A külszíni bányászat, amelyet külszíni bányászatnak vagy külszíni bányászatnak is neveznek, és nagyobb összefüggésben mega-bányászatnak is nevezik, egy olyan felszíni bányászati technika, amelynek során kőzeteket vagy ásványokat nyernek ki a földből egy szabadtéri gödörből, amelyet néha kőzetbányászatnak is neveznek. odú vagy lyuk.
A külszíni bányászat különbözik az alagút földbe fúrásához szükséges kitermelő módszerektől, mint például a hosszú falú bányászat. Ezeket a bányákat akkor használják, ha kereskedelmileg hasznos érc- vagy kőzetlerakódásokat találnak a felszín közelében.
Amikor a külszíni bányászat környezeti hatásait nézzük, legyünk tisztában azzal, hogy bár a külszíni bányászatot nem a világ minden táján folytatják, a hatások olyan helyekre terjednek, amelyekre nem is gondoltak, bár a közvetlen környezetet hátrányosan érinti.
Tartalomjegyzék
Mi az a külszíni bányászat?
A külszíni bányászat, más néven külszíni bányászat egy olyan felszíni bányászati módszer, amely a talajban lévő külszíni bányászatból nyeri ki az ásványokat.
Ez a világon a legelterjedtebb ásványbányászati módszer, amely nem igényel kitermelési módszereket vagy alagutak.
Ezt a felszíni bányászati technikát akkor alkalmazzák, ha ásvány- vagy érclelőhelyek találhatók viszonylag közel a föld felszínéhez.
A nyitott gödröket néha „kőbányáknak” is nevezik, amikor építőanyagokat és méretköveket állítanak elő. Az Anglo America az Open pit módszereket használta globális tevékenységei során.
A külszíni bánya létrehozásához a bányászoknak meg kell határozniuk a föld alatt lévő érc információit, és ezt úgy lehet megtenni, hogy szondákat fúrnak a talajba, és minden lyuk helyét fel kell tüntetni a térképen.
Ezeknek a bányáknak a bővítése addig történik, amíg vagy megnő a fedőréteg és az érc aránya, ami gazdaságtalanná teszi a további bányászatot, vagy az ásványi termék kimerül.
Amikor ez megtörténik, a kimerült bányákat néha hulladéklerakókká alakítják át, és szilárd hulladékként helyezik el.
Általában azonban valamilyen vízszabályozásra van szükség ahhoz, hogy a bányagödör ne váljon tóvá, ha a bánya jelentős csapadékos éghajlaton található, vagy ha a gödör bármely rétege képezi a bányahatárt a termelő víztartó rétegek között.
Ezt a bányászatot a bányászok egyik legegyszerűbb és leghasznosabb bányászati technikájának tartották. Az Open-Pit bányászat néhány előnye:
- Költséghatékony
- Könnyen használható tömeggyártáshoz
- Bizonyos kiválasztott ércminőségeket bányászik
- Kis létszámú a személyzet
- Segít a nehéz földalatti bányászati műveletekkel járó biztonsági veszélyek kiküszöbölésében
- Könnyen elvezeti a felszín alatti vizet
- Bármilyen gép használható, nehéz és terjedelmes gépek is használhatók
Helyek, ahol külszíni bányászatot gyakoroltak
Azokon a helyeken, ahol hatalmas külszíni bányákat helyeztek el és gyakoroltak szerte a világon, mind különböző rekordokat döntenek meg, és fontosak voltak az adott ország bányászattörténetében.
Íme néhány a világ leglenyűgözőbb helyei közül, ahol külszíni bányát gyakoroltak.
- Escondida bánya Chilében
- Udacsnij Oroszországban
- Muruntau Üzbegisztánban
- Fimiston Open Pit Ausztráliában
- Kalgoorlie bánya Ausztráliában
- Bingham-kanyon az Amerikai Egyesült Államokban
- Diavik bánya Oroszországban
- Betze-post gödör az Amerikai Egyesült Államokban
- Nanfen vasbánya Kínában
- Aitik bánya Svédországban
- Grasberg Indonéziában
- Kimberly-Mine Dél-Afrikában
- Chuquicamata-bányák Chilében
1. Escondida bánya Chilében
Az Escondida a harmadik legmélyebb külszíni művelet Chilében. Az Escondida rézbánya az Atacama-sivatagban található. Ez a bányászati művelet két külszíni bányából áll, nevezetesen az Escondida Norte bányából és az Escondida bányából. Az Escondida gödör hossza 3.9 km, szélessége 2.7 km, mélysége 645 méter. Az Escondida Norte gödör 525 méter mély.
