A népszerű turisztikai területeken a turizmus pozitív és negatív hatásai egyaránt érezhetők.
A turizmus hatásainak meghatározására jellemző kategóriák a gazdasági, szociokulturális és környezeti dimenziók.
A magasabb életszínvonal, a nagyobb munkalehetőségek, valamint a megnövekedett adó- és személyi jövedelem csak néhány a turizmus pozitív gazdasági következményei közül.
A különböző kulturális hátterű, attitűdök és viselkedésmódú emberek közötti interakciók, valamint az anyagi javakhoz fűződő kapcsolatok a szociokulturális hatások példái.
Az élőhely degradációja, a növényzet, a levegő minősége, a víztestek, a talajvíz, a vadon élő állatok és a természeti jelenségek változásai példák a közvetlen környezeti hatásokra.
A közvetett hatások közé tartozik a természeti erőforrások megnövekedett élelmiszer-begyűjtése, a közvetett légszennyezés, valamint a természeti jelenségek változása (beleértve a repülőutakat, a közlekedést, a turistáknak szánt élelmiszerek és ajándéktárgyak gyártását).
Az elmúlt években a turizmus környezetre gyakorolt hatása kritikus téma volt, amelyet korunkban meg kell vitatni, mivel az éghajlatváltozás az, amit látunk, és számos mód van a környezetünk és az éghajlat változására.
A turisták és az érintettek most már elismerik a a környezetgazdálkodás fontossága a turizmusban a fenntartható turizmus fejlesztése és a környezetbarátságra irányuló kezdeményezések növekedése miatt.
Tartalomjegyzék
Mi az a turizmus?
ENSZ Turisztikai Világszervezet becslése szerint 2008-ban
A tipikus körzeten kívülre személyes, üzleti vagy szakmai okokból történő utazást turizmusnak nevezzük, és ez társadalmi, kulturális és gazdasági jelenség.
A látogatók – turisták, kirándulók, rezidensek vagy nem rezidensek – ezek az egyének, és a turizmus az ő tevékenységeikhez kapcsolódik, amelyek egy része idegenforgalmi kiadásokat jelent.
Turizmusnak nevezzük az otthontól távol eltöltött időt szabadidő, kikapcsolódás és szórakozás keresésére, miközben a kereskedelmi szolgáltatások igénybevételével élünk.
Mivel a fogyasztók elégedettsége, biztonsága és élvezete kiemelten fontos a turisztikai szektorban működő vállalkozások számára, ez egy dinamikus és versenyképes iparág, amely megköveteli, hogy folyamatosan alkalmazkodni tudjunk az ügyfelek változó igényeihez és vágyaihoz.
13 Ihatása Tmiizmusunk a Ekörnyezet
A turizmusnak pozitív és negatív hatásai is vannak a környezetre
A turizmus pozitív hatásai a környezetre
Általánosságban elmondható, hogy a turizmus pozitív hatásai a környezetre
- Devizát biztosít a természeti erőforrások kezeléséhez
- Pénzügyi és foglalkoztatási kilátások
- Ösztönzi a természetvédelmi erőfeszítéseket
- Támogatja a környezettudatos növekedést
- A fenntartható turizmus lehetőségeivel kapcsolatos tudatosság és érzékenység növelése
- A jogszabályi követelmények elfogadása és alkalmazása
- A veszélyeztetett fajok védelme
1. Devizát biztosít a természeti erőforrásokkal való gazdálkodáshoz
A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás általában nagyban segíti a turizmus. Megnyilvánulhat természeti területek vagy akár fajok megőrzése formájában.
Mivel a turisták a szabadtéri kalandokat keresik, most számos természeti parkot és rezervátumot hozunk létre.
Ezenkívül devizát visznek be e tartalékok fenntartásának támogatására.
Például a dél-afrikai Madikwe Vadrezervátum minden látogatója köteles fizetni a természetvédelmi díjat foglaláskor vagy kijelentkezés után.
Ezt követően ezt a pénzt a vadon élő állatok kezelésére használjuk, különös tekintettel az orrszarvú-orvvadászat megállítására.
Ezenkívül az utazók és az idegenvezetők külön díjat számíthatnak fel a természetvédelmi erőfeszítésekért.
