülni a váratlanokra.

Mi az Ocean Wave?

Az óceán hullámai (duzzadása) úgy jönnek létre, hogy a légköri szél mozgásából származó energiát átadják az óceán felszínére, és ennek egy részét a partvonalra engedik, ami erózióhoz és a part menti felszínformák hosszú távú felhalmozódásához vezet.

Amikor a szél átfúj az óceán felszínén, kis hullámokat okoz, amelyek az idő és a távolság múlásával fokozatosan hullámokká nőnek.

A hullámok instabillá válnak, és a sekély vízbe jutva törni kezdenek, ami nagy hidrodinamikai nyomást gyakorolhat az ott élő fajokra.

Az óceán hullámainak fizikája

Lényegében az energia az anyagon áthaladva hullámokat képez.

Egy idealizált óceánhullám keresztmetszetben nézve keresztirányú hullámként jelenik meg. A hullám balról jobbra haladó mozgásával ellentétben a hullám felszíne felfelé és lefelé halad.

De a tipikus keresztirányú hullámokhoz képest az óceán hullámai egy kicsit összetettebbek.

A valóságban ezek orbitális progresszív hullámok. Ahogy a hullám fejlődik, a vízmolekulák körkörösen keringenek. Gondoljon a hullám felszínéhez közeli részecskékre, hogy megjelenítse ezt a mozgást.

A részecskék körben mozognak az óramutató járásával megegyező irányban, ha a hullám balról jobbra halad Ön előtt. Felmásznak a hullámra, átkelnek a csúcsán, és leereszkednek a csúcsára.

Amikor a szél fúj a nyílt vízen, körkörös hullámok kezdenek kialakulni az óceánban. Az enyhe szellőnek nincs hatása; hullámzást okoz a vízben, amely hasonló módon oszlik el, mint egy tóban vagy akváriumban.

A szél erősödésével azonban a víz egyre jobban visszaszorul hozzá. Ahogy csúcsokat és fehér kupakokat hoz létre a víz felszínén, energiát ad át a folyadéknak.

A víz szaggatottan és bármilyen irányba mozoghat ezen a fehér sapkákon. A szélnek a csúcsok miatt nagyobb felülete van, amibe belekapaszkodhat, ami lehetővé teszi, hogy még magasabb sapkákba taszítsa a vizet.

A hullámok három fő meghatározója a szélsebesség, a szélidő és a szél távolsága. ahogy a nevek is sugallják.

• Szélsebesség
• Hullám idő
• Szél távolság

1. Szélsebesség

A szél erőssége hatással lesz a hullámok méretére. A gyorsabb szél több hullámzást és hullámzást okoz egymás felett, így nagyobb hullám lesz.

2. Hullámidő

A hullámok mérete attól függ, hogy mióta fúj a szél az óceánon.

3. Szél távolság

A hullám mérete is nőni fog azzal arányosan, hogy milyen mértékben fúj vele szemben a szél.

Bár van néhány további természetes tényező, amely hullámokat generálhat, ez a három kritérium szabályozza a szél által hajtott hullámok méretét és szerkezetét.

A nagy, habos, fehér sapkák akkor jönnek létre, ha nagyon erős szél huzamosabb ideig fúj egy méretes víztömeg felett.

Végül ezek hatalmas hullámokat keltenek, ami megmagyarázza, hogy a szörfözés körülményei gyakran kedvezőek egy vihar után a tengeren.

Az előrejelzők az óceáni időjárási minták alapján meg tudják becsülni, hogy hol lesz magas a hullámzás, a felszíni szelek mérésére használt műholdadatok alapján.

Mi okozza az óceán hullámait?

Az óceán hullámai, bár természeti jelenségek, nem egyszerűen előfordulnak, hanem a következő tényezők okozzák vagy váltják ki őket. Tartalmazzák

• Tides
• Viharhullámok
• Cunamik
• Szélhullámok és hullámzások
• Rogue Waves

1. Árapály

A Föld forgásának, valamint a Hold és a Nap gravitációs vonzásának kölcsönhatása árapály keletkezését eredményezi.

Az árapály időtartama 12-24 óra, hullámhosszuk száz kilométertől több ezer kilométerig terjed.

