A 9 legfontosabb környezetvédelmi ok a papírmentesség mellett

Ebben A korszakban, amikor aggodalmak merültek fel az erdőforrások kimerülése miatt, nagyon sok környezetvédelmi oka van a papírmentességnek. Ezek az okok, ha alaposan átgondoljuk, előnyösek számunkra.

Némileg meglepő, hogy a digitalizáció és a technológiai fejlődés ellenére még mindig nagyon sok vállalkozás, intézmény és magánszemély függ a papír használatától mindennapi tevékenységei során.

A papírhasználat számos hatással van ránk, emberekre és általában véve a környezetre. A papír nem megbízható, érzékeny a tűz, a víz, a kor okozta sérülésekre; irodaterületet foglal el; vonzza a termeszeket, csótányokat és patkányokat; porszemcséket halmoz fel; hozzájárul a szilárd hulladékok kialakulásához a környezetben, és ez az egyik oka annak, hogy az erdőirtás soha nem érhet véget.

Mielőtt bemutatnánk a 9 legfontosabb környezetvédelmi okot a papírmentesség mellett, vessünk egy rövid pillantást a papír történetébe és a papírgyártási folyamatokba.

A papír kémiai vagy mechanikai folyamatok végterméke, amelynek során a fából, rongyból, fűből vagy más növényi forrásból származó cellulózszálak vízben vékony lappá alakulnak.

A papír olyan anyagokból készül, mint a pamut, búzaszalma, cukornádhulladék, len, bambusz, fa, vászonrongy és kender. A papírrost főként fából, más része pedig újrahasznosított papírtermékekből származik. A fából készült papír esetében a rostokat olyan fákból nyerik, mint a lucfenyő, a fenyő, a fenyő, a vörösfenyő, a bürök, az eukaliptusz és a nyárfa.

Természetes szálakat, például pamutot is használnak a papírgyártásban. A pamutot még tartósnak is tartják. Ez alkalmassá teszi az archiválandó dokumentumokhoz. Más szálak kinyerhetők újrahasznosított papírból és fűrészporból.

A papírhasználat az i.sz. 105 elejére nyúlik vissza. Kelet-Ázsiába Cai Lun, a han udvari eunuch honosította be. A papírgyártás ezen korai időszakában a rostokat újrahasznosított szálakból nyerték. Az újrahasznosított szálak használt textilekből, úgynevezett rongyokból származtak. Ezek a rongyok kenderből, vászonból és pamutból készültek. 1943-ban vezették be a fapépet a papírgyártásba.

Az országok különböznek a papírhasználatban. Egyes országok több papírt fogyasztanak, mint mások. Egy átlagos ember az Egyesült Államokban, Japánban és Európában 200-250 kiló papírt használ fel évente. Indiában egy átlagos állampolgár 5 kiló papírt használ el. Más országokban egy átlagos polgár kevesebb mint 1 kiló papírt használhat fel.

A 9 legfontosabb környezetvédelmi ok a papírmentesség mellett

Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy ezer és több környezetvédelmi oka van a papírmentességnek.

A kutatások szerint évente körülbelül 400 millió tonna papírt állítanak elő és fogyasztanak el világszerte. Az Amerikai Egyesült Államok, amely a világ lakosságának legfeljebb öt százalékát teszi ki, a világ papírtermelésének egyharmadát használja fel. Ez évente mintegy 68 millió fa kivágását jelenti.

A papírmentessé válás a digitális korszak kulcsmondata, amelyet dalként énekelnek a környezeti fenntarthatóság hívei. A papírmentesség egyszerűen az alternatív dokumentációs formátumok, például az elektronikus formátum használatára utal. Arra is utal, hogy az irodai környezetben az összes dokumentációt, fájlt és iratot digitális formátumba helyezik át.

Az alábbiakban felsoroljuk a 9 legfontosabb környezetvédelmi okot a papírmentesség mellett

  • Kevesebb erdőirtás
  • A biológiai sokféleség csökkenésének mértékének csökkentése
  • A szén-IV-oxid-kibocsátás csökkentése
  • Költséget takarít meg
  • Kevesebb papírhulladék
  • Kevésbé mérgező vegyi anyagok a környezetben
  • A levegőszennyezés csökkentése
  • Az előírások betartása
  • Erőforrásokat takarít meg

1. Kevesebb erdőirtás

Körülbelül 100 év kell ahhoz, hogy egyetlen erdei fa érettre nőjön. Ez az egyetlen fa átlagosan 17 papírköteget is képes előállítani.

A papírmentesség egyik fontos környezetvédelmi oka az, hogy a papírmentesség csökkenti az erdőirtás mértékét. A fából történő papírgyártáshoz fák kivágása szükséges.