A kormányok illetékeket is kivethetnek bizonyos természetvédelmi erőfeszítésekre.
2. Pénzügyi és foglalkoztatási kilátások
Közvetve vagy közvetlenül a turisztikai szektor minden tizedik foglalkoztatást támogatja világszerte.
A turizmus még a vidéki vagy távoli helyeken is megfelelő foglalkoztatási kilátásokat és gazdasági fejlődést teremt.
A nők az idegenforgalmi ágazatban dolgoznak, ami gyakran a fiatalok első munkatapasztalata.
A turizmusból megtermelt pénzt ezért gyakran a helyi infrastruktúra fejlesztésébe, valamint a világ természeti szépségeinek fenntartható kezelésébe és megőrzésébe fektetik be.
A környezet számára előnyös a jobb infrastruktúra és szolgáltatások. Középpontjában az erőforrások kezelése és felhasználása áll.
Modern szennyvíztisztító berendezések takarékoskodjon a vízzel, és ösztönözze annak hatékonyabb felhasználását.
Ahelyett, hogy a hulladékot egyszerűen az óceánba vagy szemétlerakókba dobnák, a hulladékkezelő létesítmények az újrahasznosításra helyezik a hangsúlyt.
Costa Rica az egyik leghatékonyabb esőerdő-védelmi módszerrel rendelkezik, hogy megvédje és fenntartsa rendkívül változatos esőerdőit, miközben pénzt is termel a turizmusból.
Ennek a készpénznek egy részét a parkőrök karbantartására, kutatására és esőerdő-védelmi képzésére használják fel.
A fennmaradó rész a helyi gazdaságot támogatja, és esélyt kínál a lakosoknak a kiegyensúlyozott életminőségre.
3. Ösztönzi a természetvédelmi erőfeszítéseket
Az erőforrások fenntartható felhasználását természetmegőrzésnek nevezik. A turizmus lényegében a környezettől függ.
Ennek eredményeként több helyszín is egyre inkább vonzza a turistákat erőforrásaik fenntartható hasznosításával.
Ennek eredményeként, mivel egyre több utazó keresi fel a természeti régiókat, ösztönözni kell a természetvédelmi erőfeszítéseket a turisztikai helyszíneken.
Ha nem, a kormányok kifoszthatják az erőforrásokat, vagy akár lerombolhatják a földet, hogy utat engedjenek a fejlődésnek.
Afrika tökéletes példája egy olyan nemzetnek, ahol a turizmus a vadon élő állatok megőrzését szolgálta.
A vadon élő állatok turizmusa 3.6 millió embert foglalkoztat Afrikában, ami a kontinens teljes idegenforgalmi bevételének több mint 36%-át és több mint 29 milliárd dollár gazdasági kibocsátását adja.
Afrika leginkább arról híres, hogy a vadon élő lényeket természetes élőhelyükön figyelheti meg.
Azáltal, hogy munkát ad nekik, ez a fajta turizmus csökkenti a szegénységet és megerősíti a nők helyzetét, de közvetve is ezt teszi, mivel olyan alapvető infrastruktúrák építését finanszírozza, mint az iskolák és a kórházak.
Zavartalan természeti területeik jelentősége egyre fontosabbá válik Afrikában, Ázsiában, Dél-Amerikában és a Csendes-óceán déli részén.
Még a fenntartható turizmust a biodiverzitás megőrzésével összekapcsoló új nemzeti és vadasparkok is megjelentek a turizmus bővülésével.
4. Támogatja a környezettudatos növekedést
Az idegenforgalmi cégeknek környezetbarát módszereket kell alkalmazniuk, mivel az ügyfelek egyre jobban aggódnak a környezet iránt.
Kétségtelen, hogy sok turisztikai célpont különféle zöld technikákat alkalmaz a látogatók vonzására.
Erre két példa a megújuló energiaforrások hasznosítása és a természetes vízelvezető tavak hasznosítása.
A turisztikai ipar átszervezi magát, hogy fenntarthatóbb legyen.
Ahogy a turisták tudatosabbá válnak ezek hatásaival, kevésbé van fennakadás a természeti területeken.
