Ebben a bejegyzésben röviden az ökológiai gazdálkodás és a hagyományos gazdálkodás közötti különbségről fogunk beszélni. Az ökológiai gazdálkodás és a hagyományos gazdálkodás az élelmiszerek és más mezőgazdasági termékek előállításának két különböző módja.
Biogazdálkodás magába foglalja a növénytermesztést és az állatok tenyésztését szintetikus növényvédő szerek, műtrágyák használata nélkül, géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k), vagy besugárzás. Ezzel szemben a hagyományos gazdálkodás nagymértékben támaszkodik ezekre az inputanyagokra a hozam növelése, valamint a kártevők és betegségek kezelése érdekében.
Általánosságban elmondható, hogy a gazdálkodás növénytermesztést és állattenyésztést jelent élelmiszer, rost és egyéb termékek előállítása céljából, hogy fenntartsák az emberi lényeket. A civilizációval különböző gazdálkodási rendszerek alakultak ki.
A mezőgazdasági termékek iránti rohamosan növekvő keresletre válaszul a Zöld Forradalommal bevezették a hagyományos gazdálkodási rendszert.
Néhány évtized után azonban a mezőgazdasági tudósok megértették az ökológiai károkat és negatív egészségügyi hatások a hagyományos gazdálkodást, és bevezette az ökológiai gazdálkodási rendszert.
Az ökológiai gazdálkodás alapelvei többsége az eredeti rendszerből származik, amelyet több ezer éve gyakoroltak.
Az embereket manapság nemcsak az asztalra kerülő ételek változatossága érdekli, hanem az eredete is. Hogyan termesztik, és milyen hatással van az egészségre, a környezetre és a bolygóra?
Ennek keretében megvitatjuk a két legszélesebb körben használt technika közötti különbségeket az élelmiszer-termelés. Ha még mindig nem ismeri a hagyományos és az ökológiai gazdálkodás közötti különbséget, segítünk felzárkózni.
Tartalomjegyzék
Mi a hagyományos gazdálkodás?
Hagyományos gazdálkodás (CF) nagy mennyiségű műtrágyát és növényvédőszer-használatot foglal magában a hektáronkénti hozam növelése érdekében. Az ökológiai gazdálkodásban (OF) nem alkalmaznak vegyi és szintetikus műtrágyákat és növényvédő szereket a káros környezeti hatások csökkentése érdekében. Ehelyett növényi maradványokat vagy állati trágyát használnak a talaj termékenységének fokozására.
A hagyományos gazdálkodás azzal a céllal történik, hogy a modern technológia alkalmazásával a lehető legnagyobb termelékenységet érjék el, az élelmiszerbiztonsági ill. környezetszennyezés.
A hagyományos gazdálkodásban nagyon elterjedt a szintetikus vegyszerek, a génmódosított szervezetek és az integrált növényvédelmi rendszerek alkalmazása.
12 Különbség az ökológiai gazdálkodás és a hagyományos gazdálkodás között
Íme néhány fő különbség a biogazdálkodás és a hagyományos gazdálkodás között:
- Szintetikus műtrágya használata
- Genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) használata
- Nemzeti és nemzetközi szabványok
- Környezetbarát
- Fenntarthatóság
- Betegségrezisztencia
- Egészségügyi problémák
- Környezetvédelmi aggályok
- Kizsákmányolás és egyensúly
- Költségbevitel
- Talaj egészsége
- Állati jólét
1. Szintetikus műtrágya használata
Az ökológiai gazdálkodás teljes mértékben korlátozza a használatát műtrágyák és szintetikus peszticidek. Olyan szerves módszerektől függ, mint a trágya, mezőgazdasági vegyszerek, természetes műtrágyák, ill komposzt, minden szintetikus dolgot elutasít.
Ezzel szemben a hagyományos gazdálkodás szintetikus vegyi alapú műtrágyáktól függ a termelés növelése érdekében. Szintetikus mezőgazdasági vegyszereket, például szervetlen műtrágyákat, szintetikus peszticideket, növekedésserkentőket stb. használnak.
A vegyszerek használatának csökkentésével a biogazdálkodás megakadályozza környezetkárosodás és javítja a termék minőségét, ezáltal táplálóbb termék előállítását eredményezi.
2. Genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) használata
A rekombináns DNS-technológiával előállított genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) nem engedélyezettek az ökológiai gazdálkodásban. Ehelyett ösztönzi a természetes műtrágyák, szerves trágya és komposztok használatát.
