Az emberi civilizáció egyik kulcseleme a bányászat, amely az értékes erőforrások eltávolításának folyamata a talajból. A sziklákat és ásványokat a szobrászok szobrok készítésére, a kézművesek tárgyak készítésére, az építészek pedig műemlékek készítésére az ókor óta használták. Eszközök, ékszerek és egyéb tárgyak is készültek ásványkincsekből. De. Ez az évek során metaforaként szolgált bányászati alapú civilizációnk számára. A bányászott anyagok közé tartozik a szén, az arany és a vasérc, hogy csak néhányat említsünk.
A közvetlen és közvetett bányászati gyakorlatok révén a bányászat helyi, regionális és nemzetközi szinten is hatással lehet a környezetre. A következmények közé tartozhat a talajerózió, a víznyelők, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a felszíni, talaj- és édesvízi erőforrások szennyeződése a bányászati műveletek során felszabaduló vegyi anyagokkal. Az e tevékenységekből származó szén-dioxid-kibocsátás a légkörre is hatással van, ami viszont hatással van a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre.
Egyes országok megkövetelik a bányászati vállalatoktól, hogy tartsák be a szigorú környezetvédelmi és rehabilitációs szabályokat, hogy biztosítsák a bányászott terület eredeti állapotának helyreállítását.. Ilyen módszerek például a lítium-, foszfát-, szénbányászat, a hegytetők eltávolítása és a homok. Ezek a módszerek jelentős negatív hatással lehetnek a környezetre és a közegészségügyre.
Most pedig nézzük meg a bányászat környezetre gyakorolt hatását.
Tartalomjegyzék
A bányászat környezetre gyakorolt hatásai
Az alábbiakban bemutatjuk a bányászat környezetre gyakorolt negatív hatásait
- Erózió
- Víznyelők
- Vízmennyiség
- Vízszennyezés
- Levegőszennyezés
- Savbánya vízelvezetés
- Nehézfém szennyezés
- erdőirtás
- A biológiai sokféleségre gyakorolt hatás
1. Erózió
A bányászat egyik környezetre gyakorolt hatása az erózió. A hatalmas Ok Tedi bánya Pápua Új-Guineában tökéletes példája annak, hogy a közeli területeket jelentősen befolyásolhatja a szabaddá tett lejtők, bányatelepek, zagytározók eróziója, valamint az ebből eredő csatornák, patakok és folyók feliszapolódása. A növények ökoszisztémájának populációja csökkenhet a talajerózió következtében, ami csökkenti a növények növekedéséhez rendelkezésre álló vizet.
A talajerózió fő okai a túlzott csapadékmennyiség, a rossz talajgazdálkodás és a bányászatból származó vegyszerterhelés. A bányászat tönkreteheti az ökoszisztémákat és az élőhelyeket a vadonban, valamint a termő legelőket és a termőföldeket a mezőgazdasági területeken.
2. Víznyelők
A bányászat egyéb környezeti hatásai közül a víznyelők a bányászat egyik legkiszámíthatatlanabb környezeti hatásai, és ez azért van, mert bármikor előfordulhatnak. Jellemzően a bányatetőnek az erőforrás-kitermelés, a rideg fedőréteg vagy a geológiai folytonossági zavarok miatti letörése a bánya területén vagy annak közelében víznyelőt eredményez. Az altalajban vagy kőzetben a bányatelepen a fedőréteg üregeket képezhet, amelyek a fenti rétegekből homokkal és talajjal megtelnek.
Végül az egyik ilyen túlterhelt üreg beomolhat, és víznyelőt hoz létre a felszínen. Előzetes figyelmeztetés nélkül a talaj hirtelen összeomlik, és egy jókora mélyedést hagy a felszínen, amely jelentős kockázatot jelent az emberi életre és a vagyonra egyaránt.
A megfelelő infrastruktúra kialakítással, beleértve a bányászati támasztékokat és a víznyelőkre hajlamos területet körülvevő erősebb falépítést, csökkenthető a víznyelők száma a bánya területén. A felhagyott földalatti munkák visszatöltéssel és fugázással stabilizálhatók.
3. Vízmennyiség
A bányászat egyik leginkább figyelmen kívül hagyott környezeti hatása a vízmennyiség csökkenése. A felszíni és felszín alatti vízkészletek kimerülhetnek a bányászat következtében. A felszín alatti víz kivonása a bánya tényleges területétől akár kilométerekre is károsíthatja vagy tönkreteheti a patakparti ökológiát.