A szállodák korszerű berendezésekbe, például automata fürdőszobákba fektetnek be a hulladék csökkentése érdekében.
Az élelmiszer-nagykereskedők támogatják az ültetést és a biogazdálkodást.
5. A fenntartható turizmus lehetőségeivel kapcsolatos tudatosság és érzékenység növelése
A turizmus fokozatosan felhívta a figyelmet az ökoszisztéma törékeny, szokatlan és gyakran szinte kihalt növény- és állatvilágának megőrzésére, védelmére és fenntartására.
A fenntartható turizmus napirendjét megelőzve az olyan szervezetek, mint a World Wildlife Fund, az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Nature Conservancy terveket, politikákat és programokat dolgoztak ki.
A külföldről és a helyről érkező turisták, valamint a lakosok jobban tudatában vannak a környezet védelmének és fenntartásának.
6. A jogszabályi követelmények elfogadása és alkalmazása
A kormány számos káros környezeti hatást tudott ellensúlyozni a turizmus esetleges negatív tulajdonságait korlátozó rendeletek végrehajtásával.
Ezek az erőfeszítések magukban foglalják a látogató turisták számának szabályozását, védett régiók létrehozását és az ottani belépési korlátozások bevezetését, valamint szigorú környezetvédelmi előírások, például a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezési rendszereinek bevezetését.
A turisztikai célpontok vitalitásának és integritásának megőrzése, valamint a helyi ökoszisztémák és természeti erőforrások védelme egyszerűbbé vált ezen szabályok végrehajtásával.
7. A veszélyeztetett fajok védelme
Az országok kezdik megérteni, hogy veszélyeztetett és egyedi állataik nemzeti emblémájuk a külföldi turisták szemében, akik miattuk vonzanak gyakran a környékre.
A vadon élő lények, a szelídítetlen erdők és az élénk színű egzotikus növények sora ritka látnivalóvá válnak a fejlett gazdasággal rendelkező világban.
A természetvédelmi területeket és más védett helyeket gyakran használják azon kevés helyként, ahol ez a halványuló világ még mindig megtalálható.
Az ott élő veszélyeztetett fajok ezáltal jobban védettek.
Npéldamutató Ihatása Tmiizmusunk a Ekörnyezet
Az alábbiakban felsoroljuk a nem fenntartható turisztikai tevékenységek néhány káros hatását, amelyeket ki kell emelni:
- Természeti erőforrások kimerülése
- Fokozott hulladéktermelés
- A szennyvíz szennyezettsége nő, ha több turizmushoz kapcsolódó létesítmény épül.
- Környezetszennyezés
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának hozzájárulása a globális felmelegedéshez
- Talajromlás és talajerózió
- A fizikai ökoszisztéma romlása és a biológiai sokféleség csökkenése
1. Természeti erőforrások kimerülése
Egy régió környezete megsínyli, ha megfelelő források hiányában a turizmust támogatják.
Előfordulhat, hogy az őshonos növény- és vadvilág nem rendelkezik a túléléshez szükséges erőforrásokkal az ilyen helyeken.
Például sok víz felhasználása szállodák, uszodák működtetésére, golfpályák karbantartására és más, turistával kapcsolatos műveletekre.
Emiatt a helyi emberek, növények és állatok számára kevesebb víz állhat rendelkezésre, és a víz minősége is romolhat.
A vízen kívül más erőforrások is kimerülnek.
Más erőforrások, mint például az élelmiszer, az energia és más erőforrások stressz alatt lehetnek az idegenforgalmi ágazat fenntarthatatlan tevékenységei miatt.
2. Fokozott hulladéktermelés
Hogyan néz ki gyakran egy kellemes nyaralás egy gyönyörű tengerparti városban?
Finom ételek, tengerparti italok, kis frissítők, gyönyörű táj és számos kikapcsolódási lehetőség áll rendelkezésre.
A legtöbben szeretnénk megfeledkezni a mindennapi kötelezettségeinkről, amikor nyaralunk.
Ez magában foglalja az étkezések megszervezését, az újratölthető vizes palack kéznél tartását és a tartós termékek, például a kényelmes papucsok vagy az újrafelhasználható bevásárlótáskák használatát.
