11 A talajromlás okai

Bár a talajromlás egyértelmű bizonyítéka, a talajromlás okai továbbra is fennállnak. Gyakorlatilag bárhová mész ma a világon, az emberek bár látják a talajromlás hatásait, még mindig hozzájárultak a talajromlás okaihoz. Emiatt a talajromlás jelentős mértékűvé vált környezeti probléma.

A talaj értékes, nem megújuló erőforrás amely több tízezer állatot, növényt és más létfontosságú fajt támogat. Számos ökoszisztémát tart fenn, miközben létfontosságú élelmiszerekkel és anyagokkal látja el az embereket. A lábunk alatti szennyeződést gyakran figyelmen kívül hagyják, de ez elengedhetetlen a Földön élő összes faj túléléséhez.

"A talaj tele van élő fajok millióival, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással" - mondja Silvia Pressel, a múzeum algák, gombák és növények osztályának kutatója. Ezek a szervezetek jelentős hatást gyakorolnak a talaj fejlődésére, szerkezetére és termőképességére.

A talajunk azonban haldoklik. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem során gyakran olyan kérdésekre összpontosítunk, mint a fosszilis tüzelőanyagok vagy a víz, így a talaj minőségét a porban hagyjuk. 500 évbe telik egy hüvelyk termőtalaj természetes felépítése, és ennek 17-szeresével veszítjük el. Bár a talajromlás okai között számos természeti tényező is szerepel, az emberi tevékenység egyre inkább befolyásolja a talaj minőségét.

Mi az a talajromlás?

A talajromlás a globális kérdés definíció szerint „a talaj egészségi állapotában bekövetkezett változás, amely az ökoszisztéma azon képességének csökkenését eredményezi, hogy árukat és szolgáltatásokat kínáljon haszonélvezőinek”. Sokan ismerik a talajromlás fogalmát, de sokan nincsenek tisztában a pontos leírásával.

Ennek az információs hézagnak a megszüntetése érdekében a talajromlást a talajminőség csökkenéseként határozzák meg, amelyet olyan tényezők okoznak, mint a nem hatékony földhasználat, mezőgazdaság és legelő, valamint városi és ipari okok. A talaj fizikai, biológiai és kémiai állapotának romlásával jár.

A talajromlás a föld termőképességének elvesztését jelenti, a talaj termékenységével mérve, a biológiai sokféleség, és a romlás, amelyek mindegyike az alapvető ökoszisztéma-folyamatok csökkenését vagy kihalását eredményezi. A talajdegradáció a talaj állapotának romlása a rossz állapot következtében földhasználat vagy -gazdálkodás.

Minden földi élet a talajtól függ. A Föld felső bőre termékenységet biztosít a fáknak és a növényeknek. Ez egyben a bolygó egyik legnagyobb szén-dioxid-nyelője is. A talaj degradációja akkor következik be, amikor a talaj minősége romlik, ami csökkenti az állatok és növények eltartó képességét. A talaj elveszítheti fizikai, kémiai vagy biológiai tulajdonságait, amelyek támogatják a benne létező élethálót.

A talajromlás magában foglalja talajerózió. Ez akkor fordul elő, amikor a termőtalaj és a tápanyagok elvesznek természetes okok, például szélerózió vagy emberi okok, például nem megfelelő földgazdálkodás miatt.

Az ENSZ legutóbbi értékelése szerint a világ szántóterületének körülbelül egyharmada eltűnt az elmúlt négy évtizedben. Azt is közölték, hogy ha a veszteség jelenlegi üteme folytatódik, a világ teljes termőtalaja 60 éven belül terméketlenné válhat.

A talajromlás kihat a világ élelmiszer-ellátására azáltal, hogy évente 36–75 milliárd tonna talajkimerülést és édesvízhiányt okoz. A talaj alapvető összetevő, amelynek egészségesnek kell lennie ahhoz, hogy az ökoszisztéma változatos és fenntartható legyen.

