A „szennyezés” kifejezést gyakran használják erre utalva környezeti hatások.
Bár a „környezetszennyezés” leggyakrabban a levegőre vagy a vízre utal, valójában bármilyen típusú szennyezőanyagra utal, amely bejut az ökoszisztémába, és nem szándékos hatással van.
A szennyezés nagy része valójában negatív hatással lesz a vadon élő állatokra, akár közvetlenül (például amikor veszélyes vegyületeket lélegzik be a levegőből), akár közvetetten (pl. bizonyos légszennyező anyagok növekedése miatti éghajlatváltozás miatti élőhelyek elvesztése).
Légszennyezés, vízszennyezés, műanyag szennyezés, a talajszennyezés, a fényszennyezés és a zajszennyezés a szennyezés mind olyan formája, amely hatással lehet a vadon élő állatokra.
Ebben a cikkben a szennyezés biodiverzitásra gyakorolt hatásaival foglalkozom, megvizsgáljuk a szennyezés típusait és azt, hogy az hogyan hat a biológiai sokféleségre.
Tartalomjegyzék
Mi a biodiverzitás?
Biodiverzitás a különféle állatok, növények, gombák, sőt mikroorganizmusok, például baktériumok, amelyek természetes környezetünket alkotják. Ezek a különféle fajok és lények bonyolult webszerű ökoszisztémákban működnek együtt, hogy egyensúlyban tartsák a dolgokat és támogassák az életet.
A természetben minden, amire szükségünk van a túléléshez, beleértve az élelmiszert, a friss vizet, a gyógyszereket és a menedéket, a biológiai sokféleség támogatja. A Földön élő szervezetek sokféleségét, beleértve a növényeket, állatokat, mikrobákat és gombákat, biológiai sokféleségnek nevezik.
A Föld biodiverzitása annyira változatos, hogy sok faj még mindig feltáratlan, de az emberi tevékenység miatt sok faj a kihalás előtt áll, ami veszélyezteti a Föld elképesztő biológiai sokféleségét.
16 A szennyezés hatása a biodiverzitásra
Hogyan hat a környezetszennyezés a biodiverzitásra? ismerjük meg a különböző típusú szennyezések biodiverzitásra gyakorolt hatását.
1. Légszennyezés
Minden olyan anyag, amely a levegőben lebeg, és potenciálisan károsíthatja az emberi egészséget és a nagyobb ökológiát, levegőszennyezőnek minősül.
Ez állhat emberi szemmel észrevehetetlen gázokból, például ammóniából vagy szén-dioxidból, vagy állhat szilárd részecskékből, például széntüzelésű erőműből származó porból vagy koromból.
Ezek a szennyező anyagok belélegzésük révén azonnali hatást gyakorolhatnak az egészségre, vagy az általános környezeti feltételek megváltoztatásával közvetetten befolyásolhatják a biológiai sokféleséget.
Légszennyeződés lehet közvetlen vagy közvetett, de minden bizonnyal a következő eredményekhez vezet.
- Légzési állapotok
- Tenyésztési siker
- Éghajlatváltozási
- Savas eső
A közvetlen hatások érdekében
- Légzési állapotok
- Tenyésztési siker
1. Légzési állapotok
Egy tanulmányban ketrecbe zárt madarakat tartottak egy működő széntüzelésű erőmű mellett, hogy megvizsgálják a légszennyezés közvetlen hatásait.
A dinitrogén-oxid és a kén-dioxid, az erőművi kibocsátásokban szereplő két szennyezőanyag károsítja és befolyásolja a madár légzőrendszerét.
Más, az 1950-es évekig visszanyúló kutatások a levegőszennyezés visszatérően káros egészségügyi következményeit fedezték fel a madarakra nézve, beleértve a tojásrakási siker csökkenését és a viselkedésbeli változásokat.
2. Tenyésztési siker
Megállapítást nyert, hogy a túlzott légszennyezés több állatfajt is károsít a városi területeken.
A brazíliai Sao Paulóban végzett tanulmány szerint az egerek szaporodási képessége kevésbé sikeres, ha ketrecben tartják őket szmogos városi területek közelében.
