Ez egy izgalmas utazás lesz a geotermikus energia környezeti hatásairól.
Geotermikus energia a föld felszíne alatt található hő. Ez egy megújuló és tiszta energiaforrás, amely az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert, mivel egyre többen keresik a hagyományos energiaforrások fenntartható alternatíváit.
Ez a fajta energia a Föld felszíne alatt található természetes hőből származik, és felhasználható elektromos áram és fűtés előállítására. Nem fosszilis üzemanyag elégetni kell a geotermikus energia előállításához, és amíg a Föld létezik (valószínűleg még 4 milliárd évig), nem fogunk kifogyni a geotermikus energiából.
A geotermikus energiatermelés nem korlátlan, annyiban, hogy a Földön korlátozott számú alkalmas hely van geotermikus erőművek számára.
Míg a geotermikus energiának számos előnye van, például tisztasága és megújuló erőforrása, bizonyos környezeti hatásokkal is jár.
A geotermikus energia környezetterhelése minimális, különösen a fosszilis tüzelésű erőművekkel összehasonlítva. Gondosan elhelyezve és megépítve a geotermikus erőművek megbízható megújuló és környezetbarát villamosenergia-források lehetnek.
Ebben a cikkben feltárjuk a geotermikus energia környezeti hatásait, amelyek választ adnak arra a kérdésre, hogy valóban zöld-e ez az energiatermelési forma, hogy Ön megalapozott döntést hozhasson a lehetséges energiaforrások mérlegelésekor.
Tartalomjegyzék
9 A geotermikus energia környezeti hatásai
A tény, hogy a Geotermikus energia Megújuló energiaforrás, amely villamos energia előállítására, fűtésre, hűtésre és meleg víz biztosítására használható, nem semmisíti meg annak lehetséges környezeti hatásait.
Csakúgy, mint minden más típusú energiatermeléshez, a geotermikus energiához is társulnak környezeti hatások, amelyeket az alábbiakban tárgyalunk.
- A víz minőségére és felhasználására gyakorolt hatás
- Levegőszennyezés
- Földhasználat
- Földsüllyedés
- Globális felmelegedés
- Fokozott földrengések
- A helyi rendszer megzavarása
- Hatás a halakra és a vadon élő állatokra
- Csökkenti a szennyező anyagokat
1. A víz minőségére és felhasználására gyakorolt hatás
Geotermikus erőművek hatással lehet mind a vízminőségre, mind a fogyasztásra. A föld alatti tározókból szivattyúzott meleg víz gyakran nagy mennyiségű ként, sót és egyéb ásványi anyagokat tartalmaz.
A vizet a geotermikus erőművek hűtésre és visszasajtolásra használják. Az alkalmazott hűtési technológiától függően a geotermikus erőművek 1,700 és 4,000 gallon közötti vizet igényelhetnek megawattóránként.
A legtöbb geotermikus erőmű azonban geotermikus folyadékot vagy édesvizet is használhat hűtésre; az édesvíz helyett a geotermikus folyadékok használata csökkenti az üzem általános vízhatását.
Másrészt a legtöbb geotermikus erőmű a szennyeződés megelőzésére történő felhasználása után újra befecskendezi a vizet a tározóba. A legtöbb esetben nem minden vizet fecskendeznek vissza a tartályból, mert egy része gőz formájában elvész.
Ezért a tartályban lévő víz állandó térfogatának fenntartásához külső vizet kell használni. A szükséges víz mennyisége az üzem méretétől és az alkalmazott technológiától függ; mivel azonban a tározó vize „piszkos”, gyakran nem szükséges tiszta vizet használni erre a célra.
Például a kaliforniai Gejzírek geotermikus telephelyén nem iható kezelést injektálnak szennyvíz geotermikus tározójába.
2. Levegőszennyezés
Légszennyeződés jelentős probléma a geotermikus energia területén, mind a nyílt, mind a zárt hurkú rendszerekben. A zárt hurkú rendszerekben a kútból eltávolított gázok nem kerülnek ki a légkörbe, és hő leadása után visszajutnak a talajba, így a levegő kibocsátása minimális.
Ezzel szemben a nyílt hurkú rendszerek hidrogén-szulfidot, szén-dioxidot, ammóniát, metánt és bórt bocsátanak ki. A hidrogén-szulfid, amelynek jellegzetes „rothadt tojás” szaga van, a leggyakoribb kibocsátás.
