Állítólag a környezeti változás természetes és antropogén, ill ember által előidézett folyamatok a környezetben.
A környezet elemei és az emberi tevékenységek nagyszámú anyag és energia varianciája és mozgása révén járulnak hozzá a környezeti változásokhoz.
A természetes elemek a napenergiát élő anyaggá alakítják, és az anyagok körforgása révén biológiai, óceáni, geológiai és légköri folyamatokon keresztül változásokat okoznak.
Míg másrészt az emberi folyamatok az anyagokat és az energiát termékekké és szolgáltatásokká alakítják, hogy megfeleljenek az ember igényeinek, és kielégítsék a környezeti változások példáit.
Tartalomjegyzék
Mi az a környezeti változás?
A környezeti változások a környezet átalakulása vagy zavarai, amelyeket leggyakrabban okoz ember által előidézett tevékenységek és természetes ökológiai folyamatok.
A környezeti változások különböző tényezőket foglalnak magukban, mint például a természeti katasztrófák, az emberi beavatkozás vagy az állatok interakciója.
A környezeti változás nemcsak a fizikai változásokat foglalja magában, hanem a változásokat is biogeokémiai folyamatok a környezeté.
Az ökoszisztéma természetes állapotának bármilyen változása vagy változása környezeti változásnak minősül. Ez természeti események eredménye lehet, amelyek éghajlati és légköri változásokhoz vezethetnek.
Például a nagy vulkánkitörések apró részecskéket bocsátanak ki a légkörbe, amelyek blokkolják a napfényt, ami a felszín lehűlését eredményezi, amely néhány évig is eltarthat, az óceáni áramlatok változásai, mint például az El Niño, szintén megváltoztathatják a hő és a csapadék eloszlását, a villámok kisülése az erdőtűz szikrája.
Ez emberi tevékenységből is származhat, mint például a természetes erdő pusztítása építési, rekreációs, kereskedelmi (fakivágás) vagy mezőgazdasági célból.
Példák a környezeti változásokra
- erdőirtás
- A biodiverzitás elvesztése
- Környezetszennyezés
- Ózonréteg elvékonyodása
- Éghajlatváltozási
- Az elsivatagosodás
1. erdőirtás
Ez a erdei fák eltávolítása vagy kiirtása és akkor nem erdei használatra szolgálnak. Ez az átalakítás lehet farmra, városi használatra vagy tanyákra. Erdős termőföldek céltudatos vagy szándékos eltávolításának is mondható.
Az erdőirtás azonban véletlenül is megtörténhet, amikor a tűz nagy területeket pusztít el, például villámcsapás, amely erdőtűzhöz vezet. A történelem esetében az erdők eltávolítása kizárólag az emberi szükségletek kielégítése érdekében történt.
Az erdőirtás egyes területeken jelentős környezeti fenyegetést jelent a szabályozások és politikák hiánya miatt. A nagy kiterjedésű, korlátlan erdőirtás negatív következményei nemcsak az érintett területre, hanem a környezetre és az ökológiai egyensúlyra is komoly kihívást jelenthetnek.
Másrészről több fát kell ültetni, és az erdőszabályozási politikák érvényesítésére van szükség, hogy csökkentsék az erdőirtás túlzott arányát és a növényvesztést.
A fák a világon mindenki számára oxigént, élelmet, vizet és gyógyszert biztosítanak, valamint élőhelyként szolgálnak az ökoszisztéma különböző fajainak.
De ha az erdőirtás a jelenlegi ütemben folytatódik, az értékes erdészetből nem sok marad.
A természetes erdőtüzek, Az illegális fakitermelés és a tömeges kereskedelmi célú fakitermelés miatt erdeink riasztó ütemben fogynak.
Amellett, hogy csökkentjük oxigénellátásunkat, az erdők pusztulása az erdők 15%-ához járul hozzá üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának.
2. A biodiverzitás csökkenése
A biodiverzitás bolygónk legösszetettebb és legfontosabb jellemzője. Ez a természeti világot alkotó állatok, növények, gombák, sőt mikroorganizmusok, például baktériumok sokfélesége.
Ezen fajok mindegyike együtt dolgozik az ökoszisztémákban az egyensúly fenntartása és az élet támogatása érdekében.
