A környezetromlásnak főként három típusa van, ezek közé tartozik a víz, a talaj és a levegő degradációja. A környezet romlása az egyik legnagyobb fenyegetés, amellyel manapság a világon foglalkoznak.
Ez a háromféle környezetromlás nagymértékben befolyásolja a globális éghajlatot és életkörülményeket. Az alábbiakban bemutatjuk a környezetromlás három típusát.
Tartalomjegyzék
A környezeti károsodások 3 típusa
- Víz lebomlása
- Talajromlás
- Levegő/légköri lebomlás
Víz lebomlása
A vízpusztulás vagy vízszennyezés a környezetromlás három típusának egyike, amelyet főként az okoz, hogy a víztestekbe kerülő káros anyagokat alkalmatlanná teszik állatok vagy emberek általi használatra. A mozgó víztest nagyon hatékony hulladékelhelyezési mód.
Ez a szokásos norma a víztestek közelében élők számára. Ez látható a különböző városok vízelvezető és szennyvízrendszereiben. Számos iparág sok folyóba és tóba dobja hulladékait, amelyek egyben a vízszennyezés fő forrásai is.
Ezek az ipari hulladékok gyakran kezeletlenek, és gyakran tartalmaznak káros vegyi anyagokat, amelyek fogyasztásukkor mérgezőek lehetnek a vízi élőlényekre, állatokra és emberekre.
A mezőgazdaságban használt vegyszerek trágya, peszticid és gyomirtó szerként gyakran a közeli víztestek kémiai szennyeződését eredményezik eső vagy csatlakoztatott öntözőrendszerek után. Ezek a vegyszerek rendkívül károsak a vízi ökoszisztémára, valamint az emberi fogyasztásra, és ez a vízromlás egyik fő oka.
A víz lebomlása hátrányosan érinti az ember, az állatok és a növények egészségét és életét. A szennyezett víz káros a mezőgazdaságra is, mivel hátrányosan befolyásolja a növényeket és a talaj termőképességét. A tengervíz szennyezése károsítja az óceáni élővilágot.
A biológiai sokféleség pusztulása a vízpusztulás egyik ismert oka, mivel kimeríti a vízi ökoszisztémákat, és a tavak eutrofizációja során a fitoplankton féktelen szaporodását idézi elő.
Az emberi egészségre hatással lehet a vízromlás, mivel a szennyezett víz fogyasztása a rossz egészségi állapot egyik fő oka. A szennyezett víz olyan halálos betegségeket okoz, mint a kolera, vérhas, hasmenés, tuberkulózis, sárgaság stb. Betegség.
A WHO becslése szerint körülbelül 2 milliárd embernek nincs más választása, mint ürülékkel szennyezett vizet inni, ami ki van téve ezeknek a betegségeknek. A csecsemőhalandóság a vízlebontás másik következménye.
Az ENSZ szerint a higiénia hiányával összefüggő hasmenéses betegségek naponta mintegy 1,000 gyermek halálát okozták világszerte.
A szennyeződés és a tápláléklánc megszakadása a vízromlás másik hatása, mint a környezetromlás egyik fajtája, mivel a szennyezett vizekben történő halászat, valamint a szennyvíz állattenyésztési és mezőgazdasági felhasználása olyan méreganyagokat visz be az élelmiszerekbe, amelyek fogyasztva károsak az egészségünkre.
A szennyezés megzavarja a táplálékláncot azáltal, hogy a méreganyagokat a lánc egyik szintjéről magasabb szintre mozgatja. Egyes esetekben a szennyezés a tápláléklánc egy egész részét kiirthatja. Ezek úgy hatnak a többi organizmusra, hogy túlzott növekedést okoznak, ha a ragadozó meghal, vagy elpusztul (ha kiirtja a zsákmányt).
Az ivóvíz hiánya a vízromlás másik hatása, mint a környezetromlás egyik fajtája. Az ENSZ szerint világszerte több milliárd embernek nincs hozzáférése tiszta ivóvízhez vagy higiéniához, különösen a vidéki területeken.
A vízi élőlények halála a vízromlás egy másik hatása, mint a környezetromlás egyik fajtája. A szennyezett víz leginkább azokat az állatokat és növényeket érinti, amelyek életük során víztől függenek.
