Hulladékgazdálkodás a háztartások és vállalkozások hulladékkezelésének és begyűjtésének folyamata. A hulladékot három kategóriába sorolják; Szilárd hulladék, folyékony hulladék és gáznemű hulladék.
A hulladéknak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatása e három besorolás mindegyikében tapasztalható, ha nem megfelelően kezelik és ártalmatlanítják az elvárásoknak megfelelően.
Ezért a megfelelő hulladékkezelés létfontosságú a hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében. Hulladékelhelyezés nélkül a hatalmas termelőipar túl sokat termel, és gyorsan tönkreteszi a környezetet.
Ez nyilvánvaló, ha figyelembe vesszük, hogyan nem megfelelő hulladékkezelés hatással van a környezetre és az emberi egészségre. E cikk kedvéért megvizsgáljuk a hulladéknak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásait.
Bizonyos típusú hulladékok környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatása a kémiai összetételüktől és a kezelésük módjától függ.
A vegyi hulladékok nem megfelelő kezelése szennyezheti az ivóvizet és a levegő minőségét, amiről ismert, hogy jelentős hatással van az emberi egészségre és a környezetre.
A környezetre káros hulladék egyéb formái a veszélyes hulladékok és a települési szilárd hulladékok. Veszélyes hulladék maró hatású, radioaktív, mérgező vagy gyúlékony termékek okozzák.
Mivel a veszélyes hulladékok rendkívül negatív következményekkel járnak az emberi egészségre és a környezetre, ha földdel, vízzel vagy levegővel érintkeznek, az ilyen típusú hulladékot szigorúan szabályozza a kormány.
Bár nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek közvetlenül összekapcsolnák a hulladék trendjeit az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokkal, a hulladékkezelés eredményeképpen a hulladék és a hulladékban lévő vegyi anyagok a környezetbe kerülhetnek.
A hulladéknak a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásait az alábbiakban tárgyaljuk.
Tartalomjegyzék
12 A hulladék környezetre gyakorolt hatása és az emberi egészség
- A levegőminőségre gyakorolt hatás
- A vízminőségre gyakorolt hatás
- Globális felmelegedés
- A betegség vektorainak növekedése
- Talajszennyezés
- Hatás a vadon élő állatokra és a tengeri élővilágra
- Éghajlatváltozási
- Extrém időjárás
- Élőhelyek elvesztése
- A biodiverzitás csökkenése
- A talajvíz szennyeződése
- Emberi hatás
1. A levegőminőségre gyakorolt hatás
A hulladékkal kapcsolatos egyik elsődleges környezet-egészségügyi probléma a levegő minősége. Amikor a hulladékot égetik vagy feldolgozzák egy szemétégetőben, akkor mérgező részecskék keletkeznek, mint például szén-monoxid, nitrogén-oxidok és kén-dioxid.
Ezek a részecskék légzési problémákat okozhatnak a közelben tartózkodó embereknél, és krónikus tüdőbetegségekhez, például asztmához is vezethetnek.
Olyan területeken is, ahol hulladéklerakók találhatók, légszennyeződés a szemétlerakó szagának eredményeként találkozik. A szemétlerakók közelében élők belélegezhetnek szennyező anyagokat és méreganyagokat, például hidrogén-szulfidot (H2S) a hulladéklerakó területéről kibocsátott.
2. A vízminőségre gyakorolt hatás
Vízminőség szilárd és folyékony hulladék is érinti. Amikor a hulladékokat szemétlerakókba helyezik, folyókba és tavakba dobják, vagy a közeli iparágak és vállalatok kezeletlen szennyvizei (szennyvizei) kerülnek ki, ezekből a hulladékokból veszélyes vegyi anyagok és nehézfémek lebomlanak a víztestekben és szennyezik a vizet, ezáltal kifulladnak a vízből. élet, amelyet a víz befogad.
Ez a folyamat növeli a víz mérgező hatását, így az édesvíz nem biztonságos az emberi fogyasztásra, a víztest pedig mérgezővé válik a vízben úszók számára.
Ez a szennyezés különböző egészségügyi problémákhoz vezethet, például rákos kolerához, hasmenéshez, vérhashoz és születési rendellenességekhez. Ráadásul kárt is okozhat ökoszisztémák és megzavarják az életet fenntartó természetes ciklusokat.
3. Globális felmelegedés
A hulladéklerakók az emberi eredetű metánkibocsátás harmadik legnagyobb forrásai. A metánkibocsátás rendkívül káros a környezetre, és a metán egyike azon számos nem CO2 gáznak, amelyek hozzájárulnak a globális felmelegedés.
