A korallzátonyokat fenyegető veszélyek az idők során fontos téma volt, annak ellenére, hogy fontosak az emberek és a környezet számára, a zátonyok komoly és súlyos fenyegetésnek voltak kitéve.
korallzátonyok polipoknak nevezett egyedi állatok kolóniái, amelyek a tengeri kökörcsinnel rokonok. Az éjszakai planktonnal táplálkozó csápokkal rendelkező polipok zooxanthelláknak, szimbiotikus algáknak adnak otthont, amelyek szöveteikben élnek, és adják a korall színét.
A korall CO2-t és salakanyagokat biztosít, amelyekre az algáknak szüksége van a fotoszintézishez. A korallzátonyok, a „tenger esőerdői” a Föld biodiverzitású és legtermékenyebb ökoszisztémái közé tartoznak.
Az óceán fenekének kevesebb mint 1%-át foglalják el, mégis az összes tengeri faj több mint egynegyedének adnak otthont: rákfélék, hüllők, hínárok, baktériumok, gombák és több mint 4000 halfaj él a korallzátonyokon.
Az évi körülbelül 375 milliárd dolláros globális gazdasági értékükkel a korallzátonyok több mint 500 millió ember számára biztosítanak élelmet és erőforrásokat több mint 100 országban és területen. De tragikus módon a korallzátonyok válságban vannak és kritikusan veszélyeztetett.
A korallzátonyokat számos tényező veszélyezteti, köztük olyan természeti jelenségek, mint az óceán elsavasodása, ragadozók és betegségek; emberi fenyegetések, például túlhalászás, pusztító halászati technikák, környezetszennyezés, gondatlan turizmus, elvisszük helyi falvakba ahol megismerkedhet az őslakosok kultúrájával; ...
Tartalomjegyzék
A korallzátonyok 10 legnagyobb veszélye
Az ember által előidézett vagy antropogén tevékenységek, mint például a környezetszennyezés, a túlhalászás, a pusztító halászati gyakorlatok és a természeti tényezők komoly veszélyt jelentenek a korallzátonyokra. Nap mint nap megfigyelték, hogy ezek világszerte károsítják a zátonyokat.
Íme néhány, a korallzátonyokat fenyegető fő veszély a környezetben:
- Szennyező anyagok bevezetése
- Irányítatlan turizmus
- Éghajlatváltozási
- Természeti katasztrófák
- Az üledékképződés növekedése
- Gondatlan horgászati technikák
- Óceánsav
- Betegségek
- Predators
- Túlhalászás
1. Szennyező anyagok bevezetése
A különféle forrásokból – főként a gondatlan emberi tevékenység következtében – kibocsátott jelentős szennyező anyagok komoly veszélyt jelentenek a korallzátonyokra és a kizárólag tőlük függő tengeri növény- és állatfajok széles skálájára.
A korallzátonyokat érinti a szárazföldről származó szennyezés, beleértve a szivárgó üzemanyagokat, a lerakódásgátló festékeket és bevonatokat, az erőművekből kibocsátott forró vizet, a kórokozókat, a szemetet és a vízbe kerülő egyéb vegyi anyagokat.
Ezeket a szennyező anyagokat vagy közvetlenül az óceánokba dobják, vagy a szárazföldről az óceánba áramló lefolyás útján. folyók és patakok, ezáltal veszélyeztetve a korallzátonyokat.
Úgy tűnik, hogy a kőolaj kiömlése nem mindig érinti közvetlenül a korallokat, mivel az olaj általában a víz felszíne közelében marad, és nagy része napokon belül elpárolog a légkörbe.
Ha azonban olajszennyezés történik a korallok ívása közben, a peték és a spermiumok károsodhatnak, mivel a felszín közelében lebegnek, mielőtt megtermékenyülnének és megtelepednének.
Tehát amellett, hogy befolyásolja a víz minőségét, az olajszennyezés megzavarhatja a korallok szaporodási sikerét, és érzékenyebbé teheti őket más típusú zavarokkal szemben.
Továbbá, amikor egyes szennyező anyagok bejutnak a vízbe, a tápanyagok szintje megemelkedhet, elősegítve az algák és más szervezetek gyors növekedését, amelyek elfojthatják a korallokat.
A tengerszennyezés nemcsak a korallzátonyokra veszélyes, hanem más tengeri élőlényekre is.