Sokan az eldobható, egyszer használatos műanyag termékekre támaszkodnak, amikor újszerű tapasztalatokat szereznek.
A hosszú távú lakosokhoz képest a turisták naponta kétszer annyi hulladékot termelhetnek.
Becslések szerint a Földközi-tengeren a tengeri törmelék mennyisége akár 40%-kal is megnő a legforgalmasabb hónapokban.
Az UNEP szerint egy új helyre látogató naponta 1-12 kg szilárd szemetet termelhet.
Számos változó, beleértve a helyszínt, a szállástípust, a személyes preferenciákat és az utazás jellegét, befolyásolja a számokat.
Ha a nemzetek nem alkalmazzák a termékciklus és a szemétszállítás fenntartható gyakorlatát, 251-re a turizmus miatti szilárdhulladék-kibocsátás 2050%-os növekedésére számítunk.
Az ökoszisztémák szenvedhetnek a szilárd hulladéktól és a szeméttől, ami szintén megváltoztathatja a terület megjelenését.
A tengeri törmelék károsítja a tengeri élőlényeket, gyakran azok pusztulásához vezet, és lerontja a kényes, jellegzetes, mégis kulcsfontosságú ökoszisztémákat.
3. A szennyvíz szennyezettsége nő, ha több turizmushoz kapcsolódó létesítmény épül.
A tavakban és óceánokban a szennyvíz túlcsordulása károsítja a vízi és szárazföldi ökoszisztémákat, különösen az érzékeny korallzátonyokat, amelyek gyakran a helyszínek fő vonzerejét jelentik.
A vízi utak szennyezésének bármilyen formája eutrofizációt, túlzott alganövekedést, valamint a víztestek sótartalmának és feliszapolódásának megváltozását okozhatja.
Az őshonos növények és állatok nehezen boldogulnak a környezeti változások következtében.
3. Szennyezés
Az idő múlásával a turizmus egésze és bizonyos látogatói magatartások, mint például a szemetelés és a környezet leromlásának egyéb formái, rontották a célállomások levegőjének, földjének, vízének és talajának minőségét.
A látogatók egy része szemetet vagy hulladékot, például műanyag fóliát, cigarettacsikket hagy a területen, ami szennyezi a talajt, a műanyag környezetet, illetve a levegőt.
Szabadidős csónakázással kapcsolatos vízszennyezés is dokumentálták.
Például az Ocean Conservancy becslése szerint a Karib-tengeren a tengerjáró hajók évente 70,000 XNUMX tonna szennyvizet bocsátanak ki, ami hatással van a tengeri élőlények természetes élőhelyére.
A túra- és kemping útvonalak kialakítása, a bokrok kivágása és a fa tüzelőanyag beszerzésekor ez időnként talajeróziót eredményezhet, ami egy másik formája a talajeróziónak. <p></p> .
A szabadidős járművek, buszok, repülők és az ünnepi ünnepségek magas zajszintje miatt, amely megzavarhatja a vadon élő állatokat, sőt megváltoztathatja azok rendszeres tevékenységi szokásait, a turizmus is erősen kötődik a zajszennyezéshez.
Ezen túlmenően, mivel a turizmus a globális légi közlekedés több mint 60%-át teszi ki, az utazással összefüggő légi kibocsátások révén jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez.
4. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának hozzájárulása a globális felmelegedéshez
Az éghajlatváltozás és a globális hőmérséklet emelkedése főként üvegházhatású gázok okozzák, amelyeket az idegenforgalom nagy mennyiségben bocsát ki a légkörbe.
Ennek egyszerűen az az oka, hogy a turizmus során az egyének otthonukból új helyre költöznek.
Környezetvédelmi szakértők az üvegházhatású gázok megnövekedett kibocsátását okolják, amelyek visszatartják a napfényt a folyamatosan emelkedő globális hőmérsékletért.
A szén-dioxid az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz, és elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok és a földgáz energiatermelés céljából történő elégetése következtében kerül ki a légkörbe, az iparban és a járművekben.
A világ összes forgalmának több mint 55%-a a turizmushoz kapcsolódik, amely a becslések szerint az összes szén-dioxid-kibocsátás 3%-áért felelős.
