A világ egyik legnagyobb és legrégebbi bányászati ágazata az ezüstbányászat. A történelem során így volt kulcsfontosságú a növekedéshez számos nemzet és gazdaság.
Az ezüst kinyerése a földből és olyan formává alakítása, amely felhasználható az ezüst bányászat során. Ebben a részben az ezüstbányászat alapjait, köztük a sok alkalmazott technikát, annak hátterét és az ezüstbányászat környezeti hatásait tárgyaljuk.
Tartalomjegyzék
Az ezüstbányászat módszerei
Az ezüst bányászatának különféle módjai vannak, mint például a helyőrző, nyitott gödörés föld alatti bányászat. A föld alatti bányászat a legnépszerűbb módja az ezüst kinyerésének a földből. Ezzel a technikával robbanóanyagokat használnak a sziklák feltörésére, miközben alagutakat ásnak a földbe.
A kőzetből való kiemelés után az ezüstércet feldolgozó üzembe szállítják, ahol megtisztítják. Az ezüst földből való kinyerésének további technikája a külszíni bányászat. Ezzel a technikával egy jókora lyukat kell ásni, és el kell távolítani a kőzetet és az ércet.
Az ezüstnek a folyómedrekből és patakokból való eltávolításának gyakorlatát placer bányászatnak nevezik. Egy serpenyő vagy zsilipdoboz segítségével az ezüstöt ezzel a módszerrel vonják ki az iszap átszitálásával.
Az ezüstbányászat története
Az ezüstbányászat története hosszadalmas és kiterjedt, egészen az ókorig nyúlik vissza. Földalatti bányászati technikákat alkalmazva a görögök és a rómaiak voltak az elsők között, akik ezüstöt termeltek ki. A fő ezüstbányászok, különösen az Újvilágban, a spanyolok voltak.
Az Egyesült Államokban a 19. században fellendült az ezüstbányászat, különösen olyan nyugati államokban, mint Colorado, Nevada és Arizona. Ma számos országban vannak ezüstbányák, amelyek világszerte iparággá teszik.
Az ezüstbányászat környezeti hatásai
A bányászatnak ára van. Nem beszélünk a vállalkozások pénzügyi ráfordításairól vagy a fémek fogyasztói számára az ellátási láncon belüli költségeiről.
Az ökoszisztémák, a földi rendszerek, sőt a társadalmi rendszerek bányászatának fejlesztésével kapcsolatos költségekről beszélünk. A hatások olyan jelentősek és elhúzódóak lehetnek, hogy a monetáris számítások kivitelezhetetlenek.
A bányászat környezetre gyakorolt hatásai tartalmaz talajerózió, víznyelők kialakulása, biológiai sokféleség csökkenése, valamint a talaj, a talajvíz és/vagy a felszíni vizek kémiai szennyeződése a bányászati folyamat során.
Néha, hogy helyet adjanak az általuk termelt kosznak és szemétnek, a bányászok kitakarítják a fákat a bányáik körül. Az érc feldolgozásához a bányászoknak gyakran közeli vízforrásokat kell használniuk. Ha a vegyi szennyeződést nem szabályozzák megfelelően, az potenciálisan hatással lehet a helyi lakosság egészségére.
A széntüzek, amelyek évekig vagy akár évtizedekig dúlhatnak, és hatalmas mennyiségű környezeti kárt okoznak, a bányászati tevékenységből származó szennyezés szélsőséges példái.
Ide tartozik a mérgező vizet tartalmazó gátak áttörése, amely elárasztja a falvakat a folyásirányban, vagy beszennyezi a vízi utakat, elpusztítja a halakat, és mérgezővé teszi a vizet.
- Hulladéktermelés
- Erózió és fizikai talajzavarok
- Szennyezi a talajvizet és a talajt
- Felszíni vízszennyezés
- A biológiai sokféleség elvesztése egy területen
- Víznyelők kialakulása
- Levegőszennyezés
1. Hulladéktermelés
Az ezüstbányászatból származó hulladék nagy mennyiségben keletkezik. Ez a hulladék a bányászat során felhasznált vegyszereken és egyéb elemeken kívül a földből kinyert kőzetből és talajból is áll. Kihívást jelenthet dobja ki ezt a hulladékot megfelelően, és a nem megfelelő kezelés ronthatja a környezet helyzetét.