- A Humboldt folyót lecsapolják Nevadában, az unió legszárazabb államában, hogy segítsék az aranybányászati tevékenységeket a Carlin Trend mentén.
- 580 óta több mint 1986 milliárd gallon vizet szivattyúztak ki az északkelet-nevadai sivatag bányáiból – ez elegendő New York város csapjainak több mint egy évre történő ellátásához.
- A talajvíz szintje csökken, a folyó pedig kiszárad annak következtében, hogy a talajvizet a Santa Cruz folyó medencéjéből vonják ki Arizona déli részén, hogy egy közeli rézbányában használják fel.
4. Vízszennyezés
Vízszennyezés a bányászat egyik környezeti hatása. „A víz értékesebb az aranynál” a száraz hegyvidéken, Nyugaton. Ennek a természetesen szűkös erőforrásnak a kereslete megnőtt a népesség drámai növekedésének és a Nyugat egyes régióiban az elmúlt évtizedekben tapasztalt rekordméretű aszályoknak köszönhetően.
Több vízkezelésre van szükség ahhoz, hogy a szennyezett víz alkalmas legyen emberi fogyasztásra és mezőgazdasági felhasználásra, ami tovább rontja a vízellátást és növeli a fogyasztói költségeket.
A bányászat károsíthatja a közeli felszíni és talajvizet. A természetellenesen magas koncentrációjú vegyszerek, például az arzén, a kénsav és a higany a felszíni vagy felszín alatti vizek széles tartományára terjedhetnek, ha a szükséges óvintézkedéseket nem teszik meg.
Ezek a vegyületek nagyobb valószínűséggel szennyezik a talaj- és felszíni vizeket, ha nagy mennyiségű vizet használnak bányászati tevékenységekhez, például vizes kitermeléshez, bányahűtéshez, bányavíztelenítéshez és egyéb bányászati eljárásokhoz. A bányászat során sok szennyvíz keletkezik, de csak kevés ártalmatlanítási lehetőség áll rendelkezésre, mert a szennyvíz szennyezett.
Ezek a szennyező anyagok jelen lehetnek a lefolyásban, ami elpusztíthatja a közeli növényzetet. A legrosszabb alternatíva az, ha a lefolyást sokféle fába vagy felszíni vizekbe öntik. Ennek eredményeként a tenger alatti zagyok ártalmatlanítása előnyösebb (ha a hulladékot nagy mélységbe szivattyúzzák).
Ha nem kell fát eltávolítani a törmelék tárolásához, akkor előnyös a szárazföldi tárolás és a bánya újratöltése a kiürítés után. A helyi lakosság egészségére hatással van a vegyszerszivárgás okozta vízgyűjtők mérgezése.
A hidrológusok és geológusok gondosan mérik a vizet a jól kezelt bányákban, hogy óvintézkedéseket tegyenek a bányaműveletek által okozott esetleges vízszennyezés ellen.
Azáltal, hogy az üzemeltetőktől megkövetelik a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződéstől való megóvására vonatkozó követelmények betartását, a szövetségi és állami törvények kikényszerítik a környezeti károk csökkentését az amerikai bányászati gyakorlatban. Ennek legegyszerűbb módja nem mérgező extrakciós technikák, például biológiai kioldódás alkalmazása.
5. Légszennyezés
A bányászati műveletek során a bányászat egyik környezeti hatásának számító légszennyezés akkor keletkezik, amikor több száz tonna kőzetet ásnak ki, szállítanak át és összezúznak, ami jelentősen megnöveli a levegőben lévő por és részecskék mennyiségét. Továbbá a bányamaradék, amely finomra zúzott, sőt mérgező hulladékot is tartalmazhat, képes a levegőbe is szétszóródni. Ez a légszennyezés közvetlenül befolyásolhatja az emberi egészséget.
A levegőszennyezés akadályozza az erőforrások felhalmozódását, ami károsan hat a növények növekedésére. Számos légszennyező anyag, köztük az O3 és az NOx zavarja a növényi lombkorona nettó szénmegkötődését és a levelek anyagcsere funkcióját, amint érintkezésbe kerülnek a légkörrel.