Az elmúlt negyven évben a globális erdőirtás mintegy 400 százalékra nőtt. 2001 és 2018 között összesen 3,610,000 XNUMX XNUMX négyzetkilométernyi fatakaró veszett el világszerte.

2018-ig Brazília 1.35 millió hektárt veszített; Kongói Demokratikus Köztársaság, 0.481 millió hektár; Indonézia, 0.340 millió hektár; Columbia, 0.177 millió hektár és Bolívia, 0.155 millió hektár elsődleges esőerdőikből.

Ez az erdőirtás mértéke elegendő (még ha ez az egyetlen a többi között) környezetvédelmi okok miatt a papírmentessé váláshoz, mert e fák 35 százaléka papírgyártásba kerül. Ezenkívül a papírgyártáshoz használt rostok több mint 50%-a őserdőkből származik.

Valójában ezeknek a fáknak a legjobb részeit építik, a kevésbé kívánatos részeket pedig cellulózban használják fel. Ahogy a bevezető bekezdésben szerepel, 68 millió fa kapja a fejszét az Egyesült Államokban, hogy egy évre elegendő papírt termelhessenek.

Ha módosul a papíralapú alternatívák használata, akkor ez a 68 millió fa, és még több, életben marad erdeinkben, és a megszokott ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtja. Ezek közé tartozik az erdei állatok menedékének biztosítása, a légkör oxigén- és vízgőzája, valamint a talajfelszínek lombkorona.

2. A biodiverzitás csökkenésének mértékének csökkentése

Az erdei fafajok elvesztése mellett a biodiverzitás csökkenésének mértéke a papírmentessé válás környezeti okai közé tartozik.

Az erdők a szárazföldi állatok több mint hetven százalékának ad otthont. Amikor ezek a fák lombkoronák elvesznek a papírgyárak számára, a vadon élő állatok elvesznek.

Az érintett szervezetek egy része más élőhelyekre vándorol. Mások szerencsétlenek, és nem élik túl. Meghalnak, és néhányan kihalnak

Körülbelül 50,000 50 orangután pusztult el az elmúlt XNUMX évben. Ez egyike azon fajoknak, amelyek elvesztek az erdőirtás miatt. Ez az incidens önmagában is jelentős környezeti okok a papírmentességhez.

3. A IV. szén-dioxid-kibocsátás csökkentése

A fák szénelnyelőként szolgálnak. Egy átlagos fa körülbelül tonna – 2,000 font – CO02-t képes felvenni élete során. Amikor ezt a fát kivágják és papírgyártásra használják fel, azonos és még nagyobb mennyiségű szén-IV-oxid kerül a légkörbe.

A fák papírgyártás céljából történő kivágása több szén-IV-oxidot juttat a környezetbe, mint a világ útjain közlekedő összes személygépkocsi és teherautó.

2000 óta az erdőirtás 98.7 Gt-val növelte a globális CO2-kibocsátást. 2017-ben mintegy 7.5 milliárd tonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe. https://www.theworldcounts.com/challenges/planet-earth/forests-and-deserts/rate-of-deforestation/sto

Annak érdekében, hogy ezek a fák természetes környezetükben maradjanak. Ez mindig megköveteli a papíralapú alternatívák használatát vagy egyszerűen a papírmentessé válást.

4. Megtakarítja a költségeket

A papírmentes faxolás és az OCR (Optical Character Recognition) szoftver megtakarítja a szervezetek telefonvonalak költségeit, adatbeviteli, tinta-, papír- és kapcsolódó munkaerőköltségeket. A papírmentes produktivitással a vállalatok soha többé nem veszítenek el egy dokumentumot. Ez óriási gazdasági előnyökkel jár az egyén vagy szervezet számára, és a papírmentesség jó környezetvédelmi okai közé sorolható

5. Kevesebb papírhulladék

A papírhulladék az olyan irodákban keletkező hulladék fő formái, amelyek nem vették figyelembe a környezetvédelmi okokat, hogy papírmentessé váljanak. A papírhulladék 71.6 millió tonna papír keletkezik az Egyesült Államokban. Ez az Egyesült Államokban évente termelt összes hulladék 40%-át teszi ki.

Annak érdekében, hogy kevesebb papírhulladék kerüljön a környezetbe, a dokumentumokat PDF formátumban kell elmenteni az internetes felhőbe.

A papírmentessé válás egyszerűen csökkenti az egyén, szervezet és nemzet által évente termelt hulladék mennyiségét.

6. Kevésbé mérgező vegyi anyagok a környezetben

A papírgyártás bizonyos vegyszerek használatát igényli. Ezeket a vegyszereket különféle szakaszokban használják, például a Kraft-eljárásban, a festékmentesítésben és a fehérítésben.