Nyílt tengeri helyeken, szemben a zárt medencékkel, az árapály-tartomány, amelyet a dagály és apály közötti magasságkülönbségként határoznak meg, nagyobb.

Például a Saint Michel-hegyen (az Atlanti-óceán francia partján) több mint 10 méteres árapály-tartományt észleltek, különösen a tavaszi apály idején.

A telihold vagy újhold, amikor a Nap és a Hold egy vonalban van, és gravitációs vonzásuk a legerősebb, akkor fordul elő tavaszi dagály.

Viharhullámokkal és szélhullámokkal párosulva a dagály veszélyt jelenthet a part menti területekre.

Saint Michel hegy 2015 márciusában egy rendkívül dagály esemény során víz vette körül.

2. Viharhullámok

A viharhullámok periódusa egy-két nap, hullámhossza pedig néhány száz kilométer, így valamivel rövidebbek az árapálynál.

Nagy léptékű légköri rendszerek vagy viharok, amelyekre az alacsony nyomás és az erős, tartós szél jellemző.

A víz felgyülemlik, amikor egy vihar közeledik a parthoz, és jelentős áradásokhoz vezethet.

Alatt A Katrina hurrikán 2005 augusztusában, egy példátlan vihar sújtotta különösen az Egyesült Államok Mississippi és Louisiana államait, több mint 100 milliárd dolláros kárt és több mint 1800 halálos áldozatot okozva.

A Mississippi középső partvidékén akár 8.2 méter magas viharhullámot is regisztráltak, amely akár 10 mérföldnyire a szárazföld belsejében is érintett.

A viharhullámot egy hurrikán okozta az Egyesült Államok partvidékén

3. Cunamik

A tengerfenék hirtelen tektonikus változásai vagy földcsuszamlások, amelyek gyakran a földrengések és a felszín alatti vulkáni tevékenység következményei, okozzák a szökőárokat.

Hullámhosszuk néhány kilométertől több száz kilométerig terjed, hullámperiódusuk egy és húsz perc közötti.

A szökőár ritkán haladja meg az 1 méteres amplitúdót a mély óceánokban, de sekély vizekhez közeledve zátonyosak, nagymértékben megnövelve amplitúdójukat, és jelentős szárazföldi áradásokat okozhatnak.

A nagy Kelet-Japánt követő cunami földrengés 2011-ben (a Richter-skála szerint 9.1-es magnitúdó) kiváló példája ennek a hullámtípusnak.

A Yomiuri Shimbun nemzeti napilap becslései szerint Miyako City maximális hullámmagassága 38.9 méter volt.

A cunami, amely a 2011-es nagy kelet-japán földrengést követte

4. Szélhullámok és hullámzások

A 20 másodpercnél rövidebb hullámtípusok a szél által keltett hullámok.

A tengerparton látható hullámok felszíni gravitációs hullámok, amelyek szél által keltett hullámok, amelyek időtartama meghaladja a 0.25 másodpercet.

Helyi szelek hatására egyenetlenek és rövid tarajosak, és széltengernek nevezik őket.

Ha a széltermelő mechanizmus (például vihar) hiányzik, akkor hosszú csúcsú, szabályos hullámokat vagy hullámokat láthatunk.

Viharok, például trópusi ciklonok idején rendkívül erős szélhullámok láthatók.

Viharhullámokkal és csillagászati ​​árapályokkal párosítva a hullámok hozzájárulhatnak a teljes vízszinthez a mélyvízi szignifikáns hullámmagasság 10–14%-ában (az adott időszakban a legnagyobb hullámok átlagosan 1/3-a). Ez súlyosbítja a szárazföldi árvizet.

5. Rogue Waves

Elegendő jelentés érkezett a szélhámos hullámokról ahhoz, hogy tudjuk, komoly kockázatot jelentenek a tengerészek biztonságára nézve, bár egyes tengerészek elutasítják őket, mint pusztán városi legendákat.

A zsiványhullámok, amelyek időnként 100 méter fölé is emelkedhetnek, a semmiből jelennek meg.

Általában viharok során fordulnak elő a mélytengerben, távol a szárazföldtől, és úgy gondolják, hogy több óceáni hullámok ütköznek egymással, és egyidejűleg irányítják át erejüket.

