Mivel a műanyagok a 21. században életünk részévé váltak, a műanyagszennyezésnek olyan hatásai vannak az óceánokban, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha változást kell hoznunk.
A műanyagszennyezés a szintetikus polimer anyagok felhalmozódása a környezet addig a pontig, ahol problémákat okoznak az élőhelyeken, ahol megtalálhatók. A műanyagok lehetnek természetesek és szintetikusak is.
A természetes műanyagok, például a gumi és a selyem bőségesen léteznek, de nem játszanak jelentős szerepet a környezetszennyezésben, mivel biológiailag lebomlanak. Ez azonban nem mondható el a szintetikus műanyagokról.
Polimerek (azaz olyan anyag, amelynek molekulái nagyok, és egymással összefüggő kapcsolatok végtelennek tűnő sorozatából állnak), és kifejezetten a természetes bomlási folyamatok leküzdésére fejlesztették ki. Mivel a szintetikus műanyagok nagyrészt biológiailag nem bomlanak le, hajlamosak megmaradni a természetes környezetben.
Tartalomjegyzék
Mit jelent az óceán műanyagszennyezése?
Az óceánok műanyagszennyezése egyszerűen a műanyagok felhalmozódása az óceánban, legyen szó akár közvetlen lerakásról és lomtalanításról, akár a műanyag óceánba szállításáról bármilyen módon. az óceánok műanyagszennyezésének hatását nem lehet eléggé hangsúlyozni.
A műanyagok az összes tengeri törmelék 80%-át teszik ki. A kutatások szerint évente több mint 400 millió tonna műanyagot állítanak elő, és ez a mennyiség kevesebb, mint 3 évtizeden belül várhatóan megduplázódik! Őrültség nem?
Becslések szerint az óceánban lévő műanyag tömege 2050-re várhatóan nagyobb lesz, mint a tengeri élőlények tömege. Ez bepillantást enged a műanyagszennyezés következtében fellépő problémába.
A tudósok kimutatták, hogy évente körülbelül 12 millió tonna műanyag kerül óceánjainkba, ami percenként körülbelül egy teherautónyi műanyag hulladékot jelent!
Bővebben olvashat arról, hogy a műanyagszennyezés hogyan befolyásolja az óceán élővilágát itt.
Hogyan kerül a műanyag az óceánba?
A műanyag többféle módon kerül az óceánba, többek között, de nem kizárólagosan:
- szemetelés
- A lefolyóba kerülő termékek
- Ipari szivárgás
1. Szemetelés
Az utcára kidobott alom nem marad ott, az esővíz és a szél ezeket a műanyag hulladékokat a víztestekbe és a csatornákon keresztül szállítja. A világ legnagyobb folyói becslések szerint évente 1.15-2.41 millió tonna műanyagot juttatnak a tengerbe.
A nyaralni vágyó turisták, akik strandokat látogatnak és szemetet hagynak maguk után, szintén közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy a műanyag az óceánba kerüljön. Ironikus módon a turisták szemetelésének eredménye az, hogy a többi látogatót elfordítja azoktól az úticéloktól, ahol a leginkább szembetűnő a szemetelésből eredő óceánok műanyagszennyezésének problémája.
Vannak, akik a műanyagok újrahasznosítása helyett a kukába dobják. Amikor a szemetet a szemétlerakóba szállítják, a műanyagokat gyakran elfújják, mert könnyűek. Innen végül a lefolyók körül zsúfolódhat, és behatolhat a víztestekbe.
2. A lefolyóba kerülő termékek
Sok termék, amelyet a WC-n öblítünk le, és olyan dolog, amelyet a mosogatóba öblítünk, hozzájárul a műanyagszennyezéshez. Az általunk naponta használt testápoló termékek nagy része mikrogyöngyöket tartalmaz.
A mikrogyöngyök nagyon apró műanyag gyöngyök, amelyek az arcradírokban, a tusfürdőben és még a fogkrémben is megtalálhatók. Ezek a műanyagdarabok, ahogy a nevük is sugallja, a „mikrogyöngyök” túl kicsik ahhoz, hogy a szennyvíztelepek kiszűrjék őket, és a kibocsátáskor a víztestekbe kerülhetnek.