A talajra először lerakódott nehézfémek és egyéb légszennyező anyagok gátolják a gyökérfejlődést, és megakadályozzák a növényeket abban, hogy hatékonyan használják fel a talaj erőforrásait. Az erőforrások elosztása a különböző növényi struktúrákhoz eltérő lesz az erőforrás-lekötés ezen csökkenése következtében, amely magában foglalja a szénhidrátok képződését a fotoszintézis révén, az ásványi tápanyagok bevitelét és a talajból történő vízfelvételt.
A fejlődésre gyakorolt hatás, amikor a légszennyezettségi stressz más stresszekkel, például vízstresszsel együtt jelentkezik, a növényen belüli tevékenységek összetett kölcsönhatásától függ. A levegőszennyezés megváltoztathatja az ökoszisztémán belüli versenydinamikát, ami módosíthatja a helyi növényközösség összetételét. Ezek az agroökoszisztémák változásai a gazdasági hozamok csökkenéseként jelenhetnek meg.
6. Acid Mine Drainage
Ha meg szeretné tudni, hogy a bányászat milyen kritikus hatással bír a környezetre, tekintse meg a savas bányák vízelvezetését. Mivel a felszín alatti bányászat gyakran a talajvízszint alatt történik, az elöntést folyamatosan el kell kerülni a víz kiszivattyúzásával a bányából. Amikor egy bányát bezárnak, a szivattyúzás leáll, és a bányát elárasztja a víz. A savas kőzet vízelvezetési problémáinak többségében ez az első vízbelépés az első szakasz.
A bányászat során nagy mennyiségű szulfidokat, vasat és nemesfémeket, például aranyat és ezüstöt tartalmazó ércet fedeznek fel. Kénsav akkor keletkezik, amikor az ércben lévő szulfidok víznek és a légkörnek vannak kitéve. Ez a sav beszivároghat a bányákból és a hulladékkőhalmokból patakokba, folyókba és talajvíz. A savas bányavízelvezetés a kifejezés erre a szivárgásra.
A savas kőzetek vízelvezetése bizonyos környezetben a kőzetek mállásának melléktermékeként fordul elő, de ezt tovább rontják a bányászat és más jelentősebb építési projektek által okozott kiterjedt talajzavarok, jellemzően szulfidban gazdag kőzetekben.
Savas kőzetlecsapódás előfordulhat olyan helyeken, ahol a földet megbolygatták, például építési területeken, részterületeken és autópályákon. Amikor az erősen savas folyadék lefolyik a szénkészletekből, a szénkezelő létesítményekből, a szénmosókból és a szénhulladék-lerakókból, azt ezeken a területeken savas bányavízelvezetésnek (AMD) nevezik.
Az utolsó jelentős tengerszint-emelkedést követően a tengerparti vagy torkolati körülmények között létrejött savas szulfátos talajok megbolydulhatnak, ami hasonló kémiai reakciókhoz és folyamatokhoz vezethet, és hasonló környezeti kockázatot jelent.
A bányatelepeken a talajvíz szivattyúrendszerei, a szigetelő tavak, a felszín alatti vízelvezető rendszerek és a felszín alatti gátak az öt fő technológia, amelyet a vízáramlás figyelésére és kezelésére használnak. Ami az AMD-t illeti, a szennyezett vizet gyakran egy kezelő létesítménybe szivattyúzzák, ahol semlegesítik a méreganyagokat.
A 2006-ban végzett környezeti hatásnyilatkozatok áttekintése során kiderült, hogy „a vízminőségre vonatkozó, a mérséklő hatások figyelembevételét követő előrejelzések lényegesen alábecsülték a felszín alatti vizekre, a szivárgásokra és a felszíni vizekre gyakorolt tényleges hatásokat”.
A savas bányák vízelvezetése, amely megégetheti az emberi bőrt, és elpusztíthatja a halakat és a vízi fajokat, 20-300-szor savasabb lehet, mint a savas eső. A kaliforniai Richmond-bánya vize a valaha megfigyelt legsavasabb víz volt. A vízről ismert volt, hogy meggyullad, és maróbb, mint az akkumulátorsav.
A savas bányák vízelvezetése extra vízszennyezést is okoz azáltal, hogy veszélyes fémeket kilúgoz az ércekből és hulladékkőzetekből, beleértve az arzént, kadmiumot, krómot és ólmot. A bányászati tevékenységek leállása után gyakran évtizedekig vagy akár évszázadokig is folytatódhatnak. A rómaiak által i.sz. 476 előtt üzemeltetett európai bányák még mindig szivárognak a savas bányák vízelvezetése miatt.