Az óceánhullám hatásai

A hullámok végighaladnak a földön, és hevesen becsapódhatnak a part menti területekre, áradásokat okozva a nyomukban.

Az óceán hullámai mind a szárazföldön, mind a vízben köztudottan pusztítják az életet és a tulajdont.

1. Pusztulás

A hatalmas pusztítás annak az energiának és víznek a következménye, amelyet egy nagy cunami hordoz, amikor lecsap a szárazföldre.

Mind a sebesen mozgó vízfal csapó ereje, mind a nagy mennyiségű, a talajból kiszivárgó és jelentős mennyiségű törmeléket magával hozó víz pusztító ereje mérsékelt hullámzás mellett is feldolgozódik, amivel a cunamik károkat okoznak.

Egy hatalmas cunami kezdeti hulláma rendkívül magas, de a legtöbb kárt nem okozza.

A károk nagy részét az a hatalmas víztömeg okozza, amely a kezdeti hullámfront mögött képződik, miközben a tengerszint továbbra is gyorsan emelkedik, és elönti a partvidéket.

Pusztítást és haláleseteket okoz a hullámok ereje és a véget nem érő vízcsapás. A szökőár hatalmas megtörő hullámai csapni fogják a partvonalat, és mindent megölnek, ami az útjába kerül.

Mindent, ami útjukba kerül, elpusztítják a szökőárhullámok, beleértve a házakat, hidakat, autókat, fákat, telefon- és villanyvezetékeket, valamint hajókat.

Ha a part körüli infrastruktúrát már tönkretették a szökőárhullámok, akkor a szökőár több mérföldön keresztül továbbhalad a szárazföld belsejében, és több fát, házat, autót és más ember alkotta tárgyat semmisít meg.

Néhány kis szigetet a cunamik is felismerhetetlenné tettek.

2. Halál

A szökőár egyik legnagyobb és legkárosabb hatása az emberi életek költsége, mivel szinte lehetetlen túlélni. Évente több ezer embert ölnek meg a cunamik.

Nem sok figyelmeztetés van, mielőtt cunami éri a földet. Nincs idő menekülési útvonalat tervezni, amikor a víz a part felé folyik.

A tengerparti vidékek, városi központok és kisvárosok lakóinak nem áll rendelkezésére a szabadidő elmenekülésének luxusa.

A cunami hatalmas ereje gyors halált okoz, leggyakrabban fulladásból.

Az épületek összeomlása, az áramütés és a gáz által okozott lángok, a törött tartályok és a lebegő törmelék további halálozási okok.

3. Betegség

Az árvíz és a szennyezett víz a betegség terjedését okozhatja a cunami által sújtott területeken. A malária és más fertőzések pangó, piszkos vízben terjednek.

A fertőzések és a betegségek gyorsan terjednek, ami megnövekedett halálozáshoz vezet, mivel az emberek számára kihívást jelent az egészség megőrzése és a betegségek kezelése ilyen körülmények között.

4. Környezeti hatások

A cunamik az emberek megölésén túl növényeket, állatokat, rovarokat és természeti erőforrásokat is elpusztítanak.

A cunami megváltoztatja a terepet. Ennek eredményeként a fák, a növények és az állatok élőhelyei, különösen a madarak fészkelőhelyei kiszorulnak.

Amikor a mérgező elemek bemosódnak a tengerbe, és beszennyezik a tengeri élőlényeket, a vízbefulladás megöli a szárazföldi élőlényeket, míg a szemét megmérgezi a tengeri élőlényeket és megöli a tengeri állatokat.

Az óceánhullámok környezetre gyakorolt ​​hatásai kiterjednek a természeti adottságokra, például a tájra és az állatvilágra, valamint a beépített területekre.

A legégetőbb környezetvédelmi probléma a természeti katasztrófákból származó szilárd hulladék és törmelék.

Az óceán hullámainak másik jelentős környezeti hatása a a föld szennyeződése és a víz.

Az esetek többségében a víztestek, mint a folyók, kutak, belvízi tavak és a felszín alatti víztartó rétegek szikesedhetnek.

A szikesedés és a törmelékszennyezés a mezőgazdasági területek talajtermékenységét is befolyásolja, ami hosszú és középtávon hatással lesz a hozamokra.