Bányahulladék: Zagy
Az ércmalmoknak sok kőzetet kell összetörniük az érc kitermeléséhez. Ez zagyot termel, egyfajta „hulladékot”, amely lényegében nem gazdaságos anyaghalmok. Például minden tonna rézre 99 tonna szemét keletkezik, és a hulladéktermelés az arany és ezüst mennyiségével nő.
A zagyok mérgezőek lehetnek. Jellemzően hígtrágyaként (vízzel kombinálva) keletkező zagy leggyakrabban természetes völgyekből épített tavakba kerül. Az akadályok, például a gátak vagy a töltésgátak biztonságot nyújtanak ezeknek a zagytározóknak.
Mivel a legtöbb bányászati meddő és hulladékkő az érces ásványok nyomai mellett piritet és FeS2-t is tartalmaz, veszélyt jelentenek a környezetre. Így a zagy a gát meghibásodása mellett savelvezetést is eredményezhet.
A hulladékkő-tároló kupacokat és zagytározókat rendszeresen ellenőrizni kell, hogy ne szivárogjon ki savas vagy fémben gazdag víz, és a szerkezetek épek maradjanak.
Sav elvezetése
A fémásvány-bányászat fő hatásai a bányászati folyamatból erednek, amely magában foglalja a felgyorsult erózió következtében megnövekedett tömeges hulladékot, a tájat borító zagytározókat és a talajfelszín megzavarását.
Ezen túlmenően a pirit, egy veszteséges szulfidásvány, amelyet a hulladéklerakókon leraknak, számos fémlerakódásban jelen van, és időjárás esetén savas kőzetelvezetést okozhat. A szulfidok bonyolult reakcióba lépnek oxigénnel dúsított vízzel fém- és hidrogénionok felszabadulásakor, ami a pH-t rendkívül savas szintre csökkenti.
A reakciókat általában felgyorsítja a kitermelt komponensek bányászata és feldolgozása. Ezek a folyamatok megsavanyíthatják a patakokat és a talajvízcsóvákat, amelyek feloldott veszélyes fémeket tartalmazhatnak, ha nem szabályozzák őket megfelelően.
A karbonát ásványok, mint például a dolomit és a kalcit, amelyek a mészkőből készült meddő kőzetek, a savakat semlegesítő képességük miatt csökkenthetik a bányákban a savas vízelvezetés kialakulásának lehetőségét.
Ez a dolomitban lévő karbonátionok és a kalcit azon képessége miatt következik be, hogy képes elnyelni a szulfidok által termelt hidrogéneket (savasságot). A pH tehát szinte semleges lehet.
A bányalerakók és zagyok víztől való elkülönítése kulcsfontosságú a pirit feloldódásának és a szulfátban gazdag víz patakokba való szivárgásának megakadályozása érdekében, még akkor is, ha a savas vízelvezetés és a mészsemlegesítés természetes folyamatok.
Bár a bányászat az elmúlt néhány évben jelentős előrelépést tett a szennyezés csökkentése terén, a helyi ökoszisztémákra még mindig negatív hatással vannak a korábbi bányászati vállalkozások.
2. Erózió és fizikai talajzavarok
A tényleges bányaműveletek, mint például a külszíni bányák és a megfelelő hulladékkő-lerakó területek okozzák a legnagyobb fizikai fennakadásokat a bánya területén. A külszíni bányákban a hulladékkő termelése gyakran kétszer-háromszorosan meghaladja az érctermelést! Az ebből eredő nagy szemétdombok több ezer hektárt ívelhetnek át, és több száz láb (körülbelül 100 méter) magasságot is elérhetnek.
Ezek a hatások addig tartanak a terepen, amíg a bányászat le nem áll, és az érintett régiókat stabilizálják, és új célokra, például vadon élő állatok élőhelyére vagy rekreációs helyek céljára vissza nem nyerik.
De mivel a bányászat során felhasznált nehéz vegyszerek több száz évig a kőzetben és a talajban maradnak, mindig ügyelni kell arra, hogy mi kerül erre a „hulladék kőzetre” – ezzel el is jutok a következő ponthoz.