Valószínűleg más fajokra is negatív hatással lesz a levegőszennyezés, ha ezek a hatások kimutathatók ezekben az állatkategóriákban. Az élelmiszerláncok megszakadásának eredményeként a biológiai sokféleség egésze valószínűleg szenved.
Közvetett hatások
A légszennyezésnek a biológiai sokféleségre gyakorolt közvetett hatásait nehezebb pontosan értékelni, mert ellenőrzött környezetben nehezebb hosszabb ideig tesztelni.
- Éghajlatváltozási
- Savas eső
3. Éghajlatváltozási
Számos légszennyező anyagot nevezünk „üvegházhatású gázok.” Ez az üvegházhatásban betöltött szerepüknek köszönhető, amely a Föld légkörében egy olyan réteget hoz létre, amely megtartja a nap hőjét, amely egyébként kikerülne.
A szén-dioxid (CO2), amely számos forrásból, köztük erőművekből és sugárhajtóművekből származik, a legismertebb szennyező anyagok közül.
Bár a CO2 a légkörben természetesen előforduló gáz, az emberi tevékenység drámaian megemelte a mennyiségeket, különösen a valamivel több mint egy évszázaddal ezelőtti ipari forradalom óta.
A dinitrogén-oxid (N2O) és a metán (CH4) két másik légszennyező anyag, amelyek üvegházhatású gázok, és bár nem olyan gyakoriak, vagy nem maradnak fenn olyan sokáig a légkörben, mint a szén-dioxid (CO2), lényegesen jobban meg tudják kötni a hőt.
A Föld klímája az idők kezdete óta változik a naptevékenység változásai és más események által kiváltott természetes hőmérsékleti ingadozások következtében.
Ez a legutóbbi, emberek által előidézett változás azonban meglehetősen gyorsan megtörténik. Ez azt jelenti, hogy hatással van a biológiai sokféleségre, mivel a növények és az állatok nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni.
Egy brit tanulmány szerint 275 állatfajból 329 fizikailag áttelepült a hidegebb átlaghőmérsékletű régiókba.
Annak ellenére, hogy a következmények lehetséges hatókörének kutatása még folyamatban van, ennek sokféle következménye lehet.
A kutatók aktívan vizsgálják, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolhatja a biológiai sokféleséget. A korallzátonyok „kifehérednek” az óceánok hőmérsékletének emelkedése következtében.
A korall kifehéredik, amikor a szöveteiben lévő belső algák kiürülnek. Ezek a korallok sokkal nagyobb valószínűséggel pusztulnak el, még akkor is, ha nem haltak meg teljesen.
Mivel a korallok több ezer tengeri faj, köztük halak és rákfélék élőhelyéül szolgálnak, ez szélesebb körben is hatással van a biológiai sokféleségre. A tanulmányok összefüggésbe hozták a halfajták csökkenését ezekkel a korallfehérítési eseményekkel.
4. Savas eső
A kén-dioxid és a nitrogén-oxid, két elterjedt légszennyező anyag, reakcióba lép a légköri vízzel, és gyenge savat képez. A „savas eső” kifejezés a savas esőre utal, amely esőkor esik.
A legkönnyebb belátni, hogy a savas esők hogyan befolyásolják a biodiverzitást a folyókban, tavakban és más vízi környezetben.
A nagyobb kopoltyúkkal rendelkező halak savasabb vizet termelhetnek, és savasabbak. Emiatt nem tudnak annyi oxigént felvenni, ami miatt a halak megfulladnak.
A savas esőnek kitett talajokon számos tanulmány kimutatta a mikrobiális aktivitás csökkenését. A legkisebb életformákat érintő hatások valószínűleg a táplálékláncban felfelé jelentkeznek.
2. Vízszennyezés
A földi élet nagy része egészét vagy egy részét a vízben tölti. Legyen szó tóról, patakról vagy óceánról. Mivel az emberek szárazföldi állatok, azt hinné az ember, hogy a tenger biztonságos környezet, de sajnos ez nem így van.