Az óceánok és tengerek vízpusztulása komoly aggodalomra ad okot. A legtöbb hajó az óceán vizébe dobja a hulladékát, ami a tengeri ökoszisztéma szennyeződéséhez vezet.
A tengeri hajókról, olajszállító tartályhajókról és tengeri kutakról kiömlött olaj károsította az ökoszisztémát. Az óceán felszínén lévő olajszennyeződések eltávolítása nem könnyű feladat, és ha késik, számos vízi életforma elpusztulásához vezethet.
Statisztika a Biológiai Sokféleség Központja a Deep Horizon kiömlésének hatásairól hasznos bepillantást nyújt a szennyezés vízi élővilágra gyakorolt hatásába. A jelentés szerint a 2010-es kiömlés a Mexikói-öbölben több mint 82,000 25,900 madárban, 6165 XNUMX tengeri állatban, XNUMX tengeri teknősben, valamint ismeretlen számú halban és gerinctelenben sérült meg.
Az ökoszisztémák pusztulása a vízromlás másik hatása. Bizonyos mikroorganizmusok behurcolása vagy megszüntetése torzítja az ökoszisztémát. A tápanyagszennyezés például az algák szaporodásához vezet, ami kimeríti a víz oxigéntartalmát, ezáltal halak és más vízi élőlények pusztulásához vezet.
A vízromlás, mint a környezetromlás egyik fajtájának gazdasági hatásai is komoly aggodalomra adnak okot, mivel a szennyezett víztestek kezelése és helyreállítása költséges. A vízminőség romlása számos országban leállítja a gazdasági növekedést és súlyosbítja a szegénységet.
Ennek magyarázata az, hogy amikor a biológiai oxigénigény – a víz szerves szennyezettségét mérő mutató – átlép egy bizonyos küszöböt, a kapcsolódó vízgyűjtőkön belüli régiók bruttó hazai termékének (GDP) növekedése harmadával esik vissza.
Talajromlás vagy talajszennyezés
A talajromlás a környezetromlás egyik fajtája. A talajromlás a föld felszínének állapotának romlását jelenti a talajszinten és az alatt.
Ennek oka a szilárd és folyékony hulladékanyagok felhalmozódása, amelyek szennyezik a talajvizet és a talajt. Ezeket a hulladékanyagokat gyakran települési szilárd hulladéknak (MSW) nevezik, amely magában foglalja a veszélyes és a nem veszélyes hulladékokat is.
A talaj táptalajt kínál különféle növényfajok növekedéséhez és termesztéséhez. Számos állat és mikroorganizmus élőhelyeként is szolgál, amelyek jelentősen hozzájárulnak az ökológiai egyensúlyhoz.
Ha a talaj összetétele a káros hulladékok ártalmatlanítása vagy vegyszerek használata miatt szennyezett, az káros lesz azokra a szervezetekre, amelyek a talajtól függenek.
A talajszennyezés vagy a talajszennyezés környezeti hatása gyakran kevésbé hangsúlyos, mint a szennyezés más formái.
A hulladék ártalmatlanítása az egyik fő oka a talajromlásnak, mint a környezetromlás egyik fajtájának, és ez a nem lebontható hulladékok ártalmatlanításának köszönhető, mint például a különféle műanyagok, fémhulladékok stb.
A hulladékok ártalmatlanításának következménye, hogy ez a hulladék a talajban marad, és befolyásolja a talaj termőképességét, a biológiailag lebomló vagy szerves hulladékok ellenőrizetlen lerakása szintén szennyezéshez vezethet, ami használhatatlan földfoltokat eredményez.
A földalatti bányászat, mint a környezetromlás egyik fajtája, az egyik oka a talajromlásnak. A földalatti bányászat hatása az, hogy a földalatti bányászat mély és nyitott aknákat hoz létre, amelyek alkalmatlanná teszik a földet gazdálkodásra vagy lakhatásra.
A bányászat során keletkező földalatti üres terek különféle víznyelők kialakulásához vezethetnek, amelyek sok esetben veszélyesek is lehetnek. A folyamatos fúrás a talajt lazává teszi, és elősegíti az eróziót.
A felszíni bányászat a természeti tájakat is veszélyezteti, mivel számos szennyezőanyag-forma keletkezését eredményezi.