A talajromlás típusai

A talajromlást négy kategóriába sorolják:

• Vízerózió
• Szél erózió
• Kémiai károsodás
• Fizikai romlás

1. Vízerózió

A vízerózió a talajrészecskék szétválását jelenti a fröccsenő (esőcseppek által előidézett) erózió vagy a felzúduló víz hatására. A vízeróziót befolyásoló tényezők a következők

• Csapadék
• A talaj erodálhatósága
• Lejtő gradiens
• Talajhasználat/növénytakaró

1. Csapadék

A talajfelszínt érő esőcseppek lebonthatják a talaj aggregátumokat, és az adalékanyagot szétszórhatják a felszínen. Az esőcseppek fröccsenése és a lefolyó víz könnyen eltávolíthatja a könnyebb adalékanyagokat, beleértve a nagyon finom homokot, iszapot, agyagot és szerves anyagokat. A nagyobb homok- és kavicsszemcsék szállításához több esőcsepp energiára vagy elfolyásra lehet szükség. Ha a lejtőn többletvíz van, amely nem tud felszívódni a talajban, vagy nem tud a felszínen megragadni, lefolyás előfordulhat. Ha a beszivárgást a talaj tömörödése, kérgesedése vagy fagyása akadályozza, a lefolyás mennyisége megnőhet.

2. A talaj erodálhatósága

A talaj erodálhatósága a talaj eróziótűrő képességének mérése a fizikai jellemzői alapján. A gyorsabb beszivárgási arányú, magasabb szervesanyag-tartalmú és fokozott talajszerkezetű talajok általában jobban ellenállnak az eróziónak. Az iszap, a nagyon finom homok és bizonyos agyagos szerkezetű talajok erodálhatóbbak, mint a homokos, homokos vályog és vályog szerkezetű talajok.

3. Lejtő gradiens

Minél meredekebb a tábla lejtése, annál nagyobb a vízerózió miatti talajveszteség. A megnövekedett lefolyás miatt a víz által okozott talajerózió a lejtőhossz növekedésével fokozódik.

4. Talajhasználat

A növény- és maradványtakaró megvédi a talajt az esőcseppek becsapódásától és a fröccsenéstől, lassítja a felszíni lefolyást, és lehetővé teszi a felesleges felszíni víz behatolását.

A vízeróziónak négy típusa van:

• Laperózió: A lemezerózió akkor következik be, amikor egy egyenletes talajréteg erodálódik egy nagy területről.
• Rill Erózió: Ez akkor fordul elő, amikor a víz rendkívül keskeny csatornákban fut végig a talajfelszínen, és a szállított talajrészecskék koptató hatása miatt a csatornák mélyebbre vágódnak a felszínbe.
• Vízelvezető erózió: Ez akkor fordul elő, amikor a bordák egyesülnek, és nagyobb patakokat alkotnak. Minden következő vízáthaladással hajlamosak mélyebbre fejlődni, és jelentős akadályokká válhatnak a mezőgazdaságban.
• Bankerózió: A patak- és folyópartok erodálódnak a beléjük vágó víz következtében. Erős árvizek idején különösen veszélyes lehet, és jelentős anyagi károkat okozhat.

2. Szél-erózió

A szél okozta talajerózió mértékét és mértékét a következő tényezők befolyásolják:

• A talaj erodálhatósága: A szél nagyon kis részecskéket képes felfüggeszteni és nagy távolságokra továbbítani. A finom és közepes méretű részecskék felemelhetők és lerakhatók, míg a durva részecskék a felületen keresztül fújhatók (közismertebb nevén sózási hatás).
• A talaj felületének érdessége: A durva vagy bordázott talajfelületek kisebb szélállóságot biztosítanak. A gerincek kitölthetők, az érdesség pedig az idő múlásával koptatható, ami simább felületet eredményez, amely érzékenyebb a szélnek.
• Éghajlat: A talajerózió mértéke közvetlenül összefügg a szél sebességével és időtartamával. Szárazság idején a talaj nedvességtartalma a felszínen nagyon alacsony lehet, ami lehetővé teszi a részecskék felszabadulását a szél szállítására.
• Vegetatív borítás: Egyes területeken az állandó növénytakaró hiánya jelentős széleróziót eredményezett. A laza, száraz és csupasz talaj a legsebezhetőbb. Az élő szélfogók megfelelő hálózata, a jó talajműveléssel, a maradékanyag-kezeléssel és a termésszelekcióval együtt a leghatékonyabb vegetatív takarót kell, hogy biztosítsa a védekezés érdekében.