A mosógépet kidobó ruházati műanyag szálak továbbra is az óceánba jutás kockázatát jelentik. Ezeket a kis műanyagdarabokat végül kis tengeri fajok fogyasztják el, egészségügyi kockázatot jelentve számukra, és végül még a táplálékláncunkba is kerül.
Sokan elborzadtak, amikor tudomást szereztek ezekről a mikrogyöngyökről, és ez egyes országokban a mikrogyöngyöket tartalmazó termékek betiltásához vezetett.
3. Ipari szivárgás
A nem megfelelően végrehajtott vagy irányított gyártási folyamatokból származó ipari melléktermékek az óceánok műanyagszennyezésének forrásai. Az ipari folyamatok laza szabványai felelősek azért, hogy bizonyos műanyagok a környezetbe kerüljenek.
Ez akkor fordul elő, ha az ipari folyamatokból származó műanyagot tartalmazó termékek ártalmatlanítása nem felel meg a szabványnak, így ezek felelősek a környezetbe szivárgó műanyagokért.
A szivárgás a gyártás vagy a termék szállítása során jelentkezhet. Ezek a kiszivárgott termékek a víztestekbe kerülnek, és a vízáramok szállítják őket szerte a világon, és még a lakatlan szigeteket is beszennyezik.
Egy 2019-ben végzett tanulmány kimutatta, hogy évente több ezer apró ipari műanyag pellet (gyártás előtti műanyag pellet), amelyeket műanyag termékek előállításához használtak, úgynevezett „nurdle”-ek, kerül sor az Egyesült Királyság partjaira, szennyezve az Egyesült Államok strandjainak csaknem háromnegyedét. Királyság.
Egyes iparágak a költségek csökkentése érdekében ipari szennyvizeiket víztestekbe bocsátják. Ezek a szennyvizek nemcsak káros vegyszereket, hanem műanyagokat is tartalmaznak.
A műanyagszennyezés hatásai az óceánban
Az alábbiakban bemutatunk néhány hatást a műanyagszennyezés óceánokban.
- Negatív hatás az emberi egészségre
- Fizikai hatás a tengeri élővilágra
- Kémiai hatás a tengeri környezetre
- Gazdasági hatás
- Invazív fajok szállítása
- Negatív hatás az élelmiszerláncra
1. Az emberi egészségre gyakorolt negatív hatás
Az emberi egészségre gyakorolt negatív hatás az óceánok műanyagszennyezésének egyik hatása. A tudósok 114 tengeri fajban találtak mikroműanyagot, és ezek körülbelül egyharmada a tányérjainkra kerül.
Amikor a tengeri élőlények műanyagot nyelnek le, a legtöbb műanyag tárgyban jelenlévő BPA, amely közvetlenül érintkezik a szervezettel, ezeknek az élőlényeknek a testében metabolizálódik, és bifenol A-t képez, és a szervezetünkbe kerül, amikor ezeket az organizmusokat fogyasztjuk.
A kutatások bebizonyították, hogy a műanyaggal összefüggő vegyi anyagoknak kitett vízi élőlények lenyelése zavarhatja a szervezetünkben zajló számos folyamatot szabályozó hormonok működését, fejlődési problémákat okozhat a gyermekeknél, sőt az emberi egészségre káros módon megváltoztathatja az anyagcsere folyamatokat.
2. Fizikai hatás a tengeri élővilágra
A tengeri élővilágra gyakorolt fizikai hatás az óceánok műanyagszennyezésének egyik hatása. A műanyag ártalmas az élő szervezetekre, és az óceánban élőkre sem vonatkozik ez a kivétel.
Vízi élőlények gyakran lenyelnek műanyag tárgyakat, amelyeket összetévesztenek élelmiszernek, ami belső egészségügyi problémákat okozhat. Sok állat, például halak, tengeri teknősök és más tengeri élőlények belegabalyodnak a műanyag termékekbe, ami megnehezíti számukra az életet vagy a ragadozók elől való menekülést.
A tengeri vadvilág összetéveszti a műanyagot a prédával, és táplálkozik velük. A legtöbben éhen halnak, amikor a gyomruk megtelik műanyaggal, mivel nem tudják sem megemészteni, sem kiüríteni a műanyagokat.