A természetes víztestek minden formája különféle módon érzékeny az emberi szennyezésre, ami valószínűleg káros hatások a biológiai sokféleségre.
- Nitrogén és foszfor szennyeződés
- Növényvédő szerek
- Nehéz fémek
- Olaj
- Műanyag szennyeződés
- Nagyobb műanyagok
- Mikroműanyagok
- Invazív fajok szállítása
1. Nitrogén és foszfor szennyeződés
A folyókban, tavakban és más víztestekben előforduló gyakori szennyező anyagok közé tartozik a foszfor és a nitrogén. Ezek a szennyeződések általában trágyából és műtrágyákból származnak, amelyeket a szántóföldekre permeteznek a termésnövekedés elősegítése érdekében.
Minden olyan nitrogén és foszfor, amelyet a kultúrnövények nem képesek felvenni, vagy kimosódnak különböző vízi utakba, vagy eljut talajvíz.
A szennyezés nagy részét az állattenyésztés okozza; Európában az ezekből a forrásokból származó vízszennyeződések 73%-a az állattenyésztéshez köthető.
Nem meglepő, hogy ezek a tápanyagok a vízben lévő növények sokkal gyorsabb növekedést okoznak, mint a szárazföldön.
Ennek eredményeként a vízi növények túlzott fejlődése negatív hatásokat kezd kifejteni, ezt a folyamatot „eutrofizáció.” Ázsiában jelenleg az összes tava 54%-a eutróf tavakkal rendelkezik.
A jelenlegi környezet nem kedvez a biológiai sokféleség virágzásának. Az új növények nappal megemelik az oxigénszintet, éjszaka azonban a vízi mikrobák felfalják a növényi anyagokat, és jelentősen csökkentik az oxigénszintet.
Ez rossz hír a halak és más élőlények, például a garnélarák számára, amelyek légzése az oldott oxigénre támaszkodik, mivel sokan közülük a „holt zónáknak” nevezett területeken elpusztulnak.
2. Peszticidek
A műtrágyák fent említett útvonalaihoz hasonlóan a növényvédő szerek is bejuthatnak a vízi utakba, ha nem megfelelően alkalmazzák őket.
Az 90-es évek közepén végzett vizsgálatok szerint az amerikai vizekből származó víz- és halminták 1990%-a pozitív volt egy vagy több növényvédő szerre. A klórpirifosz egy tipikus városi patakszennyező, amely mérgező a halakra az Egyesült Államokban.
Míg más peszticidek, mint a trifluralin és a glifozát, amelyek gyakran megtalálhatók a közönséges kerti gyomirtókban, nem feltétlenül pusztítják el a halakat, csökkenthetik túlélési esélyeiket, ami hatással lehet a populáció egészére.
Az olyan nem folyó víztesteknél, mint a tavak és tavak, ahol a vegyszerek nem mosódnak ki, és ahol a vadon élő állatok nem tudnak gyorsan újratelepíteni a területeket, a peszticidek biológiai sokféleségre gyakorolt hatásai általában súlyosak.
3. Nehézfémek
A nehézfémekkel szennyezett víz számos forrásból származhat, többek között bányászati, autók és cementgyártás. A higany, az arzén és a kadmium a nehézfémek példái.
A környezetbe kerülve ezek a fémek nem bomlanak le gyorsan. Felfedezték, hogy bizonyos fémek számos halfaj viselkedését és túlélési arányát befolyásolják.
4. Olaj
Bár az olaj különféle forrásokból kerül a vízbe, hatalmasolajfolt” eseményeknek van legnagyobb hatása az élővilágra.
Ez tipikusan akkor fordul elő, ha egy olajat szállító hajó az óceánon át kiönti a rakomány jelentős részét, és ezzel tönkreteszi az ökoszisztémát.
Bár a madarak és a nagyobb állatok mutatják az ilyen események legnyilvánvalóbb hatásait, a szakértők úgy vélik, hogy a mélyebb óceánok életére gyakorolt káros hatások nagyobb hatással vannak a biológiai sokféleségre.