3. Kémiai károsodás

A tápanyagok vagy szerves anyagok elvesztése, a szikesedés, a savasodás, a talajszennyeződés és a termékenység csökkenése mind példák a kémiai károsodásra, mint a talajromlás egy fajtájára. A savasodást a tápanyagok talajból való kivonása okozza, ami csökkenti a talaj növényfejlődést és növénytermesztést fenntartó képességét. A só felhalmozódása, amely akadályozza a víz hozzáférését a növények gyökereihez, problémákat okozhat száraz és félszáraz helyeken. A talaj toxicitása többféleképpen is előidézhető.

A talajok kémiai károsodását gyakran a mezőgazdasági túltermelés okozza, amely elsősorban a műtrágya betakarítására támaszkodik a tápanyagveszteségek pótlására. A műtrágyák gyakran nem képesek egyensúlyban tartani az összes tápanyagot, ami a talaj egyensúlyának felborulásához vezet. Nem tudják visszaállítani a szerves anyagokat sem, amelyek a tápanyag felszívódásához szükségesek. A műtrágyák a környezetet is szennyezhetik (pl. a foszfátkőzet gyakran radioaktívan szennyezett).

4. Fizikai romlás

A fizikai károsodás magában foglalja a talaj kérgesedését, lezárását és tömörödését, és számos tényező okozhatja, például nehézgépek vagy állatok tömörítése. Ez a probléma minden kontinensen, gyakorlatilag minden hőmérsékleti és talajfizikai körülmény között fennáll, de a nehézgépek terjedésével egyre inkább elterjedt.

A talaj kérgesedése és tömörödése növeli a lefolyást, csökkenti a víz beszivárgását, akadályozza vagy gátolja a növények növekedését, és csupasz és kiszolgáltatottá teszi a felszínt más típusú degradációkkal szemben. A talaj aggregátumainak szétesése miatt a talajfelszín erős kérgesedése megakadályozhatja a víz talajba jutását és a palánták kikelését.

A talajromlás okai

A talajromlás okai a következők

1. Biológiai tényezők

A biológiai tényezők a talajromlás egyik oka. A baktériumok és gombák túlszaporodása egy adott régióban biokémiai reakciókon keresztül jelentős hatással lehet a talaj mikrobiális aktivitására, csökkentve a növénytermesztést és a talaj termőképességét. A biológiai változók nagymértékben befolyásolják a talaj mikrobiális aktivitását.

2. erdőirtás

Az erdőirtás a talajromlás egyik oka is. A mezőgazdasági tájak jellemzően erdőterületekből állnak, amelyeket kiirtottak, hogy a gazdálkodók learathassák a földet. erdőirtás feltárja a talaj ásványi anyagait azáltal, hogy megszünteti a fákat és a termőtakarót, ami elősegíti a humusz és az alomrétegek rendelkezésre állását a talaj felszínén, ami a talaj degradációját eredményezi. Mivel a növénytakaró elősegíti a talaj megkötését és képződését, eltávolítása jelentős hatással van a talaj levegőzésére, víztartó képességére és biológiai aktivitására.

Amikor kivágják a fákat fakitermelés céljából, megnő a beszivárgás mértéke, így a talaj csupasz lesz, és ki van téve az eróziónak és a mérgező anyagok felhalmozódásának. A fakitermelés és a kivágás és égetés taktikái, amelyeket olyan személyek alkalmaznak, akik gazdálkodás céljából behatolnak az erdőterületekbe, így a talaj végül terméketlenné és kevésbé termékenysé válik, példák a hozzájáruló tevékenységekre.

3. Mezőgazdasági vegyszerek

A peszticidek, mint a talajromlás egyik oka, megváltoztatják a talaj összetételét, és felborítják a talaj termékenységét fenntartó mikroorganizmusok kényes egyensúlyát. Az agrokemikáliák az emberre veszélyes mikroorganizmusok szaporodását is elősegíthetik. Ezek gyakran a patakokba, folyóinkba és tengereinkbe kerülnek, szennyezik halainkat, és teljes tengeri ökoszisztémát okoznak.