A légkörbe kerülve a hidrogén-szulfid kén-dioxiddá (SO2). Ez hozzájárul a kisméretű savas részecskék képződéséhez, amelyek felszívódnak a véráramban, és szív- és tüdőbetegséget okozhatnak.
A kén-dioxid savas esőt is okoz, amely károsítja a termést, az erdőket és a talajt, valamint savanyítja a tavakat és a patakokat. A geotermikus erőművek SO2-kibocsátása azonban megawattóránként körülbelül 30-szor alacsonyabb, mint a szénerőműveké, amelyek a kén-dioxid kibocsátás legnagyobb forrása.
Egyes geotermikus erőművek kis mennyiségű higanykibocsátást is termelnek, amit higanyszűrő technológiával kell mérsékelni.
A gázmosók csökkenthetik a levegő kibocsátását, de vizes iszapot termelnek, amely felfogott anyagokból áll, beleértve a ként, vanádiumot, szilícium-dioxid-vegyületeket, kloridokat, arzént, higanyt, nikkelt és más nehézfémeket. Ezt a mérgező iszapot gyakran veszélyes hulladékgyűjtő helyeken kell ártalmatlanítani.
Ezek a kibocsátások hozzájárulnak a levegőszennyezéshez, amely egészségügyi problémákat okozhat a közeli közösségekben, ha nem kezelik megfelelően.
3. Földhasználat
Bár a geotermikus erőmű építéséhez szükséges földterületek mennyisége változó, a létesítmény megépítéséhez óriási terület szükséges az erőforrás-tározó tulajdonságai, a teljesítmény nagysága, az energiaátalakító rendszer típusa, hűtőrendszer típusa, a kutak és csőrendszerek elrendezése, valamint az alállomási és melléképületi igények.
Ez a fajok élőhelyeinek jelentős elvesztéséhez és az élőhelyek töredezettségéhez vezetett, ami a fajokat sebezhetővé teszi, és bizonyos mértékig a biológiai sokféleség csökkenéséhez is vezetett.
A Gejzírek, a világ legnagyobb geotermikus erőműve körülbelül 1,517 megawatt kapacitással rendelkezik, az erőmű területe pedig hozzávetőleg 78 négyzetkilométer, ami megawattonként hozzávetőleg 13 hektárt jelent.
A Gejzírekhez hasonlóan sok geotermikus helyszín is távoli és érzékeny ökológiai területeken található, így a projektfejlesztőknek ezt figyelembe kell venniük tervezési folyamataik során.
4. Földsüllyedés
Ez egy olyan helyzet, amelyben a föld felszíne süllyed; felszíni instabilitásnak is nevezik, ami a geotermikus erőművekből eredő fő környezeti probléma.
Ez néha a földön belüli geotermikus tározókból való víz eltávolítása miatt következik be, és a tározók feletti föld időnként lassan süllyedhet.
A legtöbb geotermikus létesítmény úgy kezeli ezt a kockázatot, hogy a szennyvizet visszasajtolja a geotermikus tározókba, miután a víz hőjét megkötötték. Ez nagyban hozzájárul a talajsüllyedés kockázatának csökkentéséhez.
5. Globális felmelegedés
A geotermikus rendszerekben a levegőbe kibocsátott kibocsátások körülbelül 10%-a szén-dioxid, kisebb mennyiségben pedig metán, erősebb a globális felmelegedés gáz. A nyílt hurkú rendszerek globális felmelegedési kibocsátását körülbelül 0.1 font szén-dioxid-egyenértékre becsülik kilowattóránként.
A továbbfejlesztett geotermikus rendszerek, amelyek energiát igényelnek a fúráshoz és a víz forró kőzettározókba való szivattyúzásához, az életciklus során körülbelül 0.2 font szén-dioxid-egyenérték/kilowattórán globális felmelegedést okoznak.
6. Fokozott földrengések
A földrengés egy további probléma, amely a geotermikus erőművek működése során jelentkezhet. A geotermikus erőművek általában törészónák vagy geológiai „forró pontok” közelében helyezkednek el, amelyek különösen ki vannak téve az instabilitásnak és a földrengéseknek, és a mélyen a földbe fúrás, valamint a víz és gőz eltávolítása néha kisebb földrengéseket is kiválthat.