A műanyagok belső szerveikkel való kölcsönhatása következtében időnként sebzéseket, fertőzéseket, csökkent úszási képességet és belső sérüléseket is szenvednek.
3. Kémiai hatás a tengeri környezetre
A tengeri környezetre gyakorolt vegyi hatás az óceánok műanyagszennyezésének egyik hatása. Az óceánban lévő műanyagok makacs szerves szennyező anyagok felhalmozódását okozhatják.
Egyes műanyagok előállításához használt vegyszerek reagálnak a tengeri környezetben lévő sós vízzel, és káros szennyező anyagokat bocsátanak ki, például PCB-ket és DDT-t. Egyes, mérgező vegyületek csomagolására használt műanyag edényeket is az óceánba dobják, és mérgező szennyező anyagok felhalmozódását okozhatják a vízben.
4. Gazdasági hatás
A gazdasági hatás az óceánok műanyagszennyezésének egyik hatása. A műanyagszennyezés rontja a turistastrandok esztétikai értékét, ami a turizmusból származó bevételek csökkenéséhez vezet. Ez jelentős gazdasági költségeket is generál a telephelyek tisztításával és karbantartásával kapcsolatban. A strandokon felhalmozódó műanyagszemét károsíthatja az ország gazdaságát és a tengeri élővilágot.
5. Invazív fajok szállítása
Az invazív fajok szállítása az óceánok műanyagszennyezésének egyik következménye. A lebegő műanyagok az invazív tengeri fajok szállítását is segítik, ezáltal veszélyeztetik a tengeri biológiai sokféleséget. Ahogy a hulladék átúszik a tengeren, új helyekre szállítja a nem őshonos baktériumokat és más szervezeteket, ahol különösen károsak lehetnek.
6. Negatív hatás az élelmiszerláncra
A táplálékláncra gyakorolt negatív hatás az óceánok műanyagszennyezésének egyik hatása. Mivel a műanyagok különböző méretűek, (nagy, kicsi, mikroszkopikus) a szennyező műanyagok még a legkisebb élőlényekre is hatással lehetnek, például a planktonra.
Amikor ezek az élőlények megmérgeződnek, ez problémákat okoz a nagyobb állatok számára, amelyek táplálékuk tőlük függ. Ez a hatás akár tovább is terjedhet a tápláléklánc mentén. Ezt bioakkumulációnak nevezik.
A táplálékláncban feljebb lévő állatok még nagyobb veszélyben vannak. 1963-ban megfigyelték, hogy az Egyesült Államokban csökkent a kopasz sasok populációja.
Vizsgálatot végeztek, és kiderült, hogy a tettes egy DDT néven ismert anyag volt, amely miatt a sasok vékony héjú tojásokat tojtak, amelyek könnyen eltörtek. Ez felvetette a kérdést, hogyan nyelték le a kopasz sasok a DDT-t, mivel azt rovarölő szerekben használták?
Később kiderült a válasz, hogy az iparágak, amelyek ezt a vegyszert előállították, hulladékaikat a víztestekbe engedték, ezáltal azok szennyezettek. Ez hatással volt a tengeri élőlényekre, és amikor a sasok megették az érintett élőlényeket (halakat), akkor ők is érintettek, és ez hátrányosan érintette őket.
Ez egy példa arra, hogy a szennyezés hogyan terjedhet végig a táplálékláncon, és veszélyeztetheti a tengeri biológiai sokféleséget és a táplálékláncot.
A műanyagszennyezés hatásai az óceánban – GYIK
Ki a hibás az óceánok műanyagszennyezéséért?
1950 óta a műanyaggyártás körülbelül 200-szorosára nőtt, és a becslések szerint a valaha készült műanyagnak csak 9%-át hasznosították újra. A többit elégették, kidobták vagy kidobták a természetbe.
Az emberek találták fel a műanyagot, és ők is a műanyag használói. Eltölthetnénk az időt vitatkozással és ujjal mutogatással, hogy egy adott pártot hibáztassunk a műanyagszennyezésért, de az tény, hogy a műanyagszennyezés visszaszorításának egyetlen módja az, ha mi, emberek vállaljuk a felelősséget, és dolgozunk a fenyegetés megállításán.