A legtöbb mezőgazdasági eljárás, amely műtrágyák és peszticidek használatával jár, gyakran helytelen használattal vagy túlzott kijuttatással jár, ami a hasznos baktériumok és más, a talajképződést elősegítő mikroorganizmusok elpusztulását eredményezi.

4. Savas eső

A savas esők is a talajromlás egyik oka. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint a savas eső elősegíti a talajkárosodást. A szennyezett víz beszivárog az erdőtalajokba, lelassítva a fák és más növények növekedését. A természetes tényezők, például a vulkánok hozzájárulnak a savas esők kialakulásához, de az ember által okozott ipari kibocsátások is.

5. A művelés kiterjesztése peremföldekre

Pedig a peremterületek művelésének kiterjesztése a talajromlás egyik oka. A földhasználat a tömeges népességnövekedés következtében napról napra bővül. Bár a marginális földterületek életképesek a mezőgazdaság számára, kevésbé termékenyek és érzékenyebbek a degradációra. A meredek, lucskos területek, a sekély vagy homokos talajok, valamint a száraz és félszáraz területek példái a peremterületekre.

6. Nem megfelelő vetésforgó

A nem megfelelő vetésforgó a talajromlás egyik oka is. A gazdálkodók a földhiány, a népességnövekedés és a gazdasági nyomás miatt a kiegyensúlyozottabb gabona-hüvelyes vetésforgó helyett a kereskedelmi növények intenzív vetésmódját választották. Az élelmiszernövények vetésterülete az elmúlt két évtizedben csökkent, míg a nem élelmiszernövények vetésterülete bővült. Az intenzív gazdálkodás nagy mennyiségű tápanyag eltávolításával kimeríti a talajt, ami a talaj termékenységének csökkenéséhez vezet.

7. Túllegeltetés

A túllegeltetés a talajromlás egyik okaként jelentősen hozzájárul a talajerózióhoz, valamint a talaj tápanyagainak, valamint a termőtalaj elvesztéséhez. A túllegeltetés talajeróziót okoz azáltal, hogy elpusztítja a felszíni növénytakarót és lebontja a talajrészecskéket. A föld természetes környezetből legelővé történő átalakítása jelentős mértékű eróziót eredményezhet, ami megakadályozza a növények növekedését.

A legutóbbi műholdadatok szerint a legelőterületek jelentősen leromlottak. Az erdőtalajok az erdőterületeken végzett ellenőrizetlen és válogatás nélküli legeltetés következtében is degradálódnak. A túllegeltetés a növényzet eltűnését okozza, ami a szél- és vízerózió egyik elsődleges oka a szárazföldeken.

8. Bányászati

A bányászat, mint a talajromlás egyik oka, megváltoztatja a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait. A hulladék fizikai és kémiai tulajdonságait a bányászat talajra gyakorolt ​​hatásának meghatározásához hozzák létre. A felső szennyeződés mélyen a szemétlerakók belsejébe kerül, megváltoztatva a talaj profilját.

A bányászat tönkreteszi a terméstakarót, és rengeteg káros vegyületet, köztük higanyt juttat a talajba, megmérgezi azt, és minden más célra használhatatlanná teszi. Az erodálható rétegben szerves anyag lényegében nincs, az ásványi növényi tápanyagok pedig alig vannak. Becslések szerint a bányászati ​​tevékenység mintegy 0.8 millió hektár talajt rontott meg.

9. Urbanizáció

Az urbanizáció a talajromlás egyik oka is. Mindenekelőtt kimeríti a talaj vegetatív borítását, az építés során tömöríti a talajt, megváltoztatja a vízelvezetést. Másodszor, át nem eresztő betonrétegbe vonja be a talajt, ami növeli a felszíni lefolyás mennyiségét, és ezáltal növeli a felső talaj erózióját.