7. Nehézfémszennyezés
A nehézfémek által okozott szennyezés a bányászat egyik környezeti hatása. Nehézfémeknek nevezzük azokat a természetes elemeket, amelyeknek nagy atomtömege és sűrűsége legalább ötször nagyobb, mint a vízé. Széleskörű elterjedése a környezetben, számos ipari, háztartási, mezőgazdasági, orvosi és technológiai alkalmazásuk eredményeként, kérdéseket vetett fel az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges hatásaikkal kapcsolatban.
Természetesen a nehézfémek úgy vannak elrendezve, hogy megakadályozzák a növények gyors felszívását. Oldhatatlan formában jelennek meg, például ásványi struktúrákban, vagy kicsapódott vagy bonyolult alakzatokban, amelyek nem állnak azonnal rendelkezésre a növények számára.
A természetben előforduló nehézfémek hihetetlen talajadszorpciós képessége miatt nem állnak azonnal az élőlények rendelkezésére. Az antropogén forrásokból származó bemenetekkel összehasonlítva a természetben előforduló nehézfémek és a talaj közötti tartóerő különösen erős.
A bányászat környezetre gyakorolt negatív hatásainak másik példája a fémek és nehézfémek feloldódása és mozgása a lefolyás és a talajvíz által, például a Britannia Mine néven ismert egykori rézbányában, amely Vancouver közelében található, British Columbiában.
A helyi talajvíz szennyezettté vált, amikor a bányából oldott nehézfémeket, például ólmot és kadmiumot tartalmazó víz a területre áramlott. A zagyot és a port nem szabad huzamosabb ideig tárolni, mivel a szél könnyen elfújhatja azokat, ahogy az a ciprusi Skouriotissa megszűnt rézbányában történt. Környezeti változások, például a globális felmelegedés és a megnövekedett bányászati tevékenység növelheti a nehézfémek tartalmát a patak üledékeiben.
8. erdőirtás
A külszíni bányászatban történő bányászat megkezdése előtt az erdővel borított fedőréteget meg kell tisztítani. Ha jelentős mértékű lokális endemizmus van, annak ellenére, hogy a mennyisége a bányászat okozta erdőirtás a teljes mennyiséghez képest minimális lehet, fajok kipusztulását eredményezheti így a bányászat egyik olyan hatása a környezetre, amelyet meg kell vizsgálni.
A szénbányászat élettartama során a talajba és a vízi környezetbe kerülő toxinok és nehézfémek száma miatt ez az egyik legszennyezettebb ciklus, amely erdőirtást eredményez. Bár eltart egy ideig, amíg a szénbányászat hatása kifejti a környezetet, a szén elégetése és az évtizedekig tartó tüzek kirobbantása szálló hamut termelhet, és növelheti az üvegházhatású gázok szintjét.
Kifejezetten a sávos bányászat, amely károsíthatja a közeli erdőket, tájakat és élőhelyeket. A mezőgazdasági területek megsemmisülhetnek, ha a bányaterületről eltávolítják a fákat, növényeket és a termőtalajt, ami befolyásolja az élelmiszertermelést. Ezen túlmenően, ha esik, hamut és egyéb szennyeződéseket szállítanak lefelé, ami károsítja a halakat.
Ezek a hatások még a bányatelep leállítása után is érezhetőek, felborítják a föld természetes rendjét, és a szokásosnál tovább kell várni az erdőirtás helyreállítására. A legális bányászat, bár környezetbarátabb, mint az illegális bányászat, még mindig jelentősen hozzájárul a trópusi országok erdeinek pusztításához.
9. A biológiai sokféleségre gyakorolt hatás
Forrás: A PNG foglalkozik az „ördöggel”, akit az aranybánya miatt ismer (The Fiji Times)
A biológiai sokféleségre gyakorolt hatás a bányászat egyik környezetre gyakorolt hatása. A kisebb zavarok, mint például az ökoszisztéma tartós bányahulladék-mérgezése, szélesebb körben fordulnak elő, mint a kitermelési helyek. A bánya beültetése hatalmas élőhely-módosítást jelent. Jóval a bánya működésének befejezése után is láthatók lehetnek a negatív hatások.