Az EPA (Environmental Protection Agency) hat ázsiai nemzetet hibáztat az óceánok szennyezésének fő forrásaként, de nem veszi tudomásul azokat a területeket, ahol az Egyesült Államok hibás. Továbbra is tény, hogy a gazdagabb országok általában több műanyagot pazarolnak el, mint a szegényebbek.
Az óceánba jutó hulladék 60%-a mindössze 10 folyóból származik, ebből 8 Ázsiából és 2 Afrikából. Ez nem veszi figyelembe azokat a forgatókönyveket, amikor a műanyagok természeti katasztrófák, például cunamik és hurrikánok következtében kerülnek az óceánba.
Az óceáni műanyaghulladék sokrétűbb, mint a szárazföldről származó hulladék, mert sok mindent nem tudunk a műanyaghulladék óceánba történő illegális lerakásáról. Az illegális szemétlerakást nagyrészt észre sem veszik, mert az óceán egy vakfolt, és kiterjedtsége miatt nem lehet szorosan nyomon követni a benne előforduló tevékenységeket.
Lehetetlen pontosan meghatározni az óceánok műanyagszennyezésének felelőseit, mivel mindannyian hozzájárulunk az óceánok műanyagszennyezéséhez. Egy látszólag egyszerű cselekedet, ha figyelmen kívül hagyják a szemetet, lehet az oka annak, hogy az óceánba kerül.
A műanyagszennyezés megállításáért azonban három fél felelős, a kormány, a gyártó cégek és a fogyasztók. Ezen felek mindegyike így vagy úgy befolyásolhatja egymást, és jelentős szerepet játszhat a műanyagszennyezés megállításában.
De ahelyett, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznának, az emberek hajlamosak egymásra mutogatni. A vállalatok hajlamosak a fogyasztókra hárítani a felelősséget a felelősségteljes magatartásért és a szemetelés megakadályozásáért, a kormány viszont nem hajlandó új szabályozásokkal és politikákkal előállni, nemhogy betartatni őket, a fogyasztók pedig szeretnek ujjal mutogatni a kormányra és a vállalatokra, amíg tehetik. sokat maguk is.
Hogyan állíthatjuk meg az óceán műanyagszennyezését?
Az óceánok műanyagszennyezésének megállítása nem egynapos ügy, és nem is egyszemélyes ügy. A fent említett három félnek (kormánynak, termelő vállalatoknak és fogyasztóknak) hozzá kell járulnia az óceánok műanyagszennyezésének megállításához. A különböző felek az alábbiakkal segíthetnek megállítani az óceán műanyagszennyezését:
Kormány
- A tengervédelmi, kutatási és szentélyek védelméről szóló törvény (MPRSA) végrehajtása révén
- A part menti régiók megőrzésében és helyreállításában való részvétel
- Szabályok és irányelvek megalkotása és szigorú betartatása a hulladék óceánba való kibocsátásának megakadályozása érdekében
- Adót vetnek ki a termelő cégekre az egyszer használatos műanyagok gyártásának visszaszorítása és az adó felhasználása egyéb tisztítási projektek finanszírozására
- Szabványok meghatározása a biológiailag lebomló műanyagok gyártásának előmozdítására
- Vegyen részt a termelő vállalatok rutinszerű ellenőrzésében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden irányelvet betartanak
- Az óceánok műanyagszennyezésének feltérképezését, felügyeletét és kutatását finanszírozza
- Növelje a takarítási gyakorlatokra szánt forrásokat
Fogyasztók
- Csökkentse az egyszer használatos műanyagok használatát
- Hagyd abba a vízvásárlást
- Kerülje a mikrogyöngyöket tartalmazó termékeket
- Vásároljon cikkeket használtan
- Újrahasznosítás
- Vásároljon ömlesztve
- Használja újra a műanyag zacskókat, amikor csak lehetséges
- Nyomást kell gyakorolni a gyártókra, hogy alkalmazzanak alternatív technikákat a műanyaggyártás csökkentésére
- Mások oktatása a lehetséges platformok segítségével (közösségi média, útbaigazító táblák, szájhagyomány stb.)