Ismét a legtöbb városi lefolyás és üledék erősen szennyezett olajjal, üzemanyaggal és egyéb szennyező anyagokkal. A nagyvárosi területek megnövekedett lefolyása a közeli vízgyűjtőkön is jelentős fennakadást okoz, megváltoztatja az átfolyó víz sebességét és mennyiségét, és vegyileg szennyezett üledéklerakódásokkal kimeríti azokat.

A talajromlás hatásai

Ha vannak okai a talajromlásnak, akkor a talajromlás hatásai is lehetnek. Az alábbiakban bemutatjuk a talajromlás hatásait

• Talajromlás
• Szárazság és szárazság
• Szántóföld elvesztése
• Imegnövekedett Árvíz
• A vízi utak szennyezése és eltömődése

1. Talajromlás

A talajromlás az egyik leggyakoribb oka a talajromlásnak, amely a világ zsugorodó földterületének 84 százalékát teszi ki. A talajerózió, a szennyeződés és a szennyezés miatt évente hatalmas területek vesznek el.

Az erózió és a műtrágyák használata súlyosan rontotta a világ mezőgazdasági területeinek mintegy 40%-ának minőségét, megakadályozva annak regenerálódását. A mezőgazdasági műtrágyák által okozott talajminőség-romlás a víz és a talaj szennyeződéséhez is vezet, csökkentve a föld értékeit a bolygón.

2. Szárazság és szárazság

Az aszály és a szárazság olyan problémák, amelyeket súlyosbít és befolyásol a talajromlás. Az ENSZ elismeri, hogy az aszály és a szárazság antropogén eredetű problémák, különösen a talajromlás eredményeként, és ez aggodalomra ad okot a száraz és félszáraz országok természetes környezetéhez kapcsolódóan.

Ennek eredményeként a talajminőség romlásához hozzájáruló változók, mint például a túllegeltetés, a nem megfelelő talajművelési módszerek és az erdőirtás, szintén jelentős mértékben hozzájárulnak az elsivatagosodáshoz, amelyet az aszályok és a száraz körülmények jellemeznek. A talajromlás ugyanebben az összefüggésben a biológiai sokféleség csökkenését is eredményezheti.

3. Szántóföld elvesztése

Szántóföldnek nevezünk minden olyan területet, amely növénytermesztésre használható. Az ilyen növények termesztésére használt számos technika a termőtalaj elvesztését és a mezőgazdaságot lehetővé tevő talajtulajdonságok romlását eredményezheti.

A mezőgazdasági vegyszerek és a talajerózió okozta talajminőség-romlás a világ mezőgazdasági területeinek csaknem 40%-ának elvesztését okozta. A mezőgazdasági termelési stratégiák többsége a termőtalaj erózióját és a talaj természetes összetételének károsodását eredményezi, ami lehetővé teszi a mezőgazdaságot.

4. Fokozott árvíz

Amikor a talajromlás következtében a föld fizikai összetétele megváltozik, az általában átalakul természetes tájától. Emiatt a megváltozott talaj nem képes felszívni a vizet, így gyakoribbá válik az áradás. Más szóval, a talajromlás csökkenti a talaj természetes víztároló képességét, ami hozzájárul az áradások számának növekedéséhez.

5. Vízi utak szennyezése és eltömődése

Az erodált talaj nagy része, valamint a mezőgazdasági területeken használt műtrágyák és növényvédő szerek a folyókba, patakokba kerül. A Az ülepedési folyamat megfojthatja a vízi utakat idővel vízhiányt okozva. A mezőgazdasági műtrágyák és peszticidek a tengeri és édesvízi ökoszisztémákat is károsítják, korlátozva a háztartási vízfogyasztást azon közösségek számára, amelyek létükhöz támaszkodnak rá.

Megoldások a talajromlásra

A talajromlásnak számos oka van, amelyek súlyosan rontották a világ talajának egyharmadát. Milyen lehetőségeink vannak? Íme néhány lehetőség a talajromlás kezelésére.

• Ipari gazdálkodás megfékezése
• Állítsd meg az erdőirtást
• Cserélje ki a Jóságot
• Hagyd békén a földet
• Melioráció
• A szikesedés megelőzése
• Természetvédelmi talajművelés
• Alkalmazzon talajbarát mezőgazdasági gyakorlatot
• Földgazdálkodási ösztönzők biztosítása

1. Az ipari gazdálkodás megfékezése

A mezőgazdasági vegyszerek használata a talajromlás egyik oka, de számos betakarításhoz vezetett, és a talajművelés a hozamot mind növelte a fenntarthatóság rovására. A felelős föld- és mezőgazdasági ellenőrzés előnyös lenne, de őszintének kell lennünk étkezési szokásainkkal kapcsolatban is. A bizonyítékok szerint lényegesen kevesebb fenntarthatóan termesztett, füves húst kellene fogyasztanunk – ha egyáltalán van egyáltalán – kevesebb tejterméket, és sokkal több gyümölcsöt és zöldséget.

2. Állítsa le az erdőirtást

A talajromlás egyik okaként jól látható, hogy növény- és fatakarás nélkül könnyen bekövetkezne az erózió. A talajromlás elleni küzdelem hosszú távú erdőgazdálkodási és erdőfelújítási terveket igényel. A populáció növekedésével az egyéneket érzékennyé lehet tenni, és meg lehet tanítani a fenntartható erdőgazdálkodásról és újratelepítési tevékenységekről. Ezenkívül a védett zónák integritásának megőrzése drámaian csökkentheti a bemutatókat.

A talajromlás megelőzése érdekében a kormányoknak, nemzetközi szervezeteknek és más környezetvédelmi érdekelt feleknek garantálniuk kell, hogy megfelelő intézkedések születnek a nulla nettó erdőirtás valóra váltásához. A jelentések szerint Paraguayban az erdőirtás 65%-kal csökkent az ország nulla erdőirtásról szóló törvényének 2004-es elfogadását követő két évben – azonban ez továbbra is jelentős probléma az országban.

3. Cserélje ki a Jóságot

Azok a biogazdálkodók, akik komposzttal és trágyával módosítják a talajt, pótolják a tápanyagokat, miközben csökkentik az árvízveszélyt és megkötik a szenet. A biohulladékot nem szabad kidobni; ehelyett szerves talajjavító szerek, műtrágyák készítésére és termesztésére kell használni, a körkörös gazdaság. Az ásványi műtrágyák és a tőzeg például fosszilis alapú termékek, amelyeket ezekkel lehet helyettesíteni.

4. Hagyja békén a földet

Egy másik válasz a talajromlásra, hogy több területet hagyjunk beépítetlenül, a növekvő népesség kihívásai ellenére: mindössze 500 cm-es termőtalaj felépítése 2.5 évbe telik. A gazdálkodásból kivont földek lehetővé tennék a talaj szén regenerálódását és stabilizálását. A szakértők a legelő forgatását javasolják a hús- és tejipari vállalkozások használják fel, így bármikor kevesebbet használnak fel.

5. Földjavítás

A talajerózió és -degradáció nagyrészt visszafordíthatatlan következményekkel jár. A talajban lévő szerves anyagok és a növényi tápanyagok továbbra is pótolhatók. Meliorációra lenne szükség a talajban elveszett ásványi anyag és szerves anyag pótlására. A melioráció olyan műveletek összessége, amelyek célja a talaj kritikus ásványianyagainak és szervesanyagainak pótlása.

Ez magában foglalhat olyan dolgokat, mint a növényi maradványok hozzáadása a sérült talajhoz, és a hatótávolság javítása. A sószint korrekciója A helyreállítási műveletek és a sótartalom kezelése segíthet a szikesedett talaj helyreállításában. A növényzet, például fák, zöldségek és virágok ültetése az érintett talajokra a melioráció egyik legalapvetőbb, de gyakran figyelmen kívül hagyott módja. A növények védőtakaróként szolgálnak, mert a talajfelszín stabilizálásával hozzájárulnak a talaj megerősítéséhez.