2. Udacsnij Oroszországban
Az Oroszország kelet-szibériai régiójában található Udacsnij gyémántbánya jelenleg a negyedik legmélyebb külszíni bánya a világon. Az Udachnaya kimberlit csőnél 1971 óta folyik a bányászat. A bányászati gödör 630 m mély.
3. Muruntau Üzbegisztánban
Az üzbegisztáni Muruntau bányát 1958-ban fedezték fel, ez az ötödik legmélyebb külszín. A bányászat ezen a területen 1967-ben kezdődött. A muruntaui külszín 3.5 km hosszú és 3 km széles. A bánya mélysége alig haladta meg a 600 métert.
4. Fimiston Open Pit Ausztráliában
A nyugat-ausztráliai Kalgoorlie délkeleti peremén található Fimiston Open pit a világ hatodik legmélyebb külszíni bányája. A külszíni bánya 3.8 km hosszú, 1.5 km széles és 600 méter mély. Szupergödörként is ismert,
5. Kalgoorlie bánya Ausztráliában
A felfedezés szerint ez a második legnagyobb külszíni aranybánya Ausztráliában, a Kalgoorlie Super Pit 1989-ben épült, miután több földalatti bányát egybe tömörítettek. A bánya 3.5 km hosszú, 1.5 km széles és több mint 600 méter mély.
6. Bingham-kanyon az Amerikai Egyesült Államokban
A Bingham Canyon Mine, más néven Kennecott Copper Mine. Salt Lake Citytől délnyugatra, Utah államban, az Amerikai Egyesült Államok államában található. A bányát mormon úttörők fedezték fel az 1800-as években, ez a világ legmélyebb külszíni bányája, több mint 1.2 km mély, és 7.7 négyzetkilométernyi területet fed le, amely a világűrből is jól látható.
7. Diavik bánya Oroszországban
A Diavik bánya a Kanada északnyugati területeinek északi rabszolga régiójában található, nem akkora, mint az oroszországi Mirny bánya, ez a bánya még mindig 7 millió karát gyémántot termel évente, és nagyjából 1,000 embert foglalkoztat.
8. Betze-post gödör az Amerikai Egyesült Államokban
A Betze-post gödör a Carlin Trendben található, Nevada államban, az Egyesült Államokban, és a világ nyolcadik legmélyebb külszíni bányája. A nyitott gödör körülbelül 2.2 km hosszú és 1.5 km széles. A gödör mélysége jóval meghaladja az 500 métert.
9. Nanfen vasbánya Kínában
A Nanfen külszíni vasbánya a kínai Liaoning tartomány Nanfen kerületében található, és körülbelül 500 méter mély. Ez az egyik legnagyobb külszíni fémbánya Kínában.
10. Aitik bánya Svédországban
Az Aitik külszíni bánya Svédország legnagyobb rézbánya, amely az észak-svédországi sarkkörtől körülbelül 60 km-re északra található, és jelenleg 430 méter mély. A nyitott gödör várhatóan eléri a 600 méteres végső mélységet. A bányában ezüstöt és aranyat is termelnek. A bányát 1930-ban fedezték fel.
11. Grasberg Indonéziában
Az Indonézia Pápua tartományában található Grasberg bánya jelenleg a világ hetedik legmélyebb külszíni bányája. A bányát Ertsberg állította fel. 4,100 méter tengerszint feletti magasságban található
.12. Kimberly-Mine Dél-Afrikában
A „The Big Hole” néven is ismert dél-afrikai gyémántbánya a legnagyobb külszíni bánya, amelyet 1871 és 1914 között 50,000 240 bányász kézzel ásott. 463 méter mély és XNUMX méter széles.
13. Chuquicamata-bányák Chilében
A Chuquicamata bánya a világ egyik legnagyobb külszíni rézbányája térfogatát tekintve, és 850 méterével a második legmélyebb külszíni bánya. A helyszín Chile északi részén található. Ez a bánya 1910 óta működik. Chuqui külszínként is ismert, amely 4.3 km hosszú, 3 km széles és több mint 850 méter mély.
A külszíni bányászat környezeti hatásai
Felfedezték, hogy a külszíni bányászat a bányászati ipari világ egyik legveszélyesebb felszíni bányászati technikája. Okoz jelentős hatások a környezetre, valamint a bányászok egészségének károsodása. Az alábbiakban bemutatjuk a külszíni bányászat környezetre gyakorolt hatásait.
- Talajerózió és -szennyezés
- A fajok kihalása
- Víznyelő Formáció
- Élőhely pusztítás
- Zaj- és fényszennyezés
- Erdőirtás és a növényzet elvesztése
- Vízszennyezés
- Levegőszennyezés
1. Talajerózió és -szennyezés
Ez minden típusú felszíni bányászati technikára jellemző. Bejutni a bányaterületre az ásványok, a felszíni talaj, a kőzetek és a rendelkezésre álló növényzet feltárására. Létezik a feltalaj zavarása, ami viszont talajeróziót okoz.
Másrészt az egyébként mélyen eltemetett kőzetek ki vannak téve a légkörnek. Törés és polírozás után ezek a kőzetek eltávolítják a káros vegyszereket és radioaktív anyagok. Erősen befolyásolja az adott terület és a közeli régió talaját
2. A fajok kihalása
A külszíni bányászat nagymértékben pusztítóbbá vált a környezetre azáltal, hogy hatással van biológiai sokféleségünkre. A bányaterületek többsége sűrűn lakott terület a biológiai sokféleség számára.
Ami komoly veszélyezteti a faj létét és fenntarthatóságát. Bár a bányászat létfontosságú gazdaságunk számára, a külszíni bányászat hatásai továbbra is kérdéseket vetnek fel a környezetvédelemmel kapcsolatban.
A bányászati tevékenységben A fajok kihalnak a hatalmas talajpusztulás és -elváltozások következtében. A folyamat során keletkező szennyező anyagok fulladást okoznak az adott szárazföldön jelen lévő élőlényeknek.
A kutatások kimutatták, hogy a külszíni bányászat jelentős hatással van néhány veszélyeztetett fajra. Ez pedig fontos ok arra, hogy fontolóra vegyük a fenntartható bányászati gyakorlatok alkalmazását.
3. Víznyelőképződmény
A külszíni bányászat során a rossz gyakorlatok következtében víznyelőképződés jöhet létre, ami sérülékenysé teszi a környezetet. A víznyelők a fedőrétegek deformációja és elmozdulása után keletkező üregek. A víznyelők kialakulásának lehetséges okai közé tartoznak a gyenge földrengések, a túlterheltség eltávolítási gyakorlatok, a geológiai zavarok, a kis mélységű kitermelés, a csapadék stb.
A víznyelők süllyedése a felszíni szerkezetek (például az épületek) károsodásának egyik vezető oka. Jelentősen befolyásolhatja a víz áramlását. Más üregek is hatással lehetnek a növényzetre és a közeli élőhelyekre káros vegyi anyagok kibocsátásával.
4. Élőhelypusztítás
A külszíni bányászat folyamatai következtében a környezetben található változatos fajok élőhelyei pusztulnak el.
A külszíni bányákat közvetlenül a hegycsúcsokba ásják ki, és ennek eredményeként az adott régióban a növényzet elvész, a felső talajkőzetek eltűnnek, és az élőhely elpusztul.
5. Zaj- és fényszennyezés
Számos külszíni bánya működik a hét hét napján, és a nap 24 órájában ez biztosítja a drága gépek hatékony használatát, és mint ilyen, kimondhatatlan zaj- és fényszennyezést okoz, ami zavarja az embereket és a közeli élővilágot.
6. Erdőirtás és a növényzet elvesztése
A termőtalaj kőzeteinek eltávolítása mellett viszont a növényzet is elvész. A külszíni bányászat környezeti hatásainak okai erdőirtás valamint a növényzet elvesztése, ami a tápláléklánc és a táplálékháló egyensúlyának felbomlását okozza.
