A környezeti etikai aggályok jelentősek, aktuálisak és meggyőzőek; vagyis nagy jelentőségű erkölcsi döntéseket vonnak maguk után, amelyeket az emberek meghozhatnak.
Ám a környezetetikai kérdések és lehetséges megoldások mérlegeléséhez meg kell jegyeznünk, hogy az ember nem kerülheti el erkölcsi kötelezettségét a környezet és a jövő védelmében, ami páratlanul fontos és sürgős.
A környezetvédelmi mozgalom morális álláspontjának gyenge megfogalmazása és védelme az egyik legnagyobb probléma jelenleg. A környezeti etikával kapcsolatos aggályok a következők:
A felelős gazdálkodás, megőrzés, valamint az ökoszisztémák és élőlények eredendő értékének tanulmányozásával a környezetetika filozófiai területe az uralkodó erkölcsi normákra összpontosít. az emberi kapcsolatok a természettel és a környezettel.
A környezeti etika szerint az emberek lényeges alkotóelemei egy nagyobb társadalomnak, amely más élőlényeket, például növényeket és állatokat is magában foglal.
Ez a vizsgálati terület elismeri az összes élőlény kölcsönös függőségét, és nagy hangsúlyt fektet az emberek felelősségére, hogy megvédjék mindenki más jólétét a „nagyobb társadalomban”.
"A környezeti filozófiában a környezetetika a gyakorlati filozófia bevett területe, „amely rekonstruálja a természeti entitások védelme és a természeti erőforrások fenntartható felhasználása érdekében felhozható érvek alapvető típusait”. A fő versengő paradigmák az antropocentrizmus, a fiziocentrizmus (ezt ökocentrizmusnak is nevezik) és a teocentrizmus. A környezeti etika számos tudományágra gyakorol hatást, beleértve a környezetjogot, a környezetszociológiát, az ökoteológiát, az ökológiai közgazdaságtant, az ökológiát és a környezetföldrajzot."
Wikipedia
A bolygónkkal manapság szembesülő problémák közé tartozik erőforrások kimerülése, környezetszennyezés, erdőirtás, a globális felmelegedés, klímaváltozás, és a fenyegetés kihalás.
Az ember és a környezet kapcsolatát meghatározó környezettanulmányok döntő eleme a környezeti etika. Biztosan hozzájárulhat környezetvédelem ezekhez az eszmékhez való ragaszkodással.
Szerencsére a környezeti etika és elvek betartása nem olyan nehéz, mint hinné. Valójában csak annyit kell tennie, hogy hajlandó néhány apró életmód-módosítást végrehajtani!
A természeti erőforrások felhasználása többszörösére nőtt a világ népességének gyorsuló ütemű növekedése miatt. Bolygónk életfenntartó képessége emiatt meggyengült.
Azáltal, hogy a tudományt párbeszédbe vonja az emberi értékekkel, erkölcsi elvekkel és jobb döntéshozatallal, a környezeti etika előmozdítja a tudományos megértést.
A környezeti etika az élethez és egészséghez elengedhetetlen egyéni jogokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.
Tartalomjegyzék
8 Környezeti etikai kérdések és lehetséges megoldások
- Az erőforrás-felhasználási szokások és a méltányos felhasználás szükségessége
- Méltányosság-különbség északon és déli országok
- Városi-vidéki méltányossági kérdések
- A nemek közötti egyenlőség szükségessége
- Az erőforrások megőrzése a jövő generációi számára
- Az állatok jogai
- A környezettudatosság és nevelés etikai alapjai
- Hagyományos értékrendek és a természetvédelem etikája
1. Az erőforrás-felhasználási szokások és a méltányos felhasználás szükségessége
Ez az erőforrások felosztásához és felhasználásához kapcsolódik. Egyre nő a szakadék a jómódúak és az elszegényedők között. A különböző emberek, csoportok és nemzetek erőforrás-felhasználásának módja eltérő.
Az átlagos vidéki emberhez képest a gazdag és iskolázott városi lakos sokkal több erőforrást és energiát használ fel. A vagyon egyenlőtlen elosztása, valamint a földhöz és erőforrásaihoz való hozzáférés jelentős környezeti kockázattal jár.
A fenntartható fejlődés az erőforrások igazságos elosztásán alapul a városi, vidéki és vadon élő területeken élő lakosság között.