6. A szikesedés megelőzése

Ahogy a régi mondás tartja: „jobb a megelőzés, mint a gyógyítás”, ugyanez az elv vonatkozik a szikesedés okozta talajromlás globális problémájának kezelésére is. A szikesedés megelőzésének költségei töredékét teszik ki a szikesedett területek helyreállítási költségeinek. Ennek eredményeként az olyan kezdeményezések, mint az öntözés csökkentése, a sótűrő növények ültetése és az öntözés hatékonyságának javítása, jelentős kifizetődéssel járnak, mivel a rekultivációs projekteknek nincs ráfordítása vagy munkaigényes jellemzője. Ennek eredményeként a szikesedés megelőzése elsősorban a talajromlás elleni küzdelem környezetbarát módja.

7. Természetvédelmi talajművelés

A talajminőség romlásának elkerülésére az egyik legfenntarthatóbb stratégia a megfelelő talajművelési mechanizmusok alkalmazása. Ezt konzervatív talajművelésnek is nevezik, amely olyan talajművelési módokra vonatkozik, amelyek célja a talaj természetes állapotának csak kismértékű megváltoztatása a termőképesség növelése mellett.

A nulla talajművelést, más néven természetvédelmi mezőgazdaságot kevés gazdálkodó teszteli szerte a világon, Kenyától Cotswoldsig. Az erőfeszítések arra irányulnak, hogy a betakarítás után közvetlenül „takarónövények” elültetésével ne kerüljön ki a csupasz talaj. Ezek nemcsak megőrzik a talajt, hanem visszaadják a tápanyagokat és a növényi anyagokat is. Meleg időben is segítenek megőrizni a nedvességet.

8. Alkalmazzon talajbarát mezőgazdasági gyakorlatot

A domboldali mezőgazdaság kezelhetővé tételéhez teraszos gazdálkodást kell kialakítani. A teraszok segítenek elkerülni az eróziót, miközben több víz jut el a növényekhez. Ezen túlmenően a domboldali mezőgazdasági táblákon teljes növénytakarás szükséges, hogy a talaj a helyén maradjon. Ez történhet közbevetésen keresztül, amely két növény elültetését jelenti ugyanabban a táblában, mint pl kukorica or szójabab olajpálmafasorok között.

Agroerdészeti rendszerek, amelyben a növények széles gyűjteményét, beleértve a fákat is együtt termesztik, hatékony lehet a kistermelők számára. A trágyához való hozzáférés növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, ami segít megelőzni az eróziót. Végül a mélyen gyökerező és a sekély gyökerű növények közötti forgatás javítja a talaj szerkezetét, miközben csökkenti az eróziót is.

9. Földgazdálkodási ösztönzők biztosítása

Bár a fenntartható földgazdálkodás tudománya egyre nagyobb teret hódít, a társadalmi-gazdasági környezet gyakran megnehezíti a megvalósítást. A gazdálkodóknak meg kell engedniük maguknak a fenntartható földgazdálkodást. Az erózió elleni intézkedések átlagosan költségesek 500 dollár hektáronként, ami jelentős kiadás egy gazdálkodó számára.

A kormányoknak és a bankoknak segíteniük kell a gazdaságokat a hitelek megszerzésében és az erózió elleni intézkedések bevezetésében. Ez a helyzet mind a gazdálkodó, mind az egész közösség számára előnyös. Az eróziómegelőzés költsége jóval alacsonyabb, mint a föld helyreállításának és rehabilitációjának költsége, amely egy forrás szerint nagyjából 1,500–2,000 dollár hektáronként. Egy másik becslés szerint akár akár $15,221 hektáronként.

A talajromlás okai – GYIK

Milyen hatásai vannak a talajromlásnak?

A talajromlás néhány fentebb kifejtett hatása magában foglalja

• A talajromlása
• Szárazság és szárazság
• Szántóföld elvesztése
• Fokozott árvíz
• Vízi utak szennyezése és eltömődése

ajánlások

• A vízszennyezés 16 oka Afrikában, hatások és megoldások
  .
• 12 A talajszennyezés okai, hatásai és megoldásai
  .
• A vízszennyezés 16 oka Afrikában, hatások és megoldások
  .
•  8 A szárazság hatásai a környezetre
  .
• 19 A földrengés hatásai a környezetre
  .
• 10. A földcsuszamlás pozitív és negatív hatásai