Az ember által okozott hulladék lebomlása során metángáz kerül a légkörbe, és a kibocsátás a hulladék teljes mennyiségének és összetételének, valamint a kezelő létesítmény elhelyezkedésének, kialakításának és gyakorlatának függvénye.
A kibocsátás csökkentését segítő gyakorlatok az újrahasznosítás és a termékhasználat megváltoztatása. Például a települési szilárd hulladék fokozott újrahasznosítása csökkenti a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyiségét is természeti erőforrások megőrzése (pl. fa, víz és ásványi anyagok) és a szennyezés megelőzése azáltal, hogy csökkenti az új nyersanyagok begyűjtésének szükségességét.
4. A betegség vektorainak növekedése
A hulladéknak számos káros hatása van. Például az utakon lévő, felügyelet nélküli hulladék a szúnyogok, csótányok és patkányok táptalaja lehet.
Ezek a rágcsálók arról ismertek, hogy olyan betegségeket terjesztenek, mint a malária és a dengue-láz, és ételmérgezést is okoznak. Így a nem megfelelő hulladékkezelés és lomtalanítás miatt a betegségeket hordozó kártevők nagymértékben érinthetik a közegészséget.
5. Földszennyezés
Talajszennyezés akkor történik, amikor a hulladék talajra vagy más földre kerül, amelyet az embereknek kellene feldolgozniuk. Ez a szemét nem csak ott ül; a tartalom akár rothadás, akár idő hatására lebomlik, és beszivárog a körülötte lévő területre.
Ez azt jelenti, hogy a szennyeződés és az összes környező terület elnyeli a szennyezést, és veszélyessé válik az emberekre és az állatokra.
6. A vadon élő állatokra és a tengeri élővilágra gyakorolt hatás
Az ökoszisztémák helyenként nagyon eltérőek. Az emberre és a növényekre vonatkozó egészségügyi kockázatok mellett a nem megfelelő hulladékkezelés a szárazföldi állatokra és a tengeri élővilágra is hatással van.
Az olyan tengeri állatokat, mint a tengeri teknősök, halak stb., amelyek szennyezett ivóvizet fogyasztanak, vagy az utcán szilárd hulladékkal táplálkozó tehenek, különböző típusú betegségek megszerzésének veszélyében vannak, amelyek legtöbbször halálhoz vezetnek.
A hulladéklerakók az állatok életére is veszélyt jelentenek. Ami a tengeri élővilágot illeti, a víztestek hulladékból eredő szennyezése megzavarhatja a vízi ökoszisztéma egyensúlyát, ami a tengeri állatok pusztulásához vezethet, és valószínűleg e fajok közvetlen kipusztulásához, ezáltal a globális ökoszisztémák maradandó károsodásához vezethet.
Fontos megjegyezni, hogy amikor arról van szó a biológiai sokféleség, hulladékproblémánk súlyosan sújtja a világ fajainak egészségét.
7. Klímaváltozás
Társadalmunk hulladékkezelési módja nemcsak rendkívül aggasztó, hanem egyre felelőtlenebbé is vált. A szennyezés minden formája által okozott óriási probléma a globális éghajlatra gyakorolt hozzájárulás és hatása.
A hulladék hozzájárul az olyan gázok felszabadulásához, mint a metán és a szén-dioxid. Szén-monoxid, dinitrogén-oxid stb. Ezek megvastagítják az ózonréteget, és viszont rontják az időjárást és megolvasztják a jégsapkákat, ami megemeli a tengerszintet, és negatívan befolyásolja a természetes élőhelyeket és emberek milliárdjainak otthonait.
8. Extrém időjárás
Klímaváltozás ami a pazarlás következménye, az extrém időjárási és természeti katasztrófák gyakoriságának fokozatos növekedését is okozta. Az éghajlatváltozás miatt észrevehetően megnőtt az olyan katasztrófák száma, mint a tornádók és az árvizek. Még a hurrikánok jelenléte is egyre elterjedtebbé vált az éghajlatváltozás miatt.
9. Élőhelyek elvesztése
Minden állatnak számos környezete van, amelyben túl tud élni. Emiatt csak bizonyos fajokat látunk bizonyos helyeken. A hulladék azonban hozzájárul a globális klímaváltozáshoz, ami megváltoztatja az állatok túléléséhez szükséges élőhelyek méretét.
Az élőhely méretének csökkenése a kihalás felé készteti az olyan fajokat, mint a jegesmedvék, miközben megpróbálnak kivándorolni a területekről.