2. Irányítatlan turizmus
A korallzátonyok védelmet nyújtanak a partoknak, és a turisták számára is nagy vonzerőt jelentenek. A turizmust úgy értékelték, mint a korallzátonyokat fenyegető nagy veszélyt az a tény, hogy a korallzátonyok nagyobb veszteséggel néznek szembe a 10 méteres mélységben lévő sekély korallokban.
A turizmus, bár a korallzátonyok vonzerejében támaszkodik, káros lehet, amikor a gondatlan búvárok korallokat taposnak, vagy darabokat törnek le emléktárgyként.
A globalizációhoz hasonlóan a turizmus is hatalmas mértékben nőtt egyes országokban. Olyan magasra nőtt, hogy az ország bruttó hazai termékének 60%-át adja, akárcsak a Maldív-szigeteken.
A korallokat trópusi halakkal is betakarítják akváriumi kereskedelem és ékszerek céljából. A fajok túlzott betakarítása megzavarja az ökoszisztémát és elpusztítja a helyi korallélőhelyeket.
3. Klímaváltozás
A korallzátonyok egyik legnagyobb veszélye az klímaváltozás. Az emelkedő hőmérséklet és a változó éghajlati minták hihetetlen stresszt okoztak a zátonyokon.
A korallzátonyok világszerte szembesülnek az éghajlatváltozás hatásaival, amióta ember okozta a globális felmelegedés a Föld légkörének felmelegedéséhez és az óceánok vizeinek felszíni hőmérsékletének emelkedéséhez vezetett.
Különböző tényezők által okozott változó időjárási mintákkal, mint például az El Niño; az óceánok hőmérséklete is emelkedik. Ez a hőmérséklet-emelkedés elpusztítja az algákat, és feltárja alatta a korallok fehér kalciumvázát. Ezt a jelenséget korallfehérítésnek nevezik.
A korallfehérítés növeli a korallok elhalálozásának kockázatát a csökkent tápanyagtartalom miatt. Ezenkívül a korallzátonyokat sebezhetőbbé teszi más tényezőkkel szemben. Becslések szerint a korallnövekedést elősegítő optimális vízhőmérséklet 20-28°C körül van.
Mivel a globális felmelegedés továbbra is folyamatosan melegíti a bolygót, a korallok kifehéredése várhatóan súlyosabb lesz.
A változó hőmérsékleten kívül a hosszú ideig tartó apály miatt a korallfejek is láthatóvá válnak a sekély vizekben. Ez nagy károkat okoz.
Ezenkívül, amikor a korallok napközben vannak kitéve, nagy mennyiségű ultraibolya sugárzásnak vannak kitéve a Napból, ami növelheti a hőmérsékletet és eltávolítja a nedvességet a korall szöveteiből.
Ez a korallokat fiziológiailag igénybevett állapotba hozza; ami a zooxanthellae algákkal való szimbiotikus kapcsolat megszakadásához, majd kifehéredéshez és végül halálhoz vezet.
4. Természeti katasztrófák
Az olyan erős viharok, mint a ciklonok és hurrikánok, nagyon gyakori fenyegetést jelentenek a sekély korallzátonyokra, és rengeteg kárt okoznak a korallzátonyokban. A viharok hullámai darabokra törik a zátonyokat azáltal, hogy széttépik vagy ellapítják a zátonyot.
A viharok ritkán ölnek meg teljes korallkolóniákat. Ezek a viharok azonban lehetőséget biztosítanak arra, hogy az algák gyorsabban növekedjenek, mint ahogy a lassan növekvő korallok felépülni tudnak a károkból.
Ezek az algák negatívan befolyásolják a zátonyok növekedését és toborzását, megnehezítve a gyógyulásukat.
5. Az üledékképződés növekedése
A különböző okok miatt, például a rekreáció miatt növekvő fejlődés következtében a part menti régiókban az üledéklefolyás drámaian megnőtt az elmúlt néhány évben.
Ezt eltúlozták a növeléssel erdőirtás és a talajerózió. Az üledékek különféle part menti fejlesztési tevékenységek során kerülhetnek vízbe, mint pl bányászati, mezőgazdasági, fakitermelési és építési projektek, valamint a városi csapadékvíz elvezetése.
A korallzátonyokon lerakódott üledékek elfojthatják a korallokat, ezáltal akadályozva a korallok növekedését és szaporodását, súlyos veszélyt jelentve a korallzátonyok egészségére, akadályozva a korallzátonyok növekedését és szaporodását. A lefolyásban lévő üledékek kétféleképpen hatnak a korallokra.
