Az üveggyártás szigorú folyamatokon megy keresztül, és ezek a folyamatok nemcsak a gyártás késztermékét állítják elő, hanem hatással vannak arra a rendszerre is, amelyben a gyártás történik. Ebben a cikkben röviden áttekintjük az üveg néhány környezeti hatásait.
Üveg három bőséges és természetes összetevő keverékéből készül, amelyek közé tartozik: homok, mészkő és szóda. Ezeket az anyagokat olvadékig hevítik, ami 1400-1600 °C (körülbelül 2550-2900 °F) közötti hőmérsékletet igényel. Az olvadt keveréket ezután felvágják és több különböző eljárással formálják. Így üveg készül.
Az üvegek lebontása során biztonságosak és stabilak maradnak, és nem bocsátanak ki káros vegyszereket a környezetbe, még akkor sem, ha újrahasznosítják őket. Minimálisan károsítják a környezetet.
A nitrogén-oxidok (NOx) azonban a magas olvadási hőmérséklet és esetenként a nitrogénvegyületek lebomlása miatt a sarzsanyagokban is hozzájárulnak a savasodáshoz és a szmog kialakulásához. Az olvadt üveg és a nyersanyagok párolgása részecskék légkörbe jutását okozhatja.
Ez a cikk egy tanulmány az üveg környezeti hatásairól.
Tartalomjegyzék
10 Az üveg ismert környezeti hatásai
Az alábbiakban felsoroljuk és részletesen tárgyaljuk az üveg ismert környezeti hatásait.
- A szmog felhalmozódása
- Élelmiszerek tartósítása
- Földromlás
- A biodiverzitás elvesztése
- Egészségügyi problémák
- Természeti erőforrások hiánya
- Levegőszennyezés
- Globális felmelegedés
- Energiafogyasztás
- Talajromlás
1. Szmog felhalmozódása
Az üvegnek ezt a környezeti hatását a gyártás során az olvasztási tevékenységek légköri kibocsátása okozza. A CO mintegy 75%-a2 A kemencékből származó kibocsátások energiával kapcsolatosak, a fennmaradó 25%-ot a nyersanyagok bomlása okozza.
Az égés a földgáz és az olvadás során a nyersanyagok lebomlása a kibocsátáshoz vezet
Az üvegnek ezt a környezeti hatását a gyártás során az olvasztási tevékenységek légköri kibocsátása okozza. A CO mintegy 75%-a2 A kemencékből származó kibocsátások energiával kapcsolatosak, a fennmaradó 25%-ot a nyersanyagok bomlása okozza.
. Ez az egyetlen üvegházhatású gázok üveggyártás során kibocsátott. Ezek a kibocsátott gázok jelentős mértékben hozzájárulnak a szmoghoz.
2. Élelmiszer tartósítás
Az üveg tárolóedényként való széles körű használata a történelem során kiemeli az anyag rugalmasságát és funkcionalitását.
Az üveg hasznos anyag az élelmiszerek tartósításától az internetet tápláló jelek továbbításáig. Az üveg annyira nélkülözhetetlen az emberi fejlődéshez, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete 2022-t az üveg nemzetközi évének nevezte el, hogy megünnepelje az üveg kulturális és tudományos fejlődéshez való hozzájárulását.
3. Földromlás
Az üveggyártáshoz szükséges nyersanyagok, például szilícium-dioxid és szóda bányászata befolyásolhatja a föld minőségét.
Ez megmutatkozik a talaj szennyeződésében, a földhasználat zavarában, a talajminőség romlásában, sőt a talajvíz szennyeződésében is.
4. A biodiverzitás elvesztése
A legtöbb üvegpalack, amellyel ma találkozunk, homokból, hamuból, mészkőből és néhány adalékanyagból készül, hogy mindezt a fent leírtak szerint összeragassza. Mindezek az anyagok bányászhatók.
Ezen anyagok bányászata jelentős nyomást gyakorolhat a növényzetre, és nagymértékben elősegítheti a növényzet elvesztését. Nemcsak a növényzet elvesztése, hanem a biológiai sokféleség, a növény- és állatvilág csökkenése is. Ez a bányatelepek megtisztítása során lehetséges. A fajok élőhelyei felborulnak, ami e fajok elvesztéséhez vezet.
5. Egészségügyi problémák
A szilícium-dioxid por hosszú távú belélegzése akut szilikózist, egy visszafordíthatatlan tüdőbetegséget okozhat, ezért egyes tanulmányok kimutatták, hogy a szilícium-dioxid pornak való hosszan tartó expozíció káros lehet a közegészségre.
A szilikózis először tartós köhögésként vagy légszomjként jelentkezhet, és légzési elégtelenséget okozhat.
6. Természeti erőforrás hiánys
Az üveggyártáshoz szükséges homok kitermelése is hozzájárulhatott a jelenlegi globális homokhiányhoz.
A homok a második leggyakrabban használt erőforrás a világon a víz után, miután az emberek évente mintegy 50 milliárd tonna „halmazállapotot” használnak fel.
7. Légszennyezés
Légszennyezés az üveggyártás során is feltehetően előfordul. Az olvasztási folyamat során kén-oxidok szabadulnak fel, és nitrogén-oxidok keletkeznek, ha égő gázzal hevítik az üveget. Tehát bár hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy az üveg „tiszta” termék, ennek megvannak a maga hátrányai.
8. Globális felmelegedés
Az üveggyártási folyamat magasabb hőmérsékletet igényel az olvadáshoz és a formálódáshoz. Ezért a szűzüveg előállításához használt nyersanyagok az olvasztási folyamat során üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, növelve ezzel a környezeti lábnyomot. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a konténer- és a síküvegipar több mint 60 megatonna szén-dioxidot bocsát ki.2 évente.
Az üveg alapanyagait kemencében 1500°C-on (2732°F) olvasztják össze. Az olvadt üveget ezután eltávolítják a kemencéből, formázzák és formázzák. Az üveggyártó létesítmények gyakran adnak hozzá újrahasznosított üvegtörmeléket a nyersanyagkeverékhez.
9. Energiafogyasztás
Az üveg újraolvasztási folyamata az energiafogyasztás 75%-át teszi ki. Az üveggyártás a teljes ipari energiafelhasználás 1%-át tette ki az EIA legfrissebb feldolgozóipari felmérésében. A tüzelőanyag-felhasználás összességében a földgáz (73%) és a villamos energia (24%) dominál, a fennmaradó részarány (3%) több más tüzelőanyag.
Az üveggyártó üzemekben 2010-ben 146 billió Btu vagy körülbelül 143 milliárd köbláb földgázt használtak fel. Az üveggyártó iparban felhasznált energia nagy része a földgáz égetéséből származik, amelyet kemencék melegítésére használnak, hogy megolvasztják a nyersanyagokat üveg előállításához.
Ezek a kemencék főként földgáztüzelésűek, de van néhány elektromos meghajtású kemence is. Sok üvegkemencében elektromos nyomásfokozót (kiegészítő elektromos fűtési rendszereket) is alkalmaznak a teljesítmény és a minőség növelése érdekében.
Az olvasztási és finomítási folyamat befejezése után az üveget formázzák és befejezik a végtermék létrehozásához. Az egyes gyártási folyamatok a tervezett terméktől függenek, és magukban foglalhatják az izzítást (lassú hűtés), a temperálást, a bevonást és a polírozást, amelyek további energiát igényelnek.
A második energiaforrás a villamos energia, amely az energiafogyasztás mintegy 25%-át teszi ki. A kemence felfűtésére szolgál a földgáz kiegészítéseként elektromos nyomásfokozókkal. A gyártósoron tovább használják az úszófürdő atmoszférájának szabályozására, a hőmérséklet szabályozására az izzítási folyamat során, és a gépek működtetésére.
10. Talajromlás
2013-ban az üveggyártás a homok iránti globális kereslet mintegy 42%-át tette ki. Ne feledje, hogy a homok a betonhoz szükséges fő nyersanyag, amelyet utakhoz, urbanizációhoz és egyéb építkezésekhez használnak. A homokot intelligens eszközökben és számítógépekben szilícium chipekben is használják.
Üveget is használnak betonhoz (ugyanúgy homok), üvegszálhoz, üveggyapothoz, villanykörtékhez (tudom, hogy ezt tudod, de rendszeresen nem emlékszem rá), kerámiához, valamint az úttestek fényvisszaverő festékének összetevőjeként.
Következtetés
Remélem, ez a cikk betekintést nyújtott az üveg környezetre gyakorolt hatásába. Ezért várhatóan csökkentjük a környezetben található üveg mennyiségét. Ebből a célból létfontosságú, hogy ha újra fel tudja használni a palackot, akkor is újrahasznosítható legyen. Ez nagymértékben kordában fogja tartani környezetünket
ajánlások
- Hidrogén autók Indiában – A spekulációk, az igazság és a tervek
. - 22 Zöld anyagok épületépítéshez
. - Gyökértermés betakarítása: a hozam egyensúlya a környezetvédelemmel
. - 10 veszélyes környezeti probléma Kaliforniában
. - 5 dolog, ami a legjobban károsítja a környezetet
Ahamefula Ascension ingatlantanácsadó, adatelemző és tartalomíró. A Hope Ablaze Alapítvány alapítója, és az ország egyik tekintélyes főiskoláján végzett környezetvédelmi menedzsment szakon. Az olvasás, a kutatás és az írás megszállottja.