Elszállítjuk a szemetet, hogy megőrizzük a tiszta környezetet, és megóvjuk magunkat a veszélyes baktériumoktól és vírusoktól. Ennek ellenére háztartási hulladékunk nagy része – beleértve az ételmaradékot és az udvari törmeléket is – egészségügyi hulladéklerakókba kerül. Ez sajnálatos módon súlyosbítja az amúgy is súlyos környezeti problémákat.
A nem megfelelő hulladékkezelési és -ártalmatlanítási gyakorlatok kezeletlen hulladéklerakási problémákhoz vezetnek, ami súlyosbítja a levegő-, víz- és talajszennyezést. A szerves hulladéklerakókból bomlás közben káros gázok szabadulnak fel. A szmog a káros hulladéklerakó gázok (LFG) eredménye, amelyek súlyosbítják a légúti állapotokat, például az asztmát.
Tartalomjegyzék
A hulladéklerakók környezeti hatásai
A hulladék földbe temetése még ha gondosan is történik, az hatással van az ökoszisztémára. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a főbb környezetvédelmi problémákat, amelyeket az önkormányzati szemétlerakók okoznak.
- Üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának
- Éghajlatváltozási
- Légszennyezés és légköri hatások
- Tűz vagy robbanás
- Talajszennyeződés
- A talajvíz szennyeződése
- Befolyásolja a biológiai sokféleséget
- A biodiverzitás élőhelye
- A hulladéklerakók megváltoztatják az állatvilágot
- A hulladéklerakók csökkentik a környező területek értékét
- A hulladéklerakókon időnként balesetek történnek
1. Üvegházhatású gázok kibocsátása
A települési szilárd hulladék lerakásakor veszélyes gáz kerül a légkörbe, ami mindenféle életet veszélyeztet.
A szilárd hulladéklerakók 442 m³ gáz előállítására képesek, amelynek 55%-a földgáz, például metán. A hulladéklerakókból származó gázok kibocsátásának két fő gázösszetevője van, és további kis mennyiségű egyéb összetevő.
A metán és a szén-dioxid a fő veszélyes gázok; további nyomokban jelen lévő gázok közé tartozik az ammónia, a szulfid és az illékony szerves vegyületek (VOC), amelyek nem metánok.
Ezenkívül a hulladéklerakókban kémiai és biológiai folyamatok révén friss szerves és szervetlen törmelék keletkezik. A tri- és per-klór-etilén-molekulák például reakcióba lépve vinil-kloridot képeznek. Ezenkívül az aminosavak metil-merkaptánokká, a kénvegyületek pedig hidrogén-szulfiddá alakulnak.
A hulladéklerakókba lerakott ipari hulladékok bizonyos típusai másokat is eredményeznek üvegházhatású gázok. Például hidrogén-szulfid keletkezik, amikor a nagy gipszkarton lapok elhasználódnak a hulladéklerakókban.
A metánt, a szén-dioxidot, a vinil-kloridot, a toluolt, a xilolt és a propilbenzolt mind olyan hulladéklerakók állítják elő, amelyek ipari és kommunális szemetet fogadnak el.
2. Klímaváltozás
A hulladéklerakók biogázt termelnek és bocsátanak ki a légkörbe, ami hozzájárul a a globális felmelegedés. A metángáz (CH4) és a szén-dioxid (CO₂), a globális felmelegedéshez és az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló két gáz alkotja a biogázként ismert keverék nagy részét.
Az ISWA jelentése szerint 2025-re a hulladéklerakók az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-át teszik ki, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, és nem tesznek lépéseket.
A gáztalanításra jellemzően a hulladéklerakó cella bezárása után kerül sor, így a biológiailag könnyebben lebomló komponensekből származó metán már a gáztalanítás előtt kikerül a légkörbe.
Ez előrelépés a hagyományos hulladéklerakókhoz képest, de még mindig vannak hátrányai ezeknek a hulladéklerakóknak. Bár a keletkező metánnak csak egy töredékét képesek felfogni, a vízszintes gáztalanítási műveletek, amelyek a metán megkötésére törekszenek, miközben a hulladéklerakó cella még működik, kiváló eredményeket hoznak.
3. Légszennyezés és légköri hatások
A hulladéklerakók több mint tíz káros gázt juttatnak a légkörbe, ezek közül a legveszélyesebb metán gáz, amely a szerves anyagok lebomlása során spontán módon jön létre.
Az EPA szerint a rosszul kezelt hulladéklerakókban a szerves anyagok bomlása során felszabaduló metán 28-szor hatékonyabban képes megkötni a napenergiát, mint a szén-dioxid. A hőbefogás eredménye a városok és a világ magasabb hőmérséklete.
A metángázon kívül a hulladéklerakókba kerülő különféle ipari és lakossági vegyszerek – például fehérítő és ammónia – káros gázokat termelhetnek, amelyek jelentősen negatívan befolyásolják a helyi levegő minőségét. A rossz levegőminőség további tényezője a por, részecskék és egyéb nem vegyi szennyező anyagok légkörbe kerülése.