A felszíni bányászat hatása abban rejlik, hogy nem csak a föld fizikai adottságait érinti, hanem a fúrások és az alkalmazott robbanóanyagok okozta rezgések különféle egészségügyi kockázatokat okozhatnak, hasznosításra, lakhatásra alkalmatlanná tehetik a területet.
A föld és a kövek ellenőrizetlen kivágása a dombokról elősegíti a talajeróziót és a földcsuszamlásokat.
A mezőgazdaság a környezetromlás egyik fajtájaként a talajromláshoz is vezet. A mezőgazdaság hatása az, hogy ha ugyanazt a növényt termesztik egy földterületen, az a termékenység csökkenéséhez vezethet.
A mezőgazdasági vegyszerek műtrágyaként vagy növényvédőszerként történő használata gyakran mérgező vegyszermaradványokat hagy maga után, amelyek idővel bejuthatnak a táplálékláncba, és szennyezett vizet is eredményeznek. Ettől eltekintve a legelők túllegeltetése a növényzet és a termékenység fokozatos elvesztéséhez vezethet.
A talajvíz öntözési és fogyasztási célú túlzott felszívásának hatása az, hogy a talajnedvesség elvesztéséhez vezethet, amely a növényzet fenntartásához szükséges.
Ezen túlmenően a talajsüllyedés a talajszintek csökkenését jelenti a talajvíz támasztásának hiánya miatt a kihúzás után. Ez károsíthatja a föld fizikai jellemzőit, és hatással lehet az általa támogatott ökoszisztémákra.
Az erdőirtás a talajpusztulás egyik ismert oka, mint a környezetromlás egyik fajtája. Az erdőirtás a fák kivágása, hogy több otthon és ipar számára legyen hely. A népesség gyors növekedése és a városok terjeszkedése az erdőirtás két fő oka.
Ezen kívül az erdőirtás egyéb okai közé tartozik az erdőterület mezőgazdasági hasznosítása, az állatok legeltetése, a tüzelőanyag-kitermelés és a fakitermelés.
Az erdőirtás hatásai a következők: A fák kivágása vagy kivágása a talaj fellazulásához vezet, ami súlyosbítja a talajeróziót.
Ez az erdőirtás számos állat élőhelyének elvesztéséhez, valamint számos állat- és növényfaj kihalásához vezet. Az erdőirtás szintén hozzájárul a globális felmelegedéshez, mivel az erdőméretek csökkenése visszavezeti a szenet a környezetbe.
A hulladéklerakó egy másik oka a talajromlásnak, mint a környezetromlás egyik fajtája, melynek hatásai szennyezik a környezetet és rombolják a város szépségét. A városon belüli hulladéklerakók a háztartásokban, az iparban, a gyárakban és a kórházakban keletkező nagy mennyiségű hulladék miatt jönnek létre.
A hulladéklerakók nagy kockázatot jelentenek a környezet és az ott élők egészségére nézve. A hulladéklerakók égéskor kellemetlen szagot bocsátanak ki, és jelentős környezetkárosodást okoznak.
Légköri degradáció
A légköri degradáció a környezetromlás egyik fajtája, amelyet a levegőszennyezés okoz, és ez a fő tényező a globális felmelegedéshez és az üvegházhatású gázok kibocsátásához vezető környezeti problémákhoz. A légszennyezés hatása láncreakcióval jár, amely más ökoszisztémák lebomlását is okozza.
A légszennyezés fő tényezője a járművek és az ipari kibocsátás. A fosszilis tüzelőanyagok járművekben és iparban történő elégetése során felszabaduló füst elsősorban szén-monoxidból, szén-dioxidból, kén-dioxidból, nitrogén-oxidokból és szénhidrogénekből áll.
Mindezek a gázok károsak a környezetre, légköri degradációt okozva, ami a környezetromlás egy fajtája. A kén-dioxidok magas koncentrációja a levegőben légúti megbetegedésekhez vezethet emberekben és állatokban, és kén-szmog képződését okozhatja, ha napfénynek van kitéve.
Nem csak a fosszilis tüzelőanyagok vagy a szerves szennyező anyagok használatából származó kémiai vegyületek rontják a légkört. A rossz szagok a légkör lebomlásának egy másik formája, amely hatással van a környezetre.