10. A biodiverzitás csökkenése
A fajok kihalása és a termények pusztulása azt jelenti a biológiai sokféleség szerte a világon lassan csökken. Ez káros a természet egészségére, mivel az alacsonyabb biológiai sokféleség növeli a teljes kihalás esélyét egy katasztrófa során.
Kevesebb különböző faj miatt a betegségek könnyebben terjednek, így kevesebb faj marad életben környezeti változások.
11. Talajvíz szennyeződése
A gondatlan hulladékkezelés szennyezi a felszíni és talajvízforrásokat. A hulladék lefolyó dugókat okoz a nagyvárosi területeken, ami pangó vizet eredményez, ami elősegíti a poloskák szaporodását és az esős évszakokban az áradásokat. Az ellenőrizetlen hulladékégetés és a nem megfelelő égetés jelentős hatással van a városi légszennyezésre.
A hulladéklerakókban a szerves hulladékok bomlása eredményezi üvegházhatású gázok, és a kezeletlen csurgalékvíz szennyezi a közeli talaj- és vízforrásokat.
12. Emberi hatás
A helytelenül kezelt hulladék által okozott környezeti hatáson túl könnyen belátható, milyen hatással van az emberi egészségre is. A nem megfelelő hulladékkezelés nagy közegészségügyi kockázatot jelent. A közvetlen vagy közvetett érintkezésbe kerülő hulladékok különböző típusú fertőzéseket és krónikus betegségeket okozhatnak.
A hulladék egészségre gyakorolt hatása azonban a hulladék típusától, kezelési módjától, valamint a veszélyes vegyi anyag szervezetbe jutásának módjától függ.
Egyes veszélyes vegyi anyagok gyorsan felszívódnak a bőrön keresztül, míg mások egyáltalán nem. Egy vegyi anyag toxicitása meghatározza a szervezetre gyakorolt hatását is.
Sok veszélyes vegyi anyag nagyon kis mennyiségben mérgező, míg mások nagy mennyiségben érintkezhetnek a reakció előtt.
A veszélyes vegyi anyagok emberi szervezetben való jelenléte nemkívánatos reakciókat okoz magzatoknál, gyermekeknél, serdülőknél, felnőtteknél és időseknél, de a reakciók mindegyike eltérő lehet.
A magzat és a kisgyermek érzékenyebb a mellékhatásokra, mint egy felnőtt, mert fejlődő szerveik maradandóan károsodhatnak. A szennyezett talajból, levegőből és vízből származó ólomnak való akut expozíció a következő káros egészségügyi hatásokat okozhatja:
- Viselkedési rendellenességek
- Agykárosodás gyermekeknél.
- Bőr irritáció
- Vérfertőzések
- Rák
- Fiziológiai rendellenességek (pl. veseelégtelenség, reproduktív károsodás)
- Genetikai mutációk
- Fizikai deformációk
- Születési rendellenességek
A szakértők rámutatnak, hogy a gyermekek a leginkább érzékenyek a szennyező anyagokra
Következtetés
A környezet és az emberi egészség veszélyben van a környezettudatosságunk és a környezeti cselekvés hiánya miatt. Ha társadalmunk továbbra is nagy mennyiségű szemetet termel megfelelő ártalmatlanítás nélkül, az az emberiség, a vadon élő állatok és az ökoszisztéma jólétének bukása lesz.
Nem tudjuk megakadályozni vagy elősegíteni a hosszú élettartamot, ha az emberiség nem alkalmaz fenntartható magatartást Földünkkel szemben. Ha a hulladékok ártalmatlanításából származó kibocsátások tovább növekszenek, az nemcsak az éghajlatra lesz negatív hatással, hanem az emberi egészségre is.
Ezek a kérdések tovább fognak növekedni, ha a környezetvédelmi intézkedések nem születnek rövidesen. Ezért a különböző kategóriákban és típusokban megfelelő hulladékkezelésre van szükség. Ez segít csökkenteni az ártalmatlanítandó szemét mennyiségét, valamint hozzájárul a környezet és az emberi egészség védelméhez.
ajánlások
- 5 A golfpályák környezeti hatásai
. - 7 Az elektromos járművek lítium-ion akkumulátorainak környezeti hatásai
. - 7 A vasércbányászat környezeti hatásai
. - Miért kell az amerikaiaknak a környezetvédelmi kutatás és innováció bajnoka lenni?
. - 10 veszélyes környezeti probléma Kaliforniában
Ahamefula Ascension ingatlantanácsadó, adatelemző és tartalomíró. A Hope Ablaze Alapítvány alapítója, és az ország egyik tekintélyes főiskoláján végzett környezetvédelmi menedzsment szakon. Az olvasás, a kutatás és az írás megszállottja.