A kutatások azt mutatják, hogy a bányák körülbelül 44%-a hatalmas biológiai sokféleséggel teli erdőterületeken folyik. A gazdaság gazdagítása érdekében végzett munkánk pedig közvetlenül és közvetve hatással van a környezetre. Ez tovább vezet bennünket a fő okához a fajok feldarabolódása, veszélye és élőhely-pusztulása.
7. Vízszennyezés
A külszíni bányászat egyik legjelentősebb problémája a földalatti bányászatban is jellemző. Az ellenőrizetlen vagy szabályozatlan bányászati tevékenység súlyos hatást gyakorol víztesteinkre. A bányaépítés zavart okoz a víztestben.
A pirit ásványi anyag gyakran megtalálható a szénbányákban. Ként tartalmaz. Amikor a pirit szabaddá válik, és a kén levegővel és vízzel reagál, savat képez. Savas víz valamint a sav által feloldott kőzethez kötött nehézfémek kimosódnak a bányákból és a közeli folyókba, tavakba és patakokba, megölve a vízi élőlényeket és használhatatlanná téve a vizet.
8. Légszennyezés
A bányászati műveletek során nehéz porfelhők képződnek. Robbantás egyedül a bányászati folyamat a probléma óriási része. A robbantáshoz használt robbanóanyagok szmogban gazdag gőzöket és savas esőt termelő gázokat, például erősen mérgező nitrogén-dioxidot bocsátanak ki.
A bányászatban egyes ásványok nagyobb kárt okoznak a környezetben, mint mások. És a külszíni bányászat egyik ilyen pusztító hatása a környezetre légszennyeződés. Az ércekből a bányászat utáni ásványok előállítása során nagy mennyiségű káros hulladék keletkezik, amely a légköri levegővel érintkezve légszennyezést okoz.
Ezenkívül a belélegezhető részecskék és a lebegő részecskék a külszíni bányászat során szennyező termékek. Amelyek károsabbak, mint az autók füstjei.
Következtetés
Ez néhány a külszíni bányászat környezetre gyakorolt hatásai közül. Bányászati tevékenységek nem csak azért tarthatatlanok, mert kiaknázzák a nem megújuló erőforrásokat, hanem azért is, mert maguk mögött hagyják a környezet és a társadalom pusztítását.
A szabályozatlan bányászati folyamatok környezetkárosító hatást hagynak maguk után, aminek kezelése nagyon fontos oka van, mivel ez nagyban befolyásolja a környezeti fenntarthatóságot.
A bányászati tevékenységekben várható hatások következtében szigorú ellenőrzési intézkedések bevezetésére van szükség minden szakaszban, a kutatástól és a kitermeléstől a szállításig, feldolgozásig és fogyasztásig.
A bányák feltárása után a bányászoknak gondoskodniuk kell a bányák megfelelő lezárásáról; és a földet megfelelően rehabilitálják és átadják a földtulajdonosoknak. Aztán elkezdhetik megélhetésüket földjük művelésével keresni.
Környezetminőség tanácsos fenntartani a bányászat által érintett területeken. Ezért a környezetvédelmi szempontból érzékeny kitermelési és meliorációs stratégiák tervezését és kidolgozását nagy figyelmet kell fordítani. Ez szigorúbb ellenőrzést igényel környezeti hatásvizsgálat és több figyelmet fordítanak a termékeny és fenntartható földhelyreállítás biztosítására.
Ezen túlmenően a kormánynak és más hatóságoknak politikákat és szabályozásokat kell alkotniuk, és azokat vehemensen végrehajtani, hogy csökkentsék a bányászat környezetünkre gyakorolt drasztikus hatását.
ajánlások
- 12 Geóda kőzetek típusa, elhelyezkedése és felhasználása.
. - 10 A giliszták jelentősége a talajban.
. - A 11 legjobb környezetbarát gazdálkodási módszer.
. - 10 A természeti erőforrások megőrzésének jelentősége.
. - 22 A bioüzemanyagok előnyei és hátrányai
. - 15 legjobb környezetvédelmi könyv, amit érdemes beszerezni
Ahamefula Ascension ingatlantanácsadó, adatelemző és tartalomíró. A Hope Ablaze Alapítvány alapítója, és az ország egyik tekintélyes főiskoláján végzett környezetvédelmi menedzsment szakon. Az olvasás, a kutatás és az írás megszállottja.