A papírgyártásban mintegy 200 vegyszer használható fel. A példák közé tartozik a nátronlúg, nátrium-szulfid, kénsav, nátrium-ditionit, klór-dioxid, hidrogén-peroxid, ózon, nátrium-szilikát, EDTA, DPTA stb.

Ezek a vegyszerek kibocsátásukkor olyan reakciókon mennek keresztül, amelyek több, az emberre és a környezetben lévő élőlényekre mérgező vegyi anyagot termelnek. Példa erre a klór, amelyet a cellulóz fehérítésére használnak. A klór nagy mennyiségű klórozott vegyületet, például dioxinokat termel és bocsát ki a környezetbe.

Ezek a klórozott dioxinok gátolják az emberi reprodukciót, az immunitást és a fejlődést. Ezenkívül rákkeltőek, és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokként ismerik el őket, és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény szabályozza őket.

A nyomtatók és a tinta potenciálisan káros vegyi anyagokat is tartalmaz, amelyek helytelen ártalmatlanítása esetén szennyezik a vizet és a talajt, és hozzájárulnak az ökológiai károk terjedéséhez.

Ez a kényszerítő környezetvédelmi okok közé tartozik a papírmentesség mellett. A papírmentessé válás korlátozza ezeknek a vegyszereknek a jelenlétét a környezetben.

7. A levegőszennyezés csökkentése

A papírmentessé válás egyik fontos környezetvédelmi oka a papírgyártással összefüggő légszennyezés csökkentése. A papírgyártásban használt gépek CO2-t bocsátanak ki a környezetbe. Egy tonna előállított papírhoz több mint 1.5 tonna CO2 kerül a légkörbe.

A papírgyártás során felszabaduló levegőszennyező anyagok a szén-IV-oxidon kívül a nitrogén-dioxid (NO2) és a kén-dioxid (SO2). Ez nagymértékben hozzájárul a savas esőkhöz és az üvegházhatású gázokhoz. A gyártás során hidrogén-szulfid, metil-merkaptán, dimetil-szulfid, dimetil-diszulfid és egyéb illékony kénvegyületek is a környezetbe kerülnek.

A papírgyártás során használt szállítórendszerek szintén hozzájárulnak a levegőszennyezéshez. Legtöbbjük fosszilis tüzelőanyaggal működik, és szállítás közben füstöt bocsát ki kipufogócsövéikből.

A papírmentesség jó módszer az ezekből a forrásokból származó kibocsátások megelőzésére.

8. Környezetvédelmi előírások betartása

Nagyon sok környezetvédelmi szabályozás létezik az erdőirtással, a szennyvíz-kibocsátással, a hulladékcsökkentéssel és még sok mással kapcsolatban. A papírmentessé válás kíméli a környezetet a papírgyártás során keletkező összes hulladéktól és mérgező anyagtól.

Minden szervezet azon dolgozik, hogy megfeleljen a helyi és nemzetközi előírásoknak. A papírmentesség az egyik biztos módja ennek elérésére.

Ezenkívül a papírmentesség segít az egyéneknek és csoportoknak megfelelni az olyan szabályozásoknak, mint az Egyesült Államok Fenntartható Erdészeti Szabvány Kezdeményezése; az ISO 14001 nemzetközi környezetirányítási szabvány, a Forest Sustainable Council FSC szabvány

9. Erőforrásokat takarít meg

A papírhasználat olyan erőforrásokat emészt fel, mint a víz, az energia, az olaj, a fák, a pénz és az idő.

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szerint 10 millió oldalnyi papír előállítása becslések szerint 2,500 fába, 56,000 450 gallon olajba, 595,000 köbméter hulladéklerakó területbe és XNUMX XNUMX kW (kilowatt) energiába kerül.

A cellulóz- és papíripar az ötödik legnagyobb energiafogyasztó. Ez a világ összes energiaszükségletének négy százalékát teszi ki.

Nehéz újrahasznosítani, és szinte lehetetlen újrafelhasználni a papírgyártásban használt vizet. Az erre a célra használt víz általában felszín alatti vízforrásokból származik. Ez a talajvíz kimerüléséhez és a talajvízszint csökkenéséhez vezet. Ez egyes területeken éhínség okozója.

Benjamin Sovacoo, a dán Aarhusi Egyetem professzora szerint „2040-re nem lesz víz, ha továbbra is azt csináljuk, amit ma”.

Ezen erőforrások kimerülési ütemének csökkentése a papírmentesség egyik fontos környezetvédelmi oka.

ajánlások

+ hozzászólások

Hagy egy Válaszol

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra.