Az aszály hatásai életünk számos területére kiterjednek, és még gazdaságunkra is hatással vannak. Az aszály károsítja az életeket és a megélhetést azáltal, hogy szomjúságot, éhséget (a vízhiány miatt elpusztuló termények következtében) és betegségek terjedését okozza.
A huszadik században a kemény aszályok és az éhínségek emberek millióit ölték meg. Az afrikai Száhel övezet, amely Eritrea, Etiópia és Szudán egyes részeit foglalja magában, az egyik legsúlyosabban érintett. Az aszályoknak sokféle földrajzi hatása lehet. Ha az emberek a szárazság miatt kénytelenek költözni, az megterhelheti a szomszédos országok erőforrásait.
Az aszályok pusztítóak lehetnek mind a MEDC-k, mind a LEDC-k számára. A szárazság sok ember életét követelte Európában az elmúlt években, különösen az idősek életét. 2006 nyarán az Egyesült Királyságban tömlővezeték-használati tilalmakat és kampányokat vezettek be, hogy víztakarékosságra buzdítsák az embereket.
Mielőtt az aszály hatásait tárgyalnánk, nézzük meg, mi is az aszály.
Tartalomjegyzék
Mi az a szárazság?
Aszálynak nevezzük azt az időszakot, amikor elhúzódó vízhiány áll fenn, legyen az légköri (átlag alatti csapadék), felszíni vagy talajvízhiány miatt. Szárazság akkor jelentkezik, ha elhúzódó csapadék hiánya, mint például eső, hó vagy ónos eső, ami vízhiányt eredményez. Az aszályok természetes jelenségek, de az emberi tevékenységek, mint például a vízfogyasztás és -gazdálkodás, súlyosbíthatják azokat.
Az, hogy mi számít aszálynak, helyenként változik, és többnyire az adott területre jellemző időjárási minták határozzák meg. Bali trópusi szigetén a a szárazság küszöbe hat esőmentes nap után érhető el, de a líbiai sivatagban az éves csapadékmennyiségnek hét hüvelyk alá kell süllyednie ahhoz, hogy hasonló kijelentést kapjon.
A szárazság az kategorizált aszerint, hogy hogyan fejlődnek és milyen hatást fejtenek ki.
- Meteorológiai szárazság
- Mezőgazdasági szárazság
- Hidrológiai szárazság
1. Meteorológiai szárazság
Képzeljen el egy hatalmas, száraz, repedezett talajszakaszt, és már van egy jó ötlete a meteorológiai aszályról. Ez akkor fordul elő, ha egy régió csapadéka jóval elmarad az előrejelzésektől.
2. Mezőgazdasági aszály
Mezőgazdasági aszály léphet fel, ha a rendelkezésre álló vízkészlet nem elegendő a termények vagy a szarvasmarha szükségleteinek kielégítésére egy adott időszakban. Ennek oka lehet egy meteorológiai aszály, a vízellátás hiánya vagy egyszerűen rossz időzítés, például amikor a hóolvadás megindul, amikor a legszükségesebb a lefolyás a növények hidratálásához.
3. Hidrológiai aszály
Hidrológiai aszályról akkor beszélünk, ha hosszan tartó csapadékhiány van, ami a felszíni vizek (folyók, tározók vagy patakok) és a talajvízkészletek kimerülését okozza.
A szárazság emberi okai
Míg az aszály természetesen előfordul, az emberi tevékenység – a vízhasználattól az üvegházhatású gázok kibocsátásáig – a növekvő hatása valószínűségük és intenzitásuk alapján. Az aszály hatásait emberi okok felgyorsították. Az emberi tevékenységek, amelyek elősegíthetik az aszályt, a következők:
- Elterjedt favágás üzemanyagként
- Gátat építeni egy hatalmas folyón
- Mezőgazdaság
- Gátépítés
- erdőirtás
- Klímaváltozás
- Túlzott vízigény
1. Széles körben elterjedt favágás tüzelőanyag céljából
Ez csökkenti a talaj vízraktározási képességét, ami kiszárad, ami elsivatagosodáshoz és szárazsághoz vezet.
2. Gát építése egy hatalmas folyón
Ez energiát és vizet termelhet a tározót körülvevő növények öntözéséhez. A vízáramlás drasztikus korlátozása azonban aszályhoz vezethet.
3. mezőgazdaság
A hatalmas mennyiségű vízzel történő öntözés kimeríti a tavakat, folyókat és a talajvizet. A pamut például több vizet igényel, mint más növények.
4. Gátépítés
Az energiatermelés és a víz tározóban való tárolása érdekében nagy gátak építhetők a folyókon keresztül. Ez korlátozhatja a folyásirányban lefolyó folyóvíz mennyiségét, ami szárazságot eredményezhet a gát alatt.
5. erdőirtás
Felhők akkor keletkeznek, amikor a fák és növények nedvességet bocsátanak ki a légkörbe, és a nedvesség esőként visszakerül a földbe. Ha a fák és a növényzet elvesznek, akkor kevesebb víz áll rendelkezésre táplálja a víz körforgását, egész régiókat veszélyeztetve az aszály miatt.
Mivel az eső hajlamos esni, és felszíni lefolyásként lemosni a talajt, a fák eltávolítása korlátozhatja a talajban lévő víz mennyiségét. Ez eróziónak és elsivatagosodásnak teszi ki a földet, mindkettő szárazságot eredményezhet.
Eközben erdőirtás és más rossz földhasználati gyakorlatok, mint például az intenzív gazdálkodás, befolyásolhatják a talaj minőségét és a föld vízfelvevő és -megtartó képességét. Ennek eredményeként a talaj gyorsabban kiszárad (talán mezőgazdasági aszályt okoz), és ritkábban töltődik fel a talajvíz (ami hozzájárulhat hidrológiai szárazság).
Valójában a kutatók úgy vélik, hogy az 1930-as évek porszemét okozták nagy részben rossz gazdálkodási módszerekkel pár tized fokos lehűléssel a Csendes-óceánon és felmelegedéssel az Atlanti-óceánon.
6. Éghajlatváltozás
Az aszályt az éghajlatváltozás befolyásolja – különösen a globális felmelegedés-ban ben két alapvető mód: A melegebb hőmérséklet hatására a nedves területek nedvesebbé válnak, a száraz területek pedig szárazabbá válnak. A meleg levegő a nedvesebb területeken több vizet szív fel, ami nagyobb esőzéseket eredményez. A melegebb hőmérséklet viszont a száraz területeken gyorsabb vízpárolgást okoz.
Klímaváltozás hatással van a nagy léptékű légköri keringési mintázatokra is, ami miatt a viharnyomok eltérhetnek a várható útvonaluktól. Ez felerősítheti az időjárási szélsőségeket, ami az egyik oka az éghajlati modelleknek előre hogy az Egyesült Államok amúgy is kiszáradt délnyugati része és a Földközi-tenger tovább szárad.
7. Túlzott vízigény
Az aszályt gyakran a vízkínálat és a kereslet közötti eltérés okozza. A regionális népességnövekedés és a nehéz mezőgazdasági vízhasználat annyira megterhelheti a vízkészleteket, hogy az aszály valódi lehetőséggé válik.
Szerint egy tanulmányAz emberi vízhasználat 25%-kal növelte az aszályok előfordulását Észak-Amerikában 1960 és 2010 között. Ezen túlmenően a csapadék csökkenésével és az aszályos viszonyok beálltával folyamatosan nőtt a vízigény – a talajvízből, folyókból és tározókból történő megnövekedett szivattyúzás formájában – leronthatja az értékes vízkészleteket, aminek pótlása évekbe telik, és tartósan befolyásolja a víz jövőbeli elérhetőségét.
Mindeközben a felvízi tavak és folyók víz iránti megnövekedett kereslete, különösen az öntözés és a vízerőmű gátak iránt, a folyás alatti vízforrások csökkenését vagy kiszáradását okozhatja, ami más területeken a szárazsághoz vezethet.
A szárazság környezeti hatásai
A víz minden élethez szükséges a Földön, és ennek a kritikus erőforrásnak az ökoszisztémában való szűkössége minden élőlénynek káros lesz. A szárazság környezeti hatásai a következők.
- A vizes élőhelyek kiszáradnak
- Felszíni vízszennyezés
- A növények egészségét negatívan érinti
- A porviharok általánossá válnak
- A biológiai sokféleség elvesztése
- Megnövekedett erdőtüzek száma
- Az állatok vándorlása
- Fokozott elsivatagosodás
1. A vizes élőhelyek kiszáradnak
A vizes élőhelyek kiszáradása az aszály egyik környezeti hatása. A vizes élőhelyek vízhiány miatt kiszáradhatnak. Mivel ezeken a területeken a növény- és állatvilág ilyen változatos skálája él, a vízhiány lehetetlenné teszi ezen életformák túlélését.
2. Felszíni vízszennyezés
A felszíni vizek szennyezése az aszály egyik környezeti hatása. A szennyező anyagok felhalmozódnak a szárazföldön és a maradék felszíni vízkészletekben az alacsony csapadék és a víztestekből, például folyókból és patakokból származó vízveszteség miatt. Mivel a szennyező anyagokat általában az eső és a területet lecsapoló folyó víz elvezeti, az ilyen vízkészletek hiánya a talaj és a megmaradt vízkészletek szennyezéséhez vezet.
3. A növények egészségét negatívan érinti
A növények egészségére gyakorolt negatív hatás az aszály egyik környezeti hatása. A növényvilág általában elvész, ha szárazság van. Azok a növények, amelyek alacsony víztartalmú környezetben nőnek, mindig egészségtelenek. Ennek eredményeként a növények rendkívül érzékenyek lesznek a kártevők által terjesztett betegségekre. Ennek eredményeként az aszály által sújtott területek hatalmas sávjain gyakran nincs növényzet.
4. A porviharok általánossá válnak
Az egyre gyakoribbá váló porviharok az aszály egyik környezeti hatása. A talaj víz hiányában kiszárad, és sebezhetővé válik a szélerózióval szemben. Az aszályok gyakran okoznak porviharokat, amelyek károsítják a környezetet, beleértve a növények életét és az emberi egészséget.
5. A biodiverzitás elvesztése
A biodiverzitás csökkenése az aszály egyik környezeti hatása. Az aszály sújtotta területeken a növények és állatok többsége nem képes boldogulni. Ennek eredményeként egy adott területen egész fajpopulációkat lehet kiirtani. Ennek eredményeként az aszály sújtotta területeken a biológiai sokféleség jelentős csökkenése tapasztalható.
6. Megnövekedett erdőtüzek száma
Megnövekedett erdőtüzek száma az aszály egyik környezeti hatása. A nedvesség hiánya kiszárítja a lombozatot, amely elég magas hőmérséklet esetén meggyulladhat. Emiatt az aszályok idején igen gyakoriak az erdőtüzek. Az erdőtüzek eső hiányában széles földterületeken söpörnek végig, elpusztítanak minden növény- és állatvilágot a területen, a talajt pedig kopárrá és élettelenné teszik.
7. Az állatok vándorlása
Az állatok vándorlása a szárazság egyik környezeti hatása. Aszályok idején a vadon élő állatok kénytelenek biztonságosabb területekre vándorolni, ahol ezek az alapvető készletek hozzáférhetők. Sok állat azonban elpusztul az ilyen utazások során. Azok, akiknek sikerül jobb élőhelyet elérniük, gyakran elpusztulnak, mert nem tudnak alkalmazkodni új környezetükhöz.
8. Fokozott elsivatagosodás
A fokozott elsivatagosodás az aszály egyik környezeti hatása. Az elsivatagosodást felgyorsíthatja a túllegeltetés, az erdőirtás és egyéb emberi tevékenységek miatti szárazság. A vízhiány még inkább megöli a növényeket, így a Földnek kevés lehetősége marad a helyreállításra.
Az aszály gazdasági hatásai
Az aszály költséges lehet az egyének, a vállalkozások és a kormányok számára. Az aszály gazdasági hatásai lehetnek lokálisak, csak az aszály által sújtott területen élő egyedeket érintik, vagy széles körben elterjedtek, az aszály által sújtott területen kívül élőket érintve. A szárazság negatív hatással van számos iparágra, beleértve a mezőgazdaságot, az energiatermelést, a turizmust és a rekreációt.
- Az aszály gazdasági hatása a mezőgazdaságra
- Az aszály gazdasági hatása az energiatermelésre
- Az aszály gazdasági hatása a rekreációra és a turizmusra
1. Az aszály gazdasági hatása a mezőgazdaságra
A száraz körülmények és a csapadékhiány károsíthatja vagy elpusztíthatja a termést a mezőgazdasági ágazatban, csökkentve a gazdálkodók bevételét. A megnövekedett élelmiszerköltségek a terméskiesés következményei, az aszály gazdasági hatásai pedig más tartományokban, sőt országokban is megfigyelhetők.
Az aszály az ivóvízhiány és a rossz legelőviszonyok, valamint a magasabb takarmányárak miatt károsítja a szarvasmarha-termelőket. A tanyák élelmiszer- és vízhiány vagy az élelmiszer- és vízár emelkedése miatt több állatot értékesíthetnek vagy vághatnak le állományukból.
A hústúlkínálat miatt az aszályos év elején levágott állatok számának növekedése a húsárak kezdeti csökkenését idézheti elő. Mindaddig azonban, amíg szárazság van, a húsárak emelkedni fognak, mivel kevesebb az állat, és nőni fognak az etetés és itatás költségei.
2. Az aszály gazdasági hatása az energiatermelésre
Az aszály hatással van a hőenergia-termelésre és a vízenergia-termelésre egyaránt, mivel előfordulhat, hogy nem lesz elegendő víz a folyamat lehűtéséhez vagy elegendő energiatermeléshez.
3. Az aszály gazdasági hatása a rekreációra és a turizmusra
A szárazság a rekreációs és a turizmust is károsíthatja. Aszály idején a vállalkozások, például a vízisportokat kölcsönző létesítmények pénzügyi veszteségeket szenvedhetnek el. Pénzt veszíthetnek azok a kisvállalkozások is, amelyek bevételükért folyamatos turistaáradattal számolnak, például a vízpart közelében vagy egy üdülővárosban.
Az aszály gazdasági hatásai az éghajlati változékonyság növekedésével a jövőben észrevehetőbbé válhatnak. Az aszályok költségesek lehetnek a fogyasztók számára, mivel az élelmiszer- és energiaárak emelkednek, valamint annak a településnek, tartománynak és országnak, ahol előfordul. Ha az aszály elég súlyos, az hatással lehet az ország teljes GDP-jére.
Az aszályok pozitív hatásai
Az alábbiakban az aszály néhány pozitív hatását mutatjuk be.
- Egyensúlyba hozza a vizes élőhelyek egészségét
- A szárazság lehetővé teszi egyes fajok virágzását.
- A víztakarékosság tudatosítása
- Ösztönözze a víz újrahasznosítását
1. Kiegyensúlyozza a vizes élőhelyek egészségét
A vizes élőhelyek egészségének egyensúlya az aszály egyik pozitív hatása. A vizes élőhelyek a világ egyik legváltozatosabb és legtermékenyebb ökoszisztémája. Sós mocsarak, torkolatok, mangrove és más típusú élőhelyek vannak köztük. A vizes élőhelyek sokféle növényzetnek, valamint olyan állatoknak adnak otthont, mint a kacsa és a vízimadarak. Mivel a rendszer dinamikus, sokféle organizmust képes támogatni.
A vizes élőhelyeken túl sok víz azonban csökkentheti a rendszer termelékenységét. A fenéküledék például túlságosan puhává válik, ami megakadályozza a növények megfelelő gyökeresedését. Ahogy a mikroorganizmusok elpusztult állatokat és növényeket fogyasztanak, a légkör oxigén mennyisége csökken.
Az aszályok tehát elősegítik a vizes élőhelyek egészségi állapotának helyreállítását. A víz elpárolgása során a tápanyagok visszamaradnak. Táplálják az üledéket, lehetővé téve az új növények megjelenését és virágzását.
2. A szárazság lehetővé teszi egyes fajok virágzását.
Az aszály, amely lehetővé teszi egyes fajok virágzását, az aszály egyik pozitív hatása. A hosszú aszályos időszakok viszont lehetővé teszik bizonyos növények és állatok túlélését. Vízhiány esetén a napraforgó kiszáradhatnak és elpusztulhatnak, míg a fahéjas növények levelei örökzöldek.
Ennek az az oka, hogy egyes fajok olyan egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy túléljék a hosszú aszályos időszakokat. A kenguruk például olyan odúkban töltik a napot, ahol se nem túl meleg, se nem túl hideg. Éjszaka táplálkoznak, amikor kint hűvösebb van. A földimogyoró ellenáll az aszálynak is, így Nyugat-Afrika északi szavannazónájának rövid nedves évszakában is boldogulni képes.
Ennek eredményeként, ahol a szárazság hosszú ideig tart, egyes növény- és állatfajok behatolhatnak és kifejlődnek a száraz területeken.
3. A víztakarékosság tudatosítása
A víztakarékosság tudatosítása az aszály egyik pozitív hatása. Bár a világ 75%-át víz borítja, ennek csak 2.5%-a édesvíz, amit meg tudunk inni. Ezenkívül a világ lakosságának körülbelül kétharmada él olyan helyeken, ahol kevés az édesvíz. Ahogy a világ népessége növekszik, úgy nő az élelmiszer- és energiatermeléshez szükséges víz iránti igény is.
Egy átlagos amerikai, ír és brit ember jelenleg 568 liter vizet fogyaszt naponta. Vagy körülbelül két teli fürdőkád vizet fejenként naponta. Az aszályok egyre gyakoribbak lesznek, ahogy az éghajlat folyamatosan változik.
4. Ösztönözni kell a víz újrahasznosítását
A víz újrahasznosításának ösztönzése az aszály egyik pozitív hatása. Amikor a használt vizet az ivástól eltérő célokra kezeljük, azt víz-újrahasznosításnak vagy víz újrafelhasználásának nevezzük. A víz újrahasznosítása a valóságban kulcsfontosságú alkalmazkodási eszköz a víz megőrzéséhez klímaváltozás.
Tehát ahelyett, hogy kiöntjük a vizet a fürdőkből és a mosogatókból, inkább összegyűjtjük. A szürkevíz kifejezés erre a víztípusra. A vizet ezután kezelik a szennyező anyagok és bizonyos esetekben a mikrobák eltávolítására.
Végül a megtisztított víz használható autók tisztítására, mosásra, virágok öntözésére. A szürkevíz a vállalkozások és üvegházak hőmérsékletének szabályozására használható.
A szürkevizet egyre több ország használja fenntartható megoldásként. Spanyolországban például szárazak és forróak a nyarak, időnként aszályokkal. Több területen a közösségek már most is újrahasznosítják a vizet, összesen évi 1200 m3-t.
Az aszályok negatív hatásai
Az aszályoknak rövid és hosszú távú következményei is lehetnek. A víz és a nedvesség szintje a földben rövid távon csökken. A növények elpusztulnak, ahogy a föld kiszárad. A víz hosszú időn keresztül korlátozottá válik mind az emberek, mind az állatok számára.
Az elsivatagosodást jellemzően az erózió és csapadék, amely eltávolítja a laza termőtalajt. Aszályok idején, mint például Afrikában a sáskajárványok, megszaporodnak a rovarok és a növényevő gombák. Az aszályok növelhetik az erdőtüzek előfordulását és intenzitását.
Eltekintve attól, hogy a szárazság egyik negatív hatása az, hogy kevesebb ivóvíz áll rendelkezésre, ami számos egyéb dologhoz és végül halálhoz vezethet, itt van még néhány aszály negatív hatása.
- Befolyásolja a mezőgazdaságot és az élelmiszertermelést
- Terméskiesés és állatpusztulás
- elvándorlás
- A szárazság növeli a fertőzések valószínűségét.
- Gazdasági veszteségek
1. Befolyásolja a mezőgazdaságot és az élelmiszertermelést
Az aszály egyik pozitív hatása, hogy hatással van a mezőgazdaságra és az élelmiszertermelésre. Az aszályok óriási hatással vannak a mezőgazdaságra, ami viszont hatással van az élelmiszertermelésre. A világ bizonyos részein, különösen a szubszaharai Afrikában, a mezőgazdaság 95 százaléka zöld vízre támaszkodik.
A zöld víz az a nedvesség, amelyet a föld megtart az eső után. Még a zöld víz is eltűnik, ahogy a hőmérséklet emelkedik. Ez következésképpen éhezéshez és végül halálhoz vezethet.
2. Terméskiesés és állatpusztulás
Az aszály egyik pozitív hatása, hogy terméskiesést és állatpusztulást okoz. Kenyában 28 szárazság volt tapasztalható az elmúlt 100 évben, ebből három az elmúlt évtizedben. Súlyos terméskiesések és állatelhullás következett be, ami súlyos élelmiszerhiányhoz vezetett.
Hasonlóképpen, az El Nino epizódokkal súlyosbított súlyos aszályok miatt a humanitárius segítségnyújtás mértéke megháromszorozódott Etiópiában 2015 óta. A betakarítási sikertelenségek és az állatállomány pusztulása súlyosbította az éhezést, aminek következtében 10.2 millió ember szorult humanitárius segítségre.
3. elvándorlás
Az aszály egyik pozitív hatása, hogy migrációhoz vezet. A hosszú ideig tartó aszályok költözésre kényszeríthetik a közösségeket. Például 2019-ben Indiában egy aszály jelentős migrációt váltott ki a falvakból, és Maharashtra lakosságának akár 90%-a elmenekült. A migránsok így jobban megterhelhetik az erőforrásokat azon a területen, ahol letelepednek. Alternatív megoldásként a közösségek, ahonnan elköltöznek, értékes emberi erőforrásokat veszíthetnek el.
4. A szárazság növeli a fertőzések valószínűségét.
A szárazság egyik pozitív hatása, hogy nagyobb valószínűséggel jár fertőzésekkel. A szárazság növelheti a fertőző betegségek, például a tüdőgyulladás, a hasmenés és a kolera valószínűségét. A fő okok közé tartozik a tisztaság hiánya, a vízhiány, az elmozdulás és az akut alultápláltság.
A por és a füst jelentős hatással lehet a levegő minőségére, ha az aszály szítja az erdőtüzeket. Ennek eredményeként potenciálisan befolyásolhatja a légzőszervi betegségekben, például asztmában vagy szívbetegségben szenvedők egészségét.
5. Gazdasági veszteségek
Az aszály egyik pozitív hatása, hogy gazdasági veszteségekhez vezet. Összességében az aszályok mindig jelentős gazdasági veszteségeket okoznak. Például minden egyes aszály az Egyesült Államokban nagyjából 9.5 milliárd dollárjába kerül a kormánynak. Az aszályok 7 és 1984 között nagyjából évi 2017 milliárd dollárjába kerültek Kínának, míg a 2003-as aszály 20 európai országban 15 milliárd dollárba került.
Az aszály általában károsítja a vízre támaszkodó vállalatokat, például a mezőgazdaságot, a turizmust, valamint az élelmiszer- és energiatermelést. Az ezeken a területeken dolgozók idővel elveszíthetik állásukat, ami adóssághalmozódást eredményezhet. Hasonlóképpen, ahogy a víz fogy, az ára emelkedhet. Csökkenhet a vízenergia-termelés, ami növeli az energiaárakat.
Szárazság megelőzése
- A túlhasználat elkerülése
- A víz megőrzése
- Jobb monitorozás
1. A túlhasználat elkerülése
A túlzott felhasználás a vízellátásunk egyik legjelentősebb megterhelése. A szárazság elkerülhető, ha tisztában van azzal, hogy mennyi vizet fogyaszt naponta. Ha fogmosás közben elzárja a csapot, reggel először beöntözi a pázsitot a párolgás csökkentése érdekében, és alacsony áramlású vízvezeték-szerelvényeket szerel fel, ezek mind hatékony vízmegtakarítási stratégiák. A nagy hatásfokú készülékek, mint például a mosó- és mosogatógépek, valamint a nagy hatásfokú szelepek és egyéb szerelvények segítenek csökkenteni a vízfelhasználást.
2. A víz megőrzése
A víznek nem kell ihatónak lennie ahhoz, hogy az emberek más célokra használják fel. Ez azt jelenti, hogy sok esetben újra felhasználhatjuk a vizet friss, ivóvízforrásaink megőrzése érdekében. Az esővíz esőhordóval történő összegyűjtése az egyik legegyszerűbb módja ennek elérésére. A kerti tömlő használata helyett öntözze meg kertjét esőhordóval.
Ennek az a további előnye, hogy elkerülhető, hogy a csapadékban összegyűljenek a szennyeződések, amelyek az utcákon a vízvezeték felé haladnak. A mosdókagylóból, fürdőkádból és mosógépből a víz bizonyos vízvezeték-berendezések segítségével elvezethető öblítő WC-kbe vagy vízi tereprendezésbe.
3. Jobb felügyelet
A technológiának köszönhetően a háztartások és a vállalatok jobban megértik, hogyan használják fel erőforrásaikat, és az úgynevezett „okos vízvezeték” egyre népszerűbb. A vízügyfelek pontosan láthatják, hogy mennyi vizet használnak fel az új felügyeleti berendezéseknek köszönhetően, amelyek segítségével óvatosabbak lehetnek, és felderíthetik a szivárgásokat és a helyeket, ahol a vízelvezetés esetleg nem hatékony.
Bár a víz beszerzése olyan egyszerű, mint a csap kinyitása, a vizet nem szabad természetesnek venni. Az aszályvédelem megkívánja vízkészletünk megőrzését és megőrzését, ami néhány alapfogalommal egyszerűen megvalósítható.
Az aszály elkerülésének egyéb módjai közé tartozik a mezőgazdaság és az öntözési szokások megváltoztatása. A vízszállítási csatornákat megfelelően karban kell tartani. A szivárgás szörnyű dolog.
A vízmérőket a villanyórákkal egy helyen kell elhelyezni. Eddig nem járt pozitív eredménnyel, ha azt mondták valakinek, hogy ne igyon túl sok vizet. A vizet senki nem tudja megszámolni, de a vízmérő igen. Készítsen vízi vonatokat az indulásra. Csatlakoztassa őket a katasztrófa-elhárító csapatok egységeihez. A vízivonat azonnal megérkezhet egy helyre, amint aszály fenyeget. Meg kell akadályoznunk az erdőirtást, ami szükségessé teszi az erdősítést.
8 A szárazság hatásai a környezetre - GYIK
Mi okozza a szárazságot?
A szárazságot a hosszú távú csapadékhiány okozza. A szárazságot számos változó okozza, beleértve az éghajlatváltozást, az óceánok hőmérsékletét, a sugárfolyam változásait és a helyi földrajz változásait.
Hol fordulnak elő aszályok?
A szárazság mindenütt elérheti a bolygót. Az aszályok leggyakrabban olyan helyeken fordulnak elő, ahol alacsony a talajvíz szintje, vagy ahol túlzottan gyűjtik a talajvizet.
ajánlások
- Tippek állattenyésztőknek aszály idején
. - 15 Az erdőtüzek pozitív és negatív hatásai
. - 10. A földcsuszamlás pozitív és negatív hatásai
. - 17. Az árvíz hatása a környezetre (pozitív és negatív)
. - A zimbabwei földszennyezés 10 oka
. - 11 vízkezelő vállalat Ománban
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.