3. Szennyezi a talajvizet és a talajt
Az ezüst és az arany két közönséges fém, amelyeket a tavakat körülvevő vízi utakból és patakokból vonnak ki. Ezek a patakok könnyen szennyeződhetnek, ha nem járnak el különös elővigyázatossággal a bányászott kőzet ártalmatlanítása során, valamint a kőzet feldolgozása során ezüst vagy arany kinyerésére.
Ezen túlmenően, hogy felgyorsítsák a fémek finomításának folyamatát közvetlenül a helyi vízi útjaikból és vissza, az elmaradott országok bányái, amelyeknek nincs pénzük a megfelelő feldolgozóberendezésekbe való befektetéshez, rendkívül káros vegyszereket használnak.
4. Felszíni vízszennyezés
A bányászat során sok vízre van szükség ahhoz, hogy eltávolítsák az ezüstöt a földből. A bányászatban gyakran használt vegyi anyagok, például cianid és higany szennyezze ezt a vizet.
Ezek az anyagok szennyezhetik a vizet és elpusztíthatják a vízi élőlényeket a szomszédos folyókba és patakokba való beszivárgással. Amellett, hogy megváltoztatja a víz természetes áramlását, a bányászat csökkentheti a folyásirányban elérhető víz mennyiségét is.
5. A biológiai sokféleség csökkenése egy területen
A jelentős földzavarok egy hatása a biológiai sokféleségre és egy régió természetes élőhelye. A növény- és vadvilágba áttelepülő állatoktól kezdve a helyenként elpusztuló rovarokig és poloskákig,
Több száz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy munkaigényes erőfeszítések és elkötelezett csapatok révén helyreálljon az a biológiai sokféleség, amelyet a bányászat pusztít egy régióban. Ritkán fordul elő (hiszen egy terület biológiai sokféleségének helyreállítása nem hoz pénzt!).
6. Víznyelők kialakulása
Ha egy aknabányát nem zárnak be megfelelően, egy masszív és halott víznyelő alakul ki az élet későbbi szakaszában, amikor a földet más célra használják fel. Így keletkeznek a víznyelők.
Ez számos problémához vezethet, beleértve az emberek vagy állatok halálát, épületek és egyéb építmények pusztulását, valamint a mélyebb bányából kibocsátott mérgek és vegyi anyagok kimosódását.
Ezért kulcsfontosságú, hogy a bánya leszerelését és bezárását rendkívüli körültekintéssel kezeljék, éppúgy, mint amikor a bánya teljes kapacitással üzemel. Azonban ismét egy vállalat nem keres ebből pénzt, ezért ezt az eljárást gyakran figyelmen kívül hagyják.
7. Légszennyezés
Az ezüstbányászat is eredményezhet légszennyeződés. Por és egyéb részecskék kerülnek a levegőbe robbanóanyagok és nehézgépek használatával. Emiatt a környéken lakók és dolgozók légúti problémákat tapasztalhatnak.
Az ezüstérc feldolgozása során kén-dioxid és egyéb veszélyes gázok is a légkörbe kerülhetnek, ami növeli a savas esők és egyéb légszennyezés kockázatát.
Hogyan mérsékelhetők ezek a hatások?
Az ezüstbányászat környezetre gyakorolt hatásai többféleképpen csökkenthetők. Kevesebb víz és vegyszer felhasználása a bányászati folyamat során az egyik módja a környezetbarátabb bányászati technikák megvalósításának.
A sérült föld visszanyerése és természetes állapotába való visszaállítása további választás. Továbbá a bányászati hulladékot biztonságos és környezetbarát módon is lehet kezelni és ártalmatlanítani.
Az ezüstbányászat jelentős környezeti hatásai közé tartozik a hulladéktermelés, valamint a levegő, a víz és a talaj szennyezése.
Mindazonáltal vannak módok ezeknek a hatásoknak a csökkentésére, például a bányászat által károsodott földterületek javításával és környezetbarátabb bányászati módszerek alkalmazásával. A környezeti fenntarthatóságnak a bányavállalatok számára az elsődleges prioritásnak kell lennie, hogy csökkentsék az iparággal járó szenvedést.
ajánlások
- 7 A tervezett elavulás környezeti hatásai
. - 2 A szegénység főbb környezeti hatásai
. - 15 A népességnövekedés főbb környezeti hatásai
. - 7 A propán környezeti hatásai
. - 8 A nyomtatás jelentős környezeti hatásai
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.