Először is, az üledékek a vízben szuszpendálnak, és hatékonyan blokkolják a napfényt, ezáltal csökkentve a fotoszintézist. Másodszor, az üledékek leülepednek a fenékre, és eltemetik a korallokat. Hatékonyan eltömítik a korall száját. Ez a korallok táplálkozásának csökkenéséhez vezet, és hatással van a bentikus élőlényekre.
Ez azt jelenti, hogy megnő a korallok kialakulásának kockázata fenyegetett és ezt követően veszélybe került.
Ezenkívül a mezőgazdasági és lakossági műtrágyahasználatból, a szennyvízkibocsátásból (beleértve a szennyvíztisztító telepeket és szeptikus rendszereket) és az állati hulladékból származó tápanyagokat (nitrogén és foszfor) általánosan elismerik a tengeri ökoszisztémák számára előnyösnek; ha túl sok algák növekedéséhez vezethet, ami blokkolja a napfényt és oxigént fogyaszt, a koralloknak szüksége van a légzéshez.
Ez gyakran az egész ökoszisztémát érintő egyensúlyhiányhoz vezet. A felesleges tápanyagok a mikroorganizmusok, például baktériumok és gombák növekedését is elősegíthetik, amelyek patogének lehetnek a korallokra.
6. Gondatlan horgászati technikák
Sok területen a korallzátonyok elpusztulnak, amikor korallfejeket és élénk színű zátonyhalakat gyűjtenek az akvárium és ékszerkereskedelem számára.
A gondatlan vagy képzetlen búvárok eltaposhatják a törékeny korallokat, és számos halászati technika pusztító lehet. A robbantásos horgászatot mintegy 40 országban gyakorolják, ez dinamit vagy más nehéz robbanóanyag használata a halak búvóhelyről való kizökkentésére.
Ez a gyakorlat más fajokat is elpusztít, és annyira megrepedezheti és megterhelheti a korallokat, hogy kiszorítják zooxantelláikat, és a zátonyok nagymértékű pusztulásához vezet.
Egy másik hirtelen bevett technika a cianidos halászat, amelynek során cianidot permeteznek vagy dobnak a zátonyokra, hogy elkábítsák és befogják az élő halakat, ami szintén elpusztítja a korallpolipokat és csökkenti a zátonyok élőhelyét. Több mint 15 ország számolt be cianidos halászati tevékenységről.
Egyéb káros horgászati technikák közé tartozik a muro-ami háló, ahol súlyozott zacskókat vernek, hogy a halakat kizökkentsék a hasadékokból, ami közvetlenül elpusztítja és megtöri a korallkolóniákat, valamint a mélyvízi vonóhálós halászat, amely magában foglalja a halászhálót a tengerfenék mentén. Ez a technika elterjedt és használt sok országban.
A törmelékként hagyott halászhálók gyakran problémát jelenthetnek a hullámzavarás helyén. Sekély vízben az élő korallok belegabalyodnak ezekbe a hálókba, és elszakadnak a tövétől.
Ezenkívül a halászhajókról a zátonyokra ejtett horgonyok feltörhetik és elpusztíthatják a korallkolóniákat.
7. Óceánsav
Az iparosodás egyik fő katasztrofális következménye a felemelkedés volt üvegházhatású gázok mint a szén-dioxid (CO2) a légkörben.
Az óceán elsavasodása a szén-dioxid szintjének a túlzott elégetése miatti növekedése fosszilis tüzelőanyagok ami az óceán vizei egyre savasabbá válásához vezet. Ez viszont csökkenti az óceán vizének pH-értékét, ami hatással van a korallzátonyokra szerte a világon.
Az óceán minden évben elnyeli a fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, szén és földgáz) elégetése során kibocsátott szén-dioxid körülbelül egynegyedét. Az ipari forradalom óta az óceánok savassága körülbelül 30%-kal nőtt, ami több mint 10-szerese annak, ami korábban évmilliók óta előfordult.
Ezen túlmenően az óceánok savassága várhatóan további 40%-kal nő a jelenlegi szinthez képest az évszázad végére.
CO2 közvetlenül az óceánok szívják fel. Az óceánokhoz csatlakozó esővíz is elnyeli. Mindkettő csökkenti a pH-t vagy savanyítja a vizet.
A savasodási folyamat eredményeként képződött szénsav negatívan befolyásolja a sók elérhetőségét a korallokban a kalcium-karbonát exoskeleton felépítéséhez, az ionok elérhetősége mellett.