Ezenkívül a továbbfejlesztett geotermikus rendszerek (forró, száraz kőzet) növelhetik a kisebb földrengések kockázatát. Ebben a folyamatban a vizet nagy nyomáson szivattyúzzák a föld alatti forró kőzettározók repesztésére, hasonlóan a földgáz hidraulikus rétegrepesztésénél alkalmazott technológiához.
Bizonyítékok vannak arra is, hogy a hidrotermikus növények még gyakoribb földrengésekhez vezethetnek. A továbbfejlesztett geotermikus rendszerekkel kapcsolatos földrengések kockázata minimálisra csökkenthető, ha az erőműveket megfelelő távolságra helyezik el a főbb törésvonalaktól.
Ha egy geotermikus rendszer egy sűrűn lakott terület közelében található, akkor állandó monitorozásra és a helyi közösségekkel való átlátható kommunikációra is szükség van.
7. A helyi rendszer megzavarása
A geotermikus erőforrások kitermelési folyamata, amely magában foglalja a geotermikus erőforrások kiaknázását, megzavarhatja a helyi ökoszisztémákat és élőhelyeket.
Ez a gázok, például nitrogén-oxidok, szén-dioxid, kén-dioxid és hidrogén-szulfid felszabadulásával, valamint az erőmű építéséhez szükséges területek erdőirtásával érhető tetten.
8. Hatás a halakra és a vadon élő állatokra
Amint azt fentebb említettük, a levegő- és vízszennyezés a geotermikus energiatechnológiákkal kapcsolatos két vezető környezeti kihívás. A fő szempont a veszélyes hulladékok biztonságos elhelyezése, az elhelyezés és a talaj süllyedése.
A legtöbb geotermikus erőműnek nagy mennyiségű vízre van szüksége hűtéshez vagy egyéb célokra. Ez hatással lehet a víz egyéb felhasználási területeire, például a halak ívására és felnevelésére olyan területeken, ahol vízhiány van.
Hidrogén-szulfidot, ammóniát, metánt és szén-dioxidot tartalmazhat a felszínről kivezetett gőz.
A geotermikus rendszerekből oldott és kibocsátott szilárd anyagok közé tartozik a kén, kloridok, szilícium-dioxid vegyületek, vanádium, arzén, higany, nikkel és más mérgező nehézfémek, amelyek koncentrált formában károsak lehetnek a helyi halakra és a vadon élő állatokra.
A geotermikus erőforrások fejlesztése gyakran erősen központosított, így a környezeti hatások elfogadható szintre csökkentése elérhető.
9. Csökkenti a szennyező anyagokat
A geotermikus energia elsődleges előnye, hogy az erőművek nem bocsátanak ki annyi szén-dioxidot vagy kén-oxidot a légkörbe, mint a hagyományos fosszilis tüzelésű erőművek.
Ezáltal a geotermikus energia tiszta áramforrássá válik, anélkül, hogy a CO-ból származó légszennyezés mérséklésével kapcsolatos rezsiköltségek merülnének fel2 és egyéb égési folyamatok során keletkező szennyező anyagok. A geotermikus erőművek kevesebb légszennyező anyagot vagy üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mivel nem támaszkodnak tüzelőanyag elégetésére.
Következtetés
A zöld energiaforrásként ismert geotermikus energia is bizonyítottan negatív és pozitív hatással van a környezetre. Ezért megfelelően figyelembe kell vennünk bármit, amit a környezetben teszünk, még azokat is, amelyeket környezetbarátnak feltételezünk.
ajánlások
- 7 Az elektromos járművek lítium-ion akkumulátorainak környezeti hatásai
. - 5 dolog, ami a legjobban károsítja a környezetet
. - 11 A füvek környezeti és gazdasági jelentősége
. - Gyökértermés betakarítása: a hozam egyensúlya a környezetvédelemmel
. - 14 Gyakori környezetvédelmi problémák a fejlődő országokban
Ahamefula Ascension ingatlantanácsadó, adatelemző és tartalomíró. A Hope Ablaze Alapítvány alapítója, és az ország egyik tekintélyes főiskoláján végzett környezetvédelmi menedzsment szakon. Az olvasás, a kutatás és az írás megszállottja.