Az antropogén anyagok kibocsátása és a helyszín pusztulása vagy radikális változása jelentős hatással lehet a helyi biodiverzitásra. Az elsődleges okozó tényező a biológiai sokféleség elvesztése az élőhelyek pusztulása, bár egyéb tényezők közé tartozik a bányából kitermelt anyagból származó közvetlen mérgezés, valamint a táplálékkal és vízzel történő közvetett mérgezés.
A közeli közösségeket megzavarják az élőhely-módosítások, például a pH és a hőmérséklet változása. Mivel rendkívül speciális környezeti feltételekre van szükségük, helyi fajok nagyon sérülékenyek.
Fennáll a veszélye, hogy kihalnak, ha elpusztítják élőhelyüket. Az élőhelyeket károsíthatják a nem vegyi anyagok, például a bányákból származó, a környező terepre lerakott hatalmas sziklák, amelyek károsítják a természetes élőhelyet, valamint a megfelelő szárazföldi termék hiánya.
A biológiai sokféleségre gyakorolt hatások gyakran ugyanazt a mintát követik, mint a nehézfémek koncentrációja, amelyekről ismert, hogy a bányától való távolság növekedésével csökkennek. A hatások nagymértékben változhatnak a szennyező anyag mobilitásától és biológiai hozzáférhetőségétől függően; bár a nagymértékben mozgékony molekulák gyorsan átkerülhetnek egy másik rekeszbe, vagy lenyelhetik őket a lények, a kevésbé mozgékony molekulák inertek maradnak a környezetben.
Például fém specifikáció in üledékek megváltoztathatják biológiai hozzáférhetőségüket, és ennek következtében a vízi élővilágra gyakorolt toxicitásukat.
Bionagyítás fontos szerepet játszik a szennyezett élőhelyeken: Emiatt az előfordulás miatt a bányászat biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának nagyobbnak kell lennie a tápláléklánc csúcsán lévő fajok esetében, mivel a koncentráció szintje nem elég magas ahhoz, hogy azonnal elpusztítsa a kitett élőlényeket.
A szennyezőanyag természete, a környezetben kimutatható koncentrációja, valamint magának az ökoszisztémának a jellemzői egyaránt jelentős szerepet játszanak a biodiverzitásra gyakorolt kedvezőtlen bányászati hatásokban. Egyes fajok rendkívül ellenállóak az emberek által okozott zavarokkal szemben, míg mások teljesen eltűnnek a szennyezett területről.
Úgy tűnik, hogy az ökoszisztéma nem tud teljes mértékben felépülni a szennyeződésből egyedül idővel. A kármentesítési eljárások időigényesek, és jellemzően nem teszik lehetővé a bányászati tevékenység előtti eredeti fajta helyreállítását.
Következtetés
Láttuk, hogy a bányászat milyen káros hatással lehet a környezetre, mit tehetünk ellene? Le kell állítani minden bányászati tevékenységet? erre nemet mondanék. A bányászat környezetre gyakorolt hatásainak csökkentésének egyik módja az élet- és környezetbiztonság biztosítása a bányászati folyamat előtt, alatt és után. Ez hatékony környezeti hatásvizsgálattal valósítható meg.
ajánlások
- 20 biztonsági tábla az építkezésen, amit tudnia kell
. - 7 Az orvosbiológiai hulladékkezelés típusai
. - Hulladékkezelési problémák a Fülöp-szigeteken
. - Példák a biológiai sokféleség ex-situ és in situ megőrzésére
. - 24 A frakkolás hatásai az egészségre és a környezetre
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.
Nagyon örülök a megosztott információknak. Informatív, könnyen olvasható és naprakész.
Köszönöm.
Hé, nagyon örülök, hogy rátaláltam az oldalára, tényleg véletlenül találtam rád, miközben valami mást kerestem a Bingen, amúgy itt vagyok
most és csak szeretném megköszönni ezt a csodálatos bejegyzést
és egy minden szempontból izgalmas blog (a témát/designt is szeretem), jelenleg nincs időm végignézni az egészet, de
Megjelöltem a könyvjelzők között, és mellékeltem az RSS-hírcsatornáit is, így ha lesz időm, ott leszek
vissza, hogy még többet olvashasson, kérjük, folytassa a fantasztikus jo.