Számos felfedezett fajt a kihalás fenyeget az emberi tevékenység miatt, ami veszélybe sodorja a Föld bőséges fajait.
A globális felmelegedés, a környezetszennyezés és az erdőirtás növekedésével a biológiai sokféleség veszélybe kerül. Több milliárd faj hal ki vagy halt ki szerte a világon.
Egyes tudósok azt sugallják, hogy a hatodik tömeges kihalás elején járunk, ami problémákat vet fel bolygónkra és magunkra nézve.
A Föld változatos fajainak száma naponta drasztikusan csökken, mivel ez nagymértékben befolyásolja az ökoszisztémát, ezért cselekvésre szólít fel a biodiverzitás-megőrzési politikák és előírások azonnali és következetes végrehajtására szerte a világon.
3. Szennyezés
Ez a bevezetése káros anyagok a környezetbe a környezetre és a környezetben előforduló fajokra káros mennyiségben. Ezeket az anyagokat és anyagokat szennyező anyagoknak nevezzük.
A szennyező anyagok lehetnek természetesek, például vulkániak, valamint az iparból szilárd és folyékony anyagok ember által előidézett kibocsátása, a helytelen szemétlerakást lerakva.
A környezetszennyezés olyan környezeti probléma, amelyet nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen az emberi mindennapi tevékenységben éppúgy megnyilvánul, mint a folyamatos anyagtermelés és -fogyasztás,
Szennyezőanyagok károsítja a levegő, a víz és a talaj minőségét. A szennyezés számos más környezeti probléma egyik elsődleges oka, beleértve az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését.
Mind a hét kulcsfontosságú szennyezéstípus, köztük a levegő, a víz, a talaj, a zaj, a radioaktív, a fény és a termikus szennyezés hatással van környezetünkre, ami nagy globális problémát jelent.
A szennyezés minden típusa és a környezeti aggályok összefüggenek, és hatással vannak egymásra. Tehát egyet megküzdeni annyi, mint mindegyikkel megküzdeni.
4. Ózonréteg lebontása
Ez a fokozatos csökkentése a A Föld ózonrétege a felső légkörben, amelyet az iparból és más emberi folyamatokból származó brómot vagy klórt tartalmazó kémiai vegyületek felszabadulása okoz.
Egyes vegyületek klórt és brómot szabadítanak fel erős ultraibolya sugárzás hatására, ami nagymértékben teszi ki a földet az ultraibolya sugarakkal való közvetlen érintkezésnek, és az éghajlatváltozáson túlmenően globális felmelegedéshez vezet.
Ezeket az anyagokat, amelyek hozzájárulnak az ózonréteg lebontásához, ózonlebontó anyagoknak (ODS) nevezik.
A Ózonréteget lebontó anyagok a klórt tartalmazó klór-fluor-szénhidrogén, szén-tetraklorid, hidroklór-fluor-szénhidrogének és a metil-kloroform.
Míg a brómot tartalmazó ózonréteget lebontó anyagok a halonok, a metil-bromid és a hidrofluor-bróm-szénhidrogének.
A klórozott-fluor-szénhidrogének a legelterjedtebb ózonréteget lebontó anyagokként ismertek, ezek az ózonréteg lebontásának fő okozói, és oldószerek, permetező aeroszolok, hűtőszekrények, klímaberendezések stb.
Felfedezték azonban, hogy bizonyos természeti folyamatok, például a sztratoszférikus szél és a napfoltok lebontják az ózont, valamint a vulkánkitörések is felelősek az ózon leépüléséért, ezeknek mindössze 1-2%-a járul hozzá.
Ózonréteg elvékonyodása Jelentős környezeti változás, mert megnöveli a földfelszínt érő ultraibolya sugárzás mennyiségét, aminek jelentős egészségkárosító hatásai vannak az emberre, mint például bőrrák, genetikai és immunrendszeri károsodások, valamint szemhályog.
Ennek érdekében az 1987-ben helyesbített Montreali Jegyzőkönyv volt az első olyan átfogó nemzetközi megállapodás, amelyet az ózonréteget lebontó anyagok előállításának és felhasználásának leállítására kötöttek.