- Strandtakarítási gyakorlatok szervezése és részvétele
- Lehetőség szerint cserélje ki a műanyag zacskókat papírzacskókra
- Cserélje ki a műanyag Tupperware edényeket üveg vagy rozsdamentes acél edényekre
- A mosogatáshoz használjon fakampókat műanyag helyett
- Kerülje a mikroműanyagot (mikrogyöngyöket) tartalmazó kozmetikai termékeket, és válasszon biológiailag lebomló ruházatot is.
Termelő vállalatok
- A vállalatok ösztönözhetik az újrahasználatot és az újrahasznosítást
- Előzze meg a szivárgásokat a gyártóüzemekben, ügyelve arra, hogy ne forduljanak elő szivárgások
- Kövesse az összes lefektetett irányelvet anélkül, hogy levágná a sarkokat
- Használjon alternatív tervezési módszereket az egyszer használatos műanyagok termékcsomagolásban való felhasználásának csökkentésére vagy teljes leállítására
- Tájékoztassa a fogyasztókat a termékeik újrahasznosításának fontosságáról.
Mennyi műanyag van az óceánban?
Évente több mint 12 millió tonna műanyag kerül óceánjainkba. Megszökik a szemétlerakókról, lebeg a lefolyóba, folyókba kerül, és bejut az óceánokba. Sok műanyag hulladék szabad szemmel láthatatlan, óceáni körgyűrűkben gyűlik össze, ahol a tengeri élőlények táplálkoznak.
Naponta körülbelül 8 millió darab műanyagszennyezés kerül az óceánunkba, a műanyaghulladék 79%-a hulladéklerakókba vagy az óceánokba kerül, míg csak 9%-át hasznosítják újra. Több mint 25 billió makrohulladék szennyezi az óceánokat. Ebből 269000 2050 tonna lebeg a felszínen, és ez a mennyiség várhatóan megháromszorozódik 1345-re. Ez 500 kék bálnának felel meg, és XNUMX-szor annyi csillag, mint a galaxisunkban.
Jelenleg 165 millió tonna műanyag kering a Föld tengeri környezetében, és a tengeri hulladéknak csak 1%-a úszik. A műanyagszennyezést még a Mariana-árokban (az óceán legmélyebb részén) is megfigyelték.
Globális aggodalomra ad okot az óceánok műanyagszennyezése?
Az óceánok műanyagszennyezése széles körben elterjedt probléma, amely nagymértékben érinti a tengeri környezetet. Veszélyezteti az óceánok élőhelyét, az élelmiszerbiztonságot és a minőséget, valamint a part menti turizmust, és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
Az óceánok műanyagszennyezésének kérdése hatalmas és alulértékelt! Mi, emberek, legtöbbször csak akkor vesszük komolyan a dolgokat, amikor az már elviselhetetlenné vált. Mivel az óceánok műanyagszennyezése nem mindig látható probléma, alulfinanszírozott.
Az óceánok műanyagszennyezése globális aggodalomra ad okot, mert a mulasztók ellenére mindenkit érint így vagy úgy. Durva hamisítás lenne azt sugallni, hogy a világ óceánjainak műanyagszennyezésének nagy része a harmadik világ országaiból származik, ha tudjuk, hogy az első világ országai több terméket használnak, mint a harmadik világ országai.
Jelenleg öt szemétfolt található (az óceán nagy területe, ahol a szemét, halászfelszerelés és egyéb törmelék gyűlik össze) a világon, egy az Indiai-óceánban, kettő az Atlanti-óceánban és kettő a Csendes-óceánban, és a legnagyobb ők a „Nagy Csendes-óceáni Szemétfolt”, amely a Csendes-óceán északi részén található (Hawaii és Kalifornia között).
A „folt” kifejezés félrevezető becenév, sokakból azt hiszik, hogy ezek a szemétszigetek, de tény, hogy a tengeri törmelék a víz felszínén és a víz felszínétől az óceán fenekéig terjed.
A legnagyobb szemétfoltok területe kétszer akkora, mint Texas, vagy háromszor akkora, mint Franciaország vagy 4.5-szer akkora, mint Németország.
ajánlások
- 12 A talajszennyezés okai, hatásai és megoldásai
. - A vízszennyezés vízi élővilágra gyakorolt 11 legfontosabb hatása
. - 9 A vízszennyezés típusai
. - A vízinövények különböző jellemzői
. - A környezetszennyezés 7 fajtája
. - 15 A vízszennyezés fő okai