2. Méltányosság-különbség az északi és déli országokban
Az erőforrások elosztására és arra összpontosít, hogy kinek a tulajdonosa. A gazdaságilag fejlett országokban az egyének több energiát és erőforrást fogyasztanak egy főre jutva, és többet pazarolnak is belőlük. A fejlődő országokban élő és az erőforrásoktól függő szegények árat fizetnek ezért.
3. Városi-vidéki méltányossági kérdések
A városi és ipari szektor igényeit egyre inkább a vidéki közösségek közös tulajdonának felhasználásával elégítik ki. A vidéki szektor közös földjei forrásokat veszítenek amiatt, hogy a legtöbb várost élelmiszerrel és energiaigényük egy részével (főleg tüzelőanyaggal) látják el.
4. A nemek közötti egyenlőség szükségessége
A nők gyakran több órát dolgoznak, mint a férfiak, különösen sok afrikai és ázsiai nemzet vidéki területein.
Tüzelőfát gyűjtenek és árulnak, gyümölcsöt, zöldséget, gyógyászati cikkeket gyűjtenek, több kilométert túráznak ivóvízért, egészségtelen, ill. füsttel teli környezet, és egyéb feladatokat lát el.
Az év minden napján rendkívül keményen dolgoznak átlagosan 10-12 órát.
Sajnos, mivel a nők kevésbé férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz, mint a férfiak, nem biztosítják számukra ugyanazokat a lehetőségeket a társadalomban való előrelépésre vagy helyzetük javítására. A férfiak viszont elsősorban a falu közös gazdálkodásáért és erőforrásaiért felelősek.
Ez jelentős hatással van mind a természeti erőforrások felhasználásának ütemére, mind azok megőrzésére.
5. Az erőforrások megőrzése a jövő generációi számára
Az erőforrások nem fenntartható felhasználása etikai aggályokat vet fel, amelyeket figyelembe kell venni. A jövő nemzedékeinek rendkívül nehéz lesz túlélni, ha visszaélünk és kizsákmányoljuk az erőforrásokat és energia ból ből fosszilis tüzelőanyagok.
6. Az állatok jogai
Az emberek mellett a Föld többi élőlényének is joga van létezni, és megosztani erőforrásaikat és élőhelyüket. Ide tartoznak a növények és az állatok.
Egy évmilliók alatt kialakult fajnak nincs joga ahhoz, hogy az emberek a kihalás felé tereljék. Az állatkínzás olyan bűncselekmény, amellyel komolyan kell foglalkozni, és azoknak, akik elkövetik, szembe kell nézniük a következményekkel.
7. A környezettudatosság és nevelés etikai alapjai
A fő kérdés egy olyan ethosz megteremtése, amely ösztönzi a fenntartható életmódot a társadalomban. Minden fiatalnak részt kell vennie egy ökológiai tanfolyamon az iskolában és a főiskolán.
A környezetünkkel kapcsolatos etikai dilemmáknak két, egymással szorosan összefüggő oldala van. Ezek azon alapulnak, hogy ápolják a vadon csodáit, ismerjék fel a természetet erőforrásként, és csodálják szépségét.
8. Hagyományos értékrendek és a természetvédelem etikája
Az emberek ősidők óta nagy becsben tartották a hegyeket, folyókat, erdőket, fákat és különféle lényeket. A természet nagy részét ezért tisztelték és védték. Mivel gyümölcseiket vagy virágaikat nagyra értékelik, számos fafajt megőriztek.
A hagyományok szerint az állatok és a fajok a természet elengedhetetlen részei, a helyi életfenntartó rendszerek alapjai, az emberi társadalom harmóniájának záloga.
Következtetés
Összefoglalva, a környezeti etika gátat jelent minden élőlénnyel való rossz bánásmód ellen. Nyugodt és kedves otthoni légkört teremt, miközben segít az ökológiai egyensúly megőrzésében.
A környezeti etika arra kényszeríti az embereket, hogy olyan módon cselekedjenek, amely elősegíti a környezetünkben és a természetben élő összes élőlény jólétét, szemben a világ elpusztításával, szennyezésével és erőforrásaink kimerítésével.
ajánlások
- Hogyan dobjuk el a régi ruhákat környezettudatos módon
. - A vadászat jó vagy rossz a környezetnek? Elfogulatlan áttekintés
. - A világ 12 legnagyobb tüze és környezeti jelentőségük
. - Az agroerdészet és hogyan hat a környezetre
. - A Haiyan tájfun 10 környezeti hatása
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.