4. Tüzek vagy robbanások
A robbanásokat és tüzeket esetenként a metán okozhatja, amely a hulladéklerakókból származó szemétből származik. Ez a hátrány gyakrabban jelentkezik, mint elsőre tűnik, mivel a tüzek nem szerkezeti eredetűek, hanem a szemétlerakó belsejéből erednek.
A hulladéklerakók tüzében felszabaduló méreganyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre és a környezetre egyaránt. Ha hulladéklerakó tűz üt ki, a közelben lakók és tűzoltók fennáll annak a veszélye, hogy az egészségüket veszélyeztető, veszélyes gőzöket belélegeznek.
A hulladéklerakóban lévő települési szilárd hulladék mennyisége, a tűz típusa és a hulladéklerakó domborzata egyaránt befolyásolja a tűz kitörésének mértékét és az azzal kapcsolatos egészségügyi problémákat.
A lebomló szerves anyagokat lebontó biológiai folyamatok során nagy mennyiségű szén- és metánkibocsátás keletkezik. A metánkibocsátás fő forrásai a hulladéklerakók.
Ezek az ellenőrizetlen, spontán tüzek nemcsak a víztartó rétegeket károsítják azáltal, hogy károsítják a vízszigetelő membránjukat, hanem dioxin-kibocsátást is bocsátanak ki, amely rendkívül káros az ökoszisztémára.
3. Talajszennyezés
Mivel a tárolt hulladékból származó szennyezett anyagok (például nehézfémek, például ólom és higany) beszivároghatnak a környező talajba és vízbe, ezért gyakran a hulladéklerakók okolhatók talajszennyezés.
Mivel a káros anyagok idővel átszivároghatnak a környező talajon, ez hatással van a mellette lévő talajra is. Ezek a mérgek károsítják a talaj felső rétegét, megváltoztatják annak termőképességét, és hatással vannak a növények életére.
Ha a talajt mezőgazdasági célra hasznosítják, az megzavarja a föld ökoszisztémáját, és egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezen túlmenően, bár a vízszigetelő membrán szakadása nem gyakori, katasztrofális hatással van a környezetre.
4. Talajvíz szennyeződése
Gyakori települési szilárd hulladék lerakása szennyezze a talajvizet a szemétlerakó közelében. Tehát hogyan történik a talajvíz mérgezése?
A hulladéklerakókon nemcsak káros gázok szabadulnak fel, hanem csurgalékvíz is. A csurgalékvízként ismert folyadék átszivárog a szemétlerakóban. A szennyvíziszapban lévő folyadék a csurgalékvíz illusztrációja.
A hulladéklerakók csurgalékvízének négy fő összetevője a nitrogén, a nehézfémek, az illékony szerves vegyületek és a mérgező szerves vegyületek. A lerakó törmelékének fajtájától és korától függően a csurgalékvíz különböző mennyiségű mérgező és veszélyes vegyületet tartalmaz.
Ezenkívül a szezonális időjárás és az általános csapadékszint változásai hatással vannak a hulladéklerakók csurgalékvíz minőségére6. A csurgalékvíz termelését a biológiai lebontás mellett a felszíni lefolyás és a csapadék is segíti.
A csurgalékvízben található mérgező anyagok károsak az emberek egészségére. A vegyi anyagok biológiailag felhalmozódnak az élőlényekben, és felmennek a táplálékláncon az emberig.
A hulladéklerakók csurgalékvizeinek toxicitására vonatkozó tanulmányok szerint káros anyagai közé tartozik a nem ionizált ammónia, a tanninok és a réz. Az ammónia mérgező és káros a környezetre és az emberi egészségre egyaránt.
A tanulmány feltárta, hogy a vízi élőlényeket súlyosan károsítja a csurgalékvíz ammóniaszintje. A talajvíz magas csurgalékkoncentrációja is hatással van a növényzetre.
A hulladéklerakókból származó csurgalékvíz jelentős probléma, különösen azokon a rosszul megépített telephelyeken, ahol a csurgalékvíz környezetbe áramlásának megakadályozására szolgáló bélésrendszerek vagy nem léteznek, vagy nem elegendőek.
5. Hatások a biológiai sokféleségre
A hulladéklerakók befolyásolására többféle stratégia létezik a biológiai sokféleség. A vad területek megtisztítása hulladéklerakók építéséhez szükséges élőhelyek károsodása és elvesztése. Egyes őshonos fajok kiszorulhatnak, ha a hulladéklerakók megtelnek más, szemetet fogyasztó állatokkal, például varjakkal és patkányokkal.
A hulladéklerakókban keletkező folyadékot csurgalékvíznek nevezik. Ez mérgezővé válhat, szennyezheti a környező tavakat, tavakat és patakokat, és károsíthatja számos faj élőhelyét.