A vízellátást szennyvíz, szennyvíztisztító tartályok, törött WC-k szennyezik.

Végül, de nem utolsósorban, az atomerőművekben bekövetkezett károk, mint amilyen 2011 márciusában Japánban történt, radioaktivitást eredményezhet.

A sugárzás potenciálisan károsíthatja a neki kitett tárgyakat, mivel régóta fennáll.

Az állatokat és az embereket jobban veszélyezteti a sugárzás, mert károsíthatja a molekulákat, amikor elveszítik elektronjaikat.

A DNS sugárkárosodása születési rendellenességeket, rosszindulatú daganatokat és akár halált is lehetővé tesz.

5. Költség

Amikor szökőár történik, a városoknak és országoknak óriási költségekkel kell szembenézniük. A cunami áldozatainak és túlélőinek gyors segítségre van szükségük a mentőcsapatoktól.

A világ minden tájáról érkező kormányok hozzájárulhatnak a pusztított területekre való segélyszállítás költségeihez.

A segítségnyújtás és szolgáltatások különféle formáinak felajánlása érdekében a nemzeti intézmények, az Egyesült Nemzetek Szervezete, más nemzetközi szervezetek, szomszédsági és civil szervezetek, valamint néhány más testület együttműködik.

Azok, akik a médiában láttak képeket a régióról, szintén fellebbezést nyújthatnak be és pénzt adhatnak.

A szökőárt követő tisztítás és újjáépítés költségei óriásiak. A veszélyes épületeket le kell bontani, a szemetet el kell szállítani.

Egy ideig problémát jelent majd a helyi gazdaság bevételkiesése és az infrastruktúra károsodása által okozott esetleges veszteségek.

A szökőár által a part menti élőhelyekben és építményekben okozott kár több millió, esetleg milliárd dollárra tehető. A monetáris költséget nehéz számszerűsíteni, de egy ország GDP-jének jelentős részét teheti ki.

6. Pszichológiai hatások

Az óceáni hullámok és a cunami áldozatai gyakran tapasztalnak pszichológiai problémákat, amelyek napokig, évekig vagy akár egész életükig is eltarthatnak.

Az Egészségügyi Világszervezet 2004 decemberében megvizsgálta a Srí Lanka-i szökőár túlélőit, és felfedezte, hogy sokan PTSD-ben (poszttraumás stressz-zavarban) szenvedtek (WHO): Négy hónappal a szökőár után a PTSD-t ezen emberek 14-39%-ánál fedezték fel. gyerekek voltak, a tinédzserek 40%-a és e serdülők anyukáinak 20%-a.

Otthonaik, vállalkozásaik és szeretteik elvesztése következtében ezek az emberek gyászt és depressziót éltek át. Sokuknak még mindig volt PTSD-je.

Periliya faluban 2,000 ember halt meg, és 400 család vesztette el otthonát. Két évvel a cunami után kiderült, hogy ezek a személyek még mindig mentális egészségügyi problémákkal küzdenek.

Következtetés

Az óceánhullám csodálatos látvány lehet, amit meg lehet nézni vagy szörfözni benne, de, mint láttuk, az óceán hullámai különböző fajták, különböző tényezők okozhatják, és veszélyesek lehetnek az emberre és a környezetére egyaránt. Különös figyelmet kell fordítani az óceán hullámainak hatásaira, hogy a szükséges előkészületeket meg lehessen tenni a minimálisra csökkenthető e katasztrófa hatásait rajtunk.

6 Az óceánhullám hatásai és okai – GYIK

Milyen hullámhosszúak az óceán hullámai?

139 km-es lefutási sebességgel és 37 km/órás széllel a hullámok egy nagy víztesten (az óceán vagy egy nagyon nagy tó) 10 óra elteltével teljesen kifejlődnek, átlagos amplitúdójuk körülbelül 1.5 m, átlagos hullámhosszuk pedig kb 34 m.

ajánlások

• 11 vízkezelő vállalat Ománban
  .
• 4 A zöld technológia jelentősége
  .
• A világ 10 leghíresebb környezetvédője
  .
• 44 Éves környezetvédelmi rendezvények
  .
• 8 Erdővédelmi Szervezet világszerte
  .
• 13 A turizmus hatása a környezetre