Az egészségtelen életkörülmények és a szennyvíz meggondolatlan lerakása szagokhoz vagy bűzhöz vezethet, amely ronthatja az adott területen az életkörülményeket.
Nem csak a bűz miatt nehezítheti a légzést, hanem betegségekhez is vezethet, valamint vonzza a legyeket és az állatokat.
Az építőiparból és a bányászatból származó részecskék, például por, homok és kavics levegőbe kerülése egy másik módja a légkör romlásának.
A részecskék jelenléte gyakran megnehezíti a légzést, és hozzájárul a szmog kialakulásához a városokban. Az erdőirtás a növényzet nagymértékű csökkenéséhez vezetett a Föld felszínén.
A talaj megtisztítása hajlamosabbá teszi a talajeróziót és a termékenység csökkenését. A fák csökkenésének egyik fő hatása azonban a fotoszintézis csökkenése, a káros szén-dioxid oxigénné alakításának természetes folyamata.
Ez azt jelenti, hogy most nagyobb mennyiségű szén-dioxid marad csapdában a környezetben.
A gyermekegészségügyi problémák a légköri degradáció másik káros hatása, amely a környezetromlás egyik fajtája. A légszennyezettség már az első lélegzetvétel előtt is káros az egészségére.
A terhesség alatti magas légszennyezettségnek való kitettség vetéléseket, valamint koraszülést, autizmust, asztmát és spektrumzavart okoz kisgyermekeknél.
Ezenkívül károsíthatja a gyermekek agyának korai fejlődését, és tüdőgyulladást okozhat, amely csaknem egymillió 5 év alatti gyermek halálát okozza.
A gyermekeket nagyobb a rövid távú légúti fertőzések és tüdőbetegségek kockázata a légszennyező anyagoknak kitett területeken.
A levegő degradációjának, mint a környezetromlás egyik típusának egy másik közvetlen hatása a globális felmelegedés következtében a világban tapasztalható azonnali változások. A globális felmelegedés természetes és antropogén légszennyezés okozta környezeti jelenség.
A levegő és az óceánok hőmérsékletének emelkedésére utal szerte a világon. Ezt a hőmérséklet-emelkedést legalábbis részben a légkörben lévő üvegházhatású gázok számának növekedése okozza.
A világszerte megemelkedett hőmérséklet, a tengerszint emelkedése és a hidegebb régiókból származó jég olvadása, valamint a jéghegyek, az elmozdulások és az élőhelyek elvesztése már közelgő katasztrófát jeleztek, ha nem kerül sor a megőrzésre és a normalizálásra irányuló intézkedésekre.
A szén-dioxid az elsődleges üvegházhatású gáz, amely hozzájárult a globális felmelegedéshez. A szén-dioxid-molekula képes elnyelni és újra kibocsátani a nap infravörös sugárzását, így megköti a hőt a légkörben.
A vadvilágot a vízromlás is érinti, mint a környezetromlás egyik fajtáját. Az emberekhez hasonlóan az állatok is szembesülnek a légszennyezés pusztító hatásával.
A levegőben jelen lévő mérgező vegyszerek arra kényszeríthetik a vadon élő állatokat, hogy új helyre költözzenek, és megváltoztassák élőhelyüket. A mérgező szennyező anyagok lerakódnak a víz felszínén, és a tengeri állatokra is hatással lehetnek.
Az emberekhez hasonlóan az állatok is szenvedhetnek egészségügyi hatásokat a levegőszennyezéstől. A születési rendellenességeket, betegségeket és az alacsonyabb szaporodási arányt a levegőszennyezésnek tulajdonítják.
A vízromlás másik hatása, mint a környezetromlás egyik fajtája az ózonréteg csökkenése. Az ózon a Föld sztratoszférájában létezik, és felelős az emberek védelméért a káros ultraibolya (UV) sugaraktól.
A Föld ózonrétege lemerül a klórozott-fluorozott szénhidrogének, a részlegesen klórozott-fluorozott szénhidrogének légkörben való jelenléte miatt.
Ahogy az ózonréteg elvékonyodik, káros sugarakat bocsát ki a földre, és bőr- és szemproblémákat okozhat. Az UV-sugarak is hatással lehetnek a növényekre.