Ez a talaj termékenységét is befolyásolja. A szerves anyagok és a mérgező vegyületek együttes lebontása ronthatja a talaj állapotát, megváltoztatva a növények életét, a talaj termékenységét és aktivitását.
6. A biodiverzitás élőhelye
Az egyik legnagyobb hulladékkezelő létesítmény a szemétlerakó. A szemétlerakók kialakulása és létezése jelentős hatással van a környező környezetben található különféle fajokra és élőlényekre.
A 100 hektáros szemétlerakó létesítése hatással van a helyi fajokra azáltal, hogy eltünteti élőhelyeiket. A hulladéklerakók jellemzően lakott régióktól és emberi településektől távol helyezkednek el.
Így utat kell adni a hulladéklerakók, hulladékgazdálkodási ügynökségek fejlesztésének távolítsa el a növényeket és a fákat. Amikor a földet lerakják a hulladék tárolására, a biológiai folyosó és a vadon élő állatok élőhelyei megsemmisülnek.
Ezenkívül a hulladéklerakók hatással vannak a helyi fajok egyensúlyára. A veszélyes hulladékok beszívhatják a nem őshonos állatokat. A hulladéklerakókban történő szemétszállítás káros hatással van a talaj növény- és állatvilágára is.
A szennyezés a mérgező fémek és vegyszerek talajfaunával való kölcsönhatásából ered (azaz a talajvíz szennyezése). Ez a szennyeződés rontja a talaj minőségét és gátolja a növényzet és más élőlények növekedését.
7. A hulladéklerakók megváltoztatják az állatvilágot
A madarak vonulását különösen negatívan befolyásolják a hulladéklerakók. Egyes madarak megeszik a szemétlerakókból származó szemetet, ami azt jelenti, hogy végül lenyelik a műanyagot, alumíniumot, gipszet és egyéb szokásos hulladékokat. Ez akár halálos is lehet.
Az a tény, hogy a madarak megváltoztatják vándorlási szokásaikat, újabb kockázatot jelentenek számukra a lerakóhelyek. Az elmúlt években egyre több faj hagyta fel déli vándorlását, és inkább a szemétlerakó helyek közelében fészkel, mert bőséges táplálékforrást kínálnak.
Ez nemcsak azért káros, mert – mint láttuk – halálos étrend lehet számukra, hanem azért is, mert – mint láttuk – fiataljaik már hajlamosak figyelmen kívül hagyni a kialakult vándorlási mintákat, ami minden generációval rontja a problémát.
8. A hulladéklerakók csökkentik a környező területek értékét
Szinte lehetetlen megfelelően kezelni a hulladéklerakókból származó kellemetlen szagokat, amelyek végül átterjednek a környező településekre. Az e hulladékkezelő társaságok körüli területeken lecsökkent ingatlanértékek hozzájárulnak az elszegényedett közösségek további leértékelődéséhez.
9. A hulladéklerakókon időnként balesetek történnek
Becslések szerint 113 ember halt meg, amikor 2017 márciusában lezuhant az etiópiai Addisz-Abeba szemétlerakó. A Srí Lankán található Meethotamulla szemétlerakó területén mindössze egy hónappal később földcsuszamlás történt, amely több mint 140 lakást tönkretett, több mint 30 halálos áldozatot követelt, és számos ismeretlen haláleset.
Két munkás vesztette életét, amikor 2020 februárjában eldőlt a spanyolországi zaldívari hulladéklerakó. A hulladéklerakók időnként instabil terepre válhatnak eső, spontán égés vagy túlzott felhalmozódás miatt, ami komoly földcsuszamlás vagy összeomlás veszélyét jelentheti a szomszédos lakosok és az üzem személyzete számára.
Következtetés
A rosszul megtervezett és karbantartott hulladéklerakók okozta egészségtelen állapotok szennyezést és betegségek kitörését okozhatják. Ezenkívül a hulladéklerakók súlyosan veszélyeztethetik a talajvíz- és talajkészleteket. Az áruk újrafelhasználása és újrahasznosításaazonban segíthet megőrizni a természeti erőforrásokat és csökkenteni az új termékek iránti igényt.
ajánlások
- 8 legjobb mesterképzés hulladékgazdálkodási programból
. - 8 Hulladékgazdálkodási kötelezettségek és felelősségek
. - 10 Az elektronikai hulladék környezeti hatásai
. - 6 Az élelmiszer-pazarlás környezeti hatásai
. - 14 Vegyi hulladékok ártalmatlanítási módszerei
Szívből szenvedélyes környezetvédő. Vezető tartalomíró az EnvironmentGo-nál.
Arra törekszem, hogy a közvéleményt felvilágosítsam a környezettel és annak problémáival kapcsolatban.
Mindig is a természetről volt szó, védenünk kell, nem pusztítani.