Ahogy a látogatók száma idővel növekszik, a kibocsátások is növekedni fognak, ami valószínűleg rontja a klímaváltozás hatásait.
5. A talajromlás és talajerózió
Az átgondolatlan fejlesztés és a gyors infrastruktúra-bővítés, az infrastruktúra elégtelensége (például parkolóhelyek hiánya vagy túlzsúfolt természeti területek), valamint az iránytól való eltérés gyorsan beindíthatja az eróziós folyamatokat és felgyorsíthatja a telephely degradációját.
A rekreációs és turisztikai tevékenységek gyakran megváltoztatják a talaj jellemzőit, különösen akkor, ha a látogatók száma meghaladja az ökoszisztéma kapacitását.
A legnépszerűbb helyeken a látogatók az ösvények körül tapossák a növényzetet, ami fokozatosan szélesebb, növényzettől mentes felszíni szakaszokat eredményez.
Az eróziót nagyrészt új üdülőhelyek építése vagy azok közeli természeti régiókra, tengerpartokra vagy hegyvidékekre való terjeszkedése okozza.
Számos projekt első lépése a növényzet eltávolítása, ami csökkenti a talaj vízfelvevő képességét, és gyakran a projekt befejezése előtt évekig kiszolgáltatottá és érzékenyen hagyja a talajt.
Az utak, a parkolók és a szálláshelyek körüli terület mind át nem eresztő felülettel rendelkezik, amely megakadályozza a víz behatolását a talajba.
A megnövekedett felszíni lefolyás miatt a talajtöredékek még gyorsabban eltávolíthatók.
6. A fizikai ökoszisztéma leromlása és a biológiai sokféleség csökkenése
Becslések szerint az iparosodott országokban átlagosan 3 százalékos a turizmus növekedési üteme, de a fejlődő országokban elérheti a 8 százalékot is.
Az ágazat jelentős fizikai hatással van arra a területre, ahol növekedés tapasztalható, és több átmeneti turista látogat el, hogy élvezze a helyet.
Számos jól ismert turisztikai látványosság található a törékeny ökoszisztémák közelében.
Az olyan ökoszisztémák, mint az esőerdők, a vizes élőhelyek, a mangrovefák, a korallzátonyok, a tengeri fűágyak és az alpesi régiók, gyakran veszélyben vannak, mivel vonzóak a fejlesztők és a látogatók számára, akik a természet szépségeihez közeli egyedülálló élményt keresik.
Az erdőirtás, a kiterjedt járdák, a homokbányászat, a vizes élőhelyek lecsapolása és a part menti fejlesztések mind az építkezés és az infrastruktúra fejlesztésének példái.
A nem fenntartható földhasználati technikák talaj- és dűnékeróziót, valamint a környezet romlását okozhatják.
Következtetés
Összegezve, jó tudni, hogy a turizmusnak negatív és pozitív hatásai is vannak a környezetre, ezért törekednünk kell a lehető legkisebbre csökkenteni a környezetre gyakorolt hatásunkat, legyen az idegenforgalom vagy bármilyen más tevékenység.
A turizmus hatása a környezetre – GYIK
Hogyan hat a turizmus a környezetre?
A turizmus számos helyen hozzájárul a jobb vízminőség-ellenőrzéshez, a környezet megőrzéséhez és a helyi természeti erőforrásokkal való gazdálkodáshoz. Több pénzt termelhetne a környezetvédelmi szolgáltatásokra és infrastruktúrára. A turizmus jelentősen befolyásolja a helyi földhasználatot, ami talajerózióhoz, fokozott szennyezéshez, természetes élőhelyek elvesztéséhez és a veszélyeztetett fajokra nehezedő fokozott stresszhez vezethet. Azok a környezeti erőforrások, amelyektől maga a turizmus függ, ezek a hatások végül megsemmisülhetnek.
ajánlások
- Hogyan lehetnek az otthonok környezetbarátok a modern esztétikum ellenére?
. - 16 A hurrikánok hatása a környezetre
. - 16 legjobb vízkezelő vállalat Kanadában
. - 23 A vulkánok pozitív és negatív hatásai
. - A geotermikus energia előnyei és hátrányai
. - Hogyan csökkentheti vállalkozása szénlábnyomát
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.