Extrém esetben ez akár közvetlenül is a kalciumvázak felbomlásához vezethet. Következésképpen a korallok növekedése és a zátonyok növekedése lelassulhat, vagy akár a zátony elpusztulása is megfigyelhető, egyes fajok jobban érintettek, mint mások.
Ha a savasodás súlyossá válik, a korallvázak ténylegesen feloldódhatnak. Helyi szinten az emberi tevékenység szárazföldre történő kifolyása miatti tápanyagdúsulás a part menti vizek savasságának növekedését is okozhatja, súlyosbítva az óceánok elsavasodásának hatásait.
8. Betegségek
Egy újonnan megjelenő fenyegetés, amelyet mind a természeti, mind az emberi tevékenységek súlyosbítanak, a korallbetegség. A korallbetegségek jelentősen megszaporodtak az elmúlt évtizedben, ami növelte a korallhalálozási arányt.
Ezek a betegségek a romló vízviszonyok, valamint a szennyezés és a természeti tényezők, például az ultraibolya sugárzás és a magas hőmérséklet által kiváltott stressz által okozott kórokozók növekedésének következményei.
A baktériumok, gombák és vírusok behatolása különböző betegségek terjedéséhez vezetett, mint például a fekete sáv betegség, a vörös sáv betegség és a sárga sáv betegség. Ezek a betegségek károsítják az élő szöveteket, szabaddá teszik a mészkővázat. A mészkőváz az algák táptalaja.
Megfelelő odafigyelés és e betegségek megfelelő gyógyítása nélkül (kivéve a fekete sávos betegséget), ez azt jelenti, hogy a korallok ritkán maradnak életben a fertőzés után.
9. Ragadozók
Együtt a természeti katasztrófák, a korallok is érzékenyek a természetes ragadozókra. Ezek a ragadozók jelentős károkat okozhatnak a populáció növekedése vagy járványkitörése során.
A korallzátonyok ragadozói közé tartoznak a halak, a tengeri férgek, a barnák, a rákok, a csigák és a tengeri csillagok. A ragadozók a korallpolipok belső lágyszöveteiből táplálkoznak.
Ezenkívül ez a ragadozás növeli a korallzátonyok bioerózióját. A bioerózió a koralltakaró elvesztését és a topográfiai összetettség elvesztését eredményezi. Ez fáziseltolódást eredményez a korallokról az algák dominanciájára, ami a korallzátonyok növekedésének csökkenéséhez vezet.
10. Túlhalászás
A korallzátonyokat fenyegeti a legnagyobb veszély a túlhalászás miatt. A növekvő emberi fogyasztási igények miatt a folyamatos horgászatot fenntartják a növekvő igények kielégítése érdekében.
A korallzátonyok nagyon sérülékeny ökoszisztémák, amelyek nagymértékben függenek a fajok közötti kölcsönhatástól az ökoszisztémában.
Bármely faj csökkentése vagy károsodása csökkentheti az egész ökoszisztéma stabilitását.
A túlhalászás megváltoztathatja a táplálékháló szerkezetét, és lépcsőzetes hatásokat okozhat, például csökkentheti a legelő halak számát, amelyek tisztán tartják a korallokat az algásodástól.
Az akváriumkereskedelem, ékszerek és érdekességek korallbetakarítása bizonyos fajok túlzott betakarításához, a zátonyok élőhelyének pusztulásához és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethet.
Következtetés
Mindezek a fenyegetések jelentős hatást gyakoroltak a korallszámra az egész világon. Csak remélni tudjuk, hogy jelentős kutatásokat végeznek a korallok felmentésére ezektől a fenyegetésektől.
Meg kell mentenünk a korallzátonyokat, mert tengeri élőlények millióinak adnak otthont, és alapvető előnyökkel járnak az emberek és a környezet számára.
Ennek érdekében megfelelő oktatást kell biztosítani a tengerparton belül és azon kívül élő emberek számára, hogy mennyire fontosak és miért kell őket védeni.
ajánlások
- A 10 legjobb természeti erőforrás Belize-ben és felhasználásuk
. - 10 környezetbarát ajándék gyerekeknek
. - 8 Természeti erőforrások Barbadoson
. - 27 O betűvel kezdődő állat – Lásd a fényképeket és videókat
. - 2 A környezet megőrzésének és megőrzésének fontossága
Ahamefula Ascension ingatlantanácsadó, adatelemző és tartalomíró. A Hope Ablaze Alapítvány alapítója, és az ország egyik tekintélyes főiskoláján végzett környezetvédelmi menedzsment szakon. Az olvasás, a kutatás és az írás megszállottja.