A POP-k közül a legjelentősebbek a klórozott-fluorozott szénhidrogének vagy a CFC-k. Ezt a vegyületet hűtőközegek, aeroszolos spray-k, habosítószerek stb. gyártásához használják.
Amint a CFC-vegyület a légkörbe kerül, a légkör felső rétegeibe kerül, ahol a nap ultraibolya sugarai megtörik a vegyületet és klórmolekulákat szabadítanak fel.
A klórmolekula ezután az ózonmolekulát kisebb molekulákra bontja, így tönkreteszi az ózonréteget, amely megvédi a földet a nap ultraibolya sugarainak káros hatásaitól.
Környezetünket általában a vízromlás befolyásolja. Az emberekhez, állatokhoz és növényekhez hasonlóan egész ökoszisztémák is szenvedhetnek a levegőszennyezés hatásaitól.
A köd, akárcsak a szmog, a légszennyezés egy látható típusa, amely eltakarja a formákat és a színeket. A párás levegőszennyezés még a hangokat is tompíthatja.
A levegőben lévő kén-dioxid és nitrogén-oxid részecskék savas esőt okozhatnak. Ha esik, a vízcseppek egyesülnek ezekkel a légszennyező anyagokkal; savassá válik, majd savas eső formájában a földre esnek.
A savas esők nagy károkat okozhatnak az emberekben, az állatokban és a növényekben. Ezek a légszennyező anyagok többnyire széntüzelésű erőművekből és gépjárművekből származnak.
Amikor savas eső hull a Földre, az károsítja a növényeket a talaj összetételének megváltoztatásával; rontja a vízminőséget a folyókban, tavakban és patakokban; károsítja a termést; és épületek és műemlékek pusztulását okozhatja.
A vízromlás egyik fő hatása, mint a környezetromlás egyik fajtája, az emberre gyakorolt hatása. A szén-monoxid a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során felszabaduló mérgező gáz nagyon káros az egészségre. A szén-monoxid nagyobb affinitással kötődik a vér hemoglobin molekuláihoz, mint az oxigén.
Ha a levegőben magasabb a szén-monoxid-koncentráció, akkor a vér nem tudja ellátni a szervezet sejtjeit a szükséges oxigénnel, ami szén-monoxid-mérgezést okoz, amely azonnali kezelés hiányában végzetes lehet.
Az emberek számos egészségügyi hatást tapasztalnak a levegőszennyezésnek való kitettségből. A hatások rövid távú és hosszú távú hatásokra bonthatók.
A rövid távú, átmeneti hatások közé tartoznak az olyan betegségek, mint a tüdőgyulladás vagy a hörghurut. Ide tartoznak az olyan kellemetlenségek is, mint az orr, a torok, a szem vagy a bőr irritációja.
A légszennyezettség fejfájást, szédülést és hányingert is okozhat. A gyárak, a szemét vagy a csatornarendszerek által keltett rossz szagok is légszennyezésnek számítanak. Ezek a szagok kevésbé súlyosak, de még mindig kellemetlenek.
A légszennyezés hosszú távú hatásai évekig vagy egy egész életen át tarthatnak. Ezek akár egy személy halálához is vezethetnek. A légszennyezés hosszú távú egészségügyi hatásai közé tartozik a szívbetegség, a tüdőrák és a légúti betegségek, például a tüdőtágulás.
A levegőszennyezés hosszú távú károsodást is okozhat az emberek idegeiben, agyában, veséjében, májában és más szerveiben. A légszennyező anyagok születési rendellenességeket okoznak. Évente közel 2.5 millió ember hal meg világszerte a kültéri vagy beltéri levegőszennyezés következtében.
Zihálás, köhögés és légszomj. Ezeket mind a hosszú távú expozíció, mind a rövid távú, magas szintű légszennyező anyagoknak való kitettség okozhatja.
ajánlások
- HOGYAN FÉKEZHETŐ MEG AZ OLAJSZENNYEZÉS EREDMÉNYÉBŐL A FOLYAMATOS KÖRNYEZET ROMLÁSÁT
- Mi a környezetszennyezés?
- Biztonságos környezet, megérdemelt haszon
- Legnagyobb környezeti problémák
- A környezet jelentése és a környezet összetevői
- A 11 legjobb környezetbarát gazdálkodási módszer
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.