Miközben arra is összpontosít vetésforgó és pótlása természeti kincsek. A hagyományos gazdálkodásban ilyen korlátozások nem állnak rendelkezésre, a nagyobb terméshozam és a betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozása érdekében nagymértékben alkalmazzák a GMO-kat.
3. Nemzeti és nemzetközi szabványok
Vannak nemzeti és nemzetközi szabványok az ökológiai gazdálkodásra, de a hagyományos gazdálkodásban nem találtam ilyen szabványt. A gazdálkodóknak a biogazdálkodási termékeik értékesítése előtt oklevelet kell szerezniük, amely tanúsítja, hogy az ökológiai gazdálkodás normáinak megfelelő mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.
Ezért egy közönséges gazdaság ökológiai gazdasággá alakítása néhány évbe telik, és a gazdálkodási rendszert folyamatosan felügyelik. Ilyen tanúsítási rendszer vagy felügyelet nem alkalmazható a hagyományos gazdálkodásban. A minősített biotermékek azonban nagyon drágák a piacon lévő többi termékhez képest.
4. Környezetbarátság
Az ökológiai gazdálkodás környezetbarát rendszer, és a talaj- és vízmegőrzési megközelítéseket, a biológiai sokféleség megőrzését stb. környezetszennyezés nullára.
Az ilyen megközelítések nem általánosak a hagyományos gazdálkodásban, és a környezetszennyezéshez való hozzájárulás viszonylag magas.
5. Fenntarthatóság
Az ökológiai gazdálkodás inkább a fenntarthatóságról szól. A fő cél az élelmiszer-termelés, amely nem veszélyezteti a természetet, az egészséget vagy az erőforrásokat. Inkább a hosszú távú előnyökre összpontosít, mint a rövid távú haszonra.
Olyan technikákat alkalmaz, amelyek tisztelik a természetet, védik nem megújuló erőforrások, és jó formában tartsa őket a jelen és a jövő nemzedékei számára.
Ezzel szemben a hagyományos gazdálkodás nem fenntartható, hanem inkább a hozamra összpontosít. Az ökológiai gazdálkodás a fenntarthatóságra összpontosít. Az élelmiszertermelés az ökológia és a környezet gondozása mellett a fő elv.
A hagyományos gazdálkodás csak a terméshozamra irányul. A fő cél a lehető legtöbb termelés megszorítása. Nem veszi figyelembe az egészségre, az ökológiára és a környezetre gyakorolt messzemenő következményeket.
Ehelyett a rövid távú előnyöket jobban értékelik, beleértve a szintetikus vegyi anyagokat és a korlátozott mennyiségek súlyos kiaknázását. természeti kincsek.
6. Betegségrezisztencia
Az ökológiai gazdálkodás ki van téve a betegségeknek és a kártevőknek. A hagyományos gazdálkodás a peszticideknek köszönhetően jobban alkalmazkodik a betegségekkel szembeni ellenálláshoz.
7. Egészségügyi problémák
Az ökológiai gazdálkodás nem jár egészségügyi kockázattal a káros vegyszerek hiánya miatt. Míg a hagyományos gazdálkodásban a műtrágyák és peszticidek erős használata kiterjedt egészségügyi kockázatokat rejt magában.
8. Környezeti aggályok
Az ökológiai gazdálkodást gyakran többként emlegetik környezetbarát javítja az általános ökológiát, mint a hagyományos gazdálkodás, mivel a szintetikus ráfordítások csökkentésére összpontosít, elősegítve a biológiai sokféleségés a talajerózió minimalizálása és a vízszennyezés.
A hagyományos gazdálkodási módszerek károsnak bizonyulnak a földre, a talajra és a vízre. Míg az ökológiai és a hagyományos gazdálkodásnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai, az egyik választás a másikkal szemben gyakran az egyéni preferenciáktól és értékektől függ.
Egyes fogyasztók az ökológiai gazdálkodást részesítik előnyben az egészségügyi előnyök és a környezeti fenntarthatóság miatt, míg mások a hagyományos gazdálkodást részesítik előnyben a magasabb hozamok és az alacsonyabb árak miatt.
9. Kihasználás és egyensúly
Az ökológiai gazdálkodás tiszteletben tartja az erőforrások felhasználását. Célja továbbá e természeti erőforrások kimerülésének megakadályozása. Ezenkívül olyan folyamatokat alkalmaz, amelyek javítják ezen erőforrások minőségét.