5. Klímaváltozás
Ezt a hőmérsékleti és időjárási minták hosszú távú változásának nevezik. Ezt az eltolódást természetes tényezők okozhatják, például a napciklus változásai.
Az emberi tevékenységek azonban a a klímaváltozás fő oka, ami alapvetően a fosszilis tüzelőanyagok, például szén, olaj és gáz elégetésének köszönhető.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése üvegházhatást okozó gázok kibocsátását eredményezi, amely a föld lefedésére és a nap hőjének csapdájára, valamint a hőmérséklet növelésére szolgál.
Ezek az üvegházhatású gázok, amelyek okozzák klímaváltozás ide tartozik a metán (CH4), Szén(iv)-oxid (CO2), Klór-fluor-szénhidrogén (CFC), vízgőz, dinitrogén-oxid (N2O) és az ózon (O3).
Ezeknek a gázoknak nagyobb százaléka kerül a légkörbe olyan emberi tevékenységek eredményeként, mint például az autóvezetéshez használt benzin, az épületek fűtéséhez használt szén, a szén(iv)-oxidot kibocsátó föld- és erdőirtás, a hulladéklerakók és az állattenyésztés. amely a metánkibocsátás fő forrásaként szolgál.
Amint azt egy közelmúltbeli ENSZ-jelentés rámutat, „a cselekvéseinkben és viselkedésünkben bekövetkezett példátlan változások nélkül bolygónk drasztikusan szenvedni fog a globális felmelegedés csak 12 év alatt.
6. Elsivatagosodás
Az elsivatagosodás, más néven elsivatagosodás az a folyamat, amelynek során természetes vagy emberi okok csökkentik a száraz területek (száraz és félszáraz területek) biológiai termelékenységét.
Azt is mondják, hogy ez az a folyamat, amikor egy földdarab kiszárad, kiürül, és alkalmatlanná válik fák vagy növények termesztésére.
Ennek oka lehet mind a természetes, mind az ember által előidézett tényezők, mint például az éghajlatváltozás, az erdőirtás, a szárazság, a túllegeltetés, a szegénység, a politikai instabilitás, a fenntarthatatlan öntözési gyakorlatok stb.
A kutatások kimutatták, hogy Afrika egyharmadát az elsivatagosodás fenyegeti.
Következtetés
Az idő múlásával a Föld környezete jó irányba változott (pl. sivatagok mezőgazdasági területté alakultak át) és rosszabbra (pl. ózonréteg károsodása, szennyezés különböző környezetvédelmi vonatkozásokban, elsivatagosodás, erdőirtás stb.).
A környezetben tapasztalható változás azonban inkább negatív irányban érvényesül, mivel az emberi tevékenység nagymértékben rontotta és csökkentette a környezet minőségét, megváltoztatta az eredeti környezeti állapotot.
Ezért elengedhetetlen, hogy tudatában legyünk a környezetben bekövetkező változásoknak, és felelősségteljesen irányítsuk és nyomon kövessük szülőbolygónk változásait.
6 Példák a környezeti változásokra – GYIK
Milyen környezeti változásokat okoznak az emberi tevékenységek?
Az emberi környezetre gyakorolt hatást a környezet biofizikai vonatkozásaiban bekövetkező változásokban észlelték, és ezek a hatások nagyon sokféleképpen láthatók, beleértve a környezetszennyezést, a fosszilis tüzelőanyagok elégetését, a túlzott kitermelést és az erdőirtást. Mindezek a változások fokozták az éghajlatváltozást, a rossz levegőminőséget, a nem biztonságos vizet, a rossz mezőgazdasági területeket és a talajeróziót.
ajánlások
- 10 A beltéri levegőszennyezés forrásai.
. - Felszín alatti vizek szennyezése – okok, hatások és megelőzés
. - 7 A földigiliszták hátrányai a talajban
. - 10 A giliszták jelentősége a talajban
. - Ahogy a napenergia tovább növekszik, mindenhol számíthat rá
. - 9 Az orvosbiológiai hulladékok forrásai
Ahamefula Ascension ingatlantanácsadó, adatelemző és tartalomíró. A Hope Ablaze Alapítvány alapítója, és az ország egyik tekintélyes főiskoláján végzett környezetvédelmi menedzsment szakon. Az olvasás, a kutatás és az írás megszállottja.