Számos tényező befolyásolhatja, hogy az olajszennyezés hogyan befolyásolja a tengeri élővilágot:
- A kopoltyúk és a légutak fizikai elzáródása fulladást okoz.
- Az olaj káros hatásaiból eredő belső károk, beleértve a kritikus szervek károsodását, ami azt eredményezi, hogy az állatok nem találnak élelmet vagy nem veszik észre a ragadozókat
- Lassabb fejlődési ütem és nagyobb lárvapusztulás.
5. Műanyag szennyeződés
A műanyagszennyezés nyilvánvaló, megfigyelhető hatásai az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett szennyezési típusává tették.
Mivel szinte bármilyen formára formázható és nagyon sokáig bírja, a műanyag kiváló anyag. De emiatt, ha egyszer szennyezi a környezetet, nagyon sokáig ott marad, és hatással van a fajokra.
Bár a szárazföldön kezdődik, a műanyag végül bejut a folyókba és az óceánokba amikor befújják a csapadékcsatornába vagy elmossák az árvizek során.
6. Nagyobb műanyagok
A teknősök a lények egyik csoportja, amelyek különösen érzékenyek a műanyagokra. Azok a fiatal teknősök, amelyek magukba szívják a műanyagokat és nem tudják kihányni azokat, időnként belső betegségekben szenvednek, és emiatt el is pusztulnak.
A tengeri madarak különösen veszélyeztetettek. Egy tanulmányban felfedezték, hogy a Laysan albatrosz fiókák 40%-a elpusztult, mielőtt elhagyta volna a fészket. Az áldozatok nagy része műanyag szemetet nyelt le – derült ki a halottvizsgálat során.
7. Mikroműanyagok
Bár a műanyagok végül lebomlanak, ezek a kisebb darabok, vagymicroplastics”, még mindig elég káros lehet.
Egy tengeri sünökön végzett tanulmány kimutatta, hogy a mikroműanyagok toxicitása csökkenti a túlélő lárvák számát.
Számos további tanulmány kimutatta, hogy a mikroműanyagok más állatokra gyakorolt következményekkel járnak, beleértve a csökkent táplálékfogyasztást és a súlycsökkenést.
8. Invazív fajok szállítása
Végül, az óceánban lebegő műanyagok „tutajként” működhetnek az élőlények számára, hogy nagy távolságokat tegyenek meg.
Ez azt jelenti, hogy az adott helyen nem endemikus fajok betelepülhetnek az élőhelyre, és kiszoríthatják az őshonos fajokat, megváltoztatva a helyi biodiverzitást.
Még mindig folynak a kutatások arra vonatkozóan, hogy a műanyagok hogyan hatnak a biológiai sokféleség egészére. De arra következtethetünk, hogy ez végül hatással lesz a globális biodiverzitásra bizonyos fajokra gyakorolt hatásokból (a fent leírtak szerint).
3. Talajszennyezés
- Nehéz fémek
- Mezőgazdasági szennyező anyagok
1. Nehézfémek
A nehézfémszennyezés károsítja a talajt és a vízi környezetet, ahol nagyon hosszú ideig fennmarad.
Az élethez szükséges mikroorganizmusok, például baktériumok és gombák egészségét ezek a nehézfémek befolyásolhatják.
E fémek egy részére a növényeknek kis mennyiségben van szükségük, míg a nagyobb mennyiségek káros hatással vannak. A növények nem tudják lebontani a fémeket, mert felszívódnak a talajból.
2. Mezőgazdasági szennyező anyagok
Különösen a mezőgazdaság iparosodottá és intenzívebbé válásával az állatok ürülékéből származó műtrágyák, peszticidek és antibiotikumok a talajba kerülhetnek.
A talaj pH-értékét és a tápanyagok mennyiségét megváltoztathatja a műtrágyákból származó túl sok nitrogén. A közeli vagy termesztett talajok lényegesen savasabbá és tápanyagdúsabbá válnak.
A méhek és más beporzó rovarok számára döntő jelentőségű vadvirágok növekedését néha elfojtja a magasabb nitrogénszint, ami elősegíti a robusztusabb fűfajok növekedését. Ez hatással van az általános biológiai sokféleségre.
Annak ellenére, hogy a világ számos részén szigorúan szabályozzák őket, a peszticidek még mindig nem mindenhol megfelelően szabályozottak.
4. Fényszennyezés
Ha a szennyezésről van szó, a „fény” nem feltétlenül az első dolog, ami eszünkbe jut, a mesterséges fény mégis káros hatással lehet a biológiai sokféleségre.
Számos lény vált éjszakai életté. vadászni vagy a sötétben mozogni a hold vagy a csillagok fényén kívül semmi mással. Ám, hogy meghosszabbítsák hasznos idejüket, az emberek mesterséges világítással árasztották el az éjszakai eget.
Ennek eredményeként az összes autópályán kigyulladtak az utcai lámpák, égnek az irodaházak fényei, és vakítóak az autók fényszórói.
A fényszennyezés által negatívan érintett fajok egyik csoportja a denevércsalád. Rendkívül éjszakai állat, a denevérek szinte soha nem kerülnek ki a nappali fényre.
Amikor mesterséges világítás volt jelen, kiderült, hogy a denevérek táplálkozási aktivitása drasztikusan lecsökkent, és a denevérek később bújtak elő szállásaikról.
Ennek eredményeként a denevéreknek kevesebb idejük van táplálékot keresni, és kevesebb élőhelyre kényszerülnek, ahol nagyobb a verseny más állatokkal.
Felfedezték, hogy az utcai lámpák befolyásolják a molyok viselkedését. A lepkék számos növényfaj kulcsfontosságú beporzói, amellett, hogy más fajok számára is fontos prédák.
A fajok változatossága 62%-kal csökkent az éjszakai rovarok egyik vizsgálatában alpesi réteken.
4. Zajszennyezés
A népesség növekedésével és az urbanizációval együtt nőtt a különböző forrásokból származó zajszennyezés is.
Egy tanulmány felfedezte, hogy az autópályák forgalmi zaja akadályozza a madarak sikerét a zajos helyeken, ahol a nőstények kevesebb tojást tojtak, mert eltakarja a madarak létfontosságú területi hívását.
A zaj állatokra gyakorolt hatásairól szóló számos tanulmányból összeállított összeállítás szerint a káros hatások már 50 dBA zajszinten, vagy egy tipikus beszélgetés hangerején is érezhetők.
Felfedezték, hogy egy brazíliai bányatelepen lévő gépek zaja hatással volt a vadon élő állatokra. A fajok száma a bányához közelebb eső helyeken csökkent, távolabb pedig növekedett.
Következtetés
Az emberek által okozott szennyezés szinte mindenhol megtalálható a világon, és az alábbiakban ismertetett különféle formákat ölti.
Sok ilyen szennyező anyag biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának pontos mértékét még mindig tanulmányozzák, de számuk az elmúlt néhány évtizedben tapasztalt meredek csökkenése miatt a kép nem tűnik biztatónak.
Vitatkozhatunk azon, hogy bizonyos szennyeződések teljes mértékben befolyásolják-e a biodiverzitás egészét; Például bizonyos fajok visszapattanhatnak a szennyező anyagok eltávolítása után. De pusztán erre a taktikára hagyatkozni veszélyes.
Az igazság az, hogy még egyetlen faj vagy mikrobák kis csoportja is hatással lehet az ökoszisztémára, és mindent kibillent az egyensúlyából.
A „biodiverzitás” kifejezés a földi életformák sokféleségének értékét és az egyes kölcsönhatások jelentőségét hangsúlyozza. Mielőtt túl késő lenne, dolgoznunk kell a fejlesztésen.
ajánlások
- 30 legjobb blog az éghajlatváltozásról
. - A világ 10 legjobb környezetvédelmi blogja
. - 8 A külszíni bányászat környezeti hatásai
. - A Föld 4 fő szférájáról és kölcsönhatásairól
. - 7 rossz féreg a kerti talajban, amelyekre figyelni kell
. - 19 gyakori műanyag dolog, amelyet mindennap használ
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.