Éppen ellenkezőleg, a hagyományos gazdálkodás hajlamos a természeti erőforrások megfelelő figyelembevétele és az egyensúly fenntartása nélkül hasznosítani.
10. Költségbevitel
Az ökológiai gazdálkodás drágább lehet, mint a hagyományos gazdálkodás, elsősorban az ökológiai inputok magasabb költségei és a munkaigényes gyakorlatok miatt. Az ökológiai gazdálkodók kerülik a szintetikus műtrágyákat és növényvédő szereket, amelyek viszonylag olcsók lehetnek az ökológiai alternatívákhoz képest.
Ezenkívül a biogazdálkodási gyakorlatok több kézi munkát igényelhetnek, például a kézi gyomlálást, ami időigényesebb és költségesebb lehet, mint a gyomirtó szerek vagy a mechanikus eszközök használata. Ezek a tényezők növelhetik az előállítás összköltségét, és megdrágíthatják a biotermékeket a fogyasztók számára.
Ezenkívül az ökológiai gazdálkodás hosszú távú költségmegtakarítást jelenthet a talaj egészségének javítása, a környezetszennyezés csökkentése és az ökológiai fenntarthatóság elősegítése révén, ami csökkentheti a költséges inputok szükségességét és javíthatja a gazdaság ellenálló képességét.
Összességében az ökológiai gazdálkodás költsége a hagyományos gazdálkodással szemben a konkrét körülményektől és kontextustól függ, és nem mindig egyértelmű, hogy melyik olcsóbb vagy költséghatékonyabb.
A megalapozott döntés meghozatalához elengedhetetlen a különböző gazdálkodási rendszerek hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti előnyeinek és költségeinek mérlegelése.
11. Talaj egészsége
Az ökológiai gazdálkodás előtérbe helyezi a talaj egészségét és termékenységét olyan gyakorlatok révén, mint a vetésforgó, a takarónövények termesztése és a komposztálás. Ezzel szemben a hagyományos gazdálkodás vezethet talajromlás a szintetikus anyagok nagy igénybevétele és az intenzív talajművelési gyakorlatok miatt.
12. Állatvédelem
Az ökológiai gazdálkodás nagyobb hangsúlyt fektet az állatok jólétére, ideértve az ökológiai takarmányok használatát, a legelőhöz és a szabadban való hozzáférést, valamint a csökkentett antibiotikum-használatot. A hagyományos gazdálkodás magában foglalhatja a zsúfolt körülményeket, növekedési hormonok és antibiotikumok használatát az állatok növekedésének és egészségének elősegítése érdekében.
Következtetés
Összefoglalva, mind a biogazdálkodásnak, mind a hagyományos gazdálkodásnak megvannak a maga erősségei és gyengeségei, és a kettő közötti választás a környezeti hatásuktól, az egészségügyi előnyöktől, a gazdasági életképességtől és a társadalmi méltányosságtól függ. egyéni prioritások és körülmények.
Sok szakértő felvetette, hogy a mezőgazdaság integráltabb és fenntarthatóbb megközelítése, amely ötvözi mind az ökológiai gazdálkodás, mind a hagyományos gazdálkodás legjobb gyakorlatait, lehet a leghatékonyabb módja egy rugalmas és méltányos élelmiszerrendszer előmozdításának mindenki számára.
Végső soron alapvető fontosságú a különböző gazdálkodási rendszerek hosszú távú gazdasági, társadalmi és környezeti előnyeinek és költségeinek mérlegelése, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk, amelyek támogatják a fenntartható és egészséges élelmiszerrendszert mindenki számára.
ajánlások
- 13 Az ipari mezőgazdaság környezeti hatásai
. - 9 A fenntartható fejlődés hátrányai
. - 10 A fenntartható mezőgazdaság problémái és hatásai a mezőgazdaságra
. - A mezőgazdaság 10 legnegatívabb hatása a környezetre
. - 18 legjobb ösztöndíj női mezőgazdasági hallgatóknak
Ahamefula Ascension ingatlantanácsadó, adatelemző és tartalomíró. A Hope Ablaze Alapítvány alapítója, és az ország egyik tekintélyes főiskoláján végzett környezetvédelmi menedzsment szakon. Az olvasás